Gresits Miksa
Gresits Miksa

2022. augusztus 7. Vasárnap

Gresits Miksa

pedagógus, újságíró, szerkesztő

Születési adatok

1843. február 23.

Rimaszombat, Gömör-Kishont vármegye

Halálozási adatok

1903. október 19.

Losonc, Nógrád vármegye


Család

F: Urbán Róza. Fia: Gresits Iván (1891–1966) vegyészmérnök, állami fővegyész és Gresits Elemér; leánya Adriány Jánosné Gresits Renée.

Iskola

Középiskoláit Rozsnyón és Egerben végezte (1853–1861), majd a pesti tudományegyetemen, mint papnövendék teológiát (1861– 1865) és bölcseletet hallgatott (1865–1868), tanári képesítést szerzett (1868).

Életút

Budapesten, mint hírlapíró működött (1867–1871). Az újonnan felállított fiumei olasz nyelvű állami főgimnázium h. tanára (1871– 1872), r. tanára (1872–1882) és a fiumei cs. és kir. hadi tengerészeti akadémián a magyar nyelv előadó tanára, egyúttal uo. az állami hajózási iskola képesítő vizsgálóbizottságának tagja (1872–1882). A losonci állami főgimnázium r. tanára és igazgatója (1882–1903). József főherceg családjánál az olasz nyelv tanítója. Pályafutását újságíróként kezdte, bp.-i lapokban elsősorban politikai elemzéseket és tárcákat közölt, majd jelentős szerepet játszott Cantu Caesar 15 kötetes Világtörténet c. művének magyar nyelvre fordításában (a VII. turini olasz kiadás alapján, megjelent Egerben, 1864–1878) és a 13 kötetes Egyetemes Magyar Encyclopaedia szerkesztésében (1860–1876). Fiumében több magyar nyelvű lapot tudósított Fiume és Magyarország politikai, társadalmi, tengerészeti és közlekedési viszonyairól, ugyanakkor helyi, olasz nyelvű lapokban fővárosi eseményekről is tudósított. Több olasz nyelvű írása foglalkozott a tengeri hajózással, hajóépítéssel és a vitorlázással (a vitorlás szakirodalom olasz nyelvű úttörőjének tekinthető). Deák Ferencről az első olasz nyelvű életrajz szerzője, ill. olasz nyelvű magyarországi történelem- és földrajztankönyveket írt, fordított és szerkesztett. Losoncra áthelyezve sokat foglalkozott a helyi irodalmi hagyományokkal, a losonci gimnázium történetével (a gimnázium új épülete az ő igazgatósága alatt épült fel, 1883-ban), egyéb helytörténeti érdekességekkel. Kezdeményezte Kármán József műveinek népszerűsítését, sírját emlékoszloppal jelölte meg (Tasnádi Kovács Ernő felhívására, 1895-ben).

Emlékezet

Losoncon hunyt el, a helyi gimnáziumban ravatalozták fel, a losonci temetőben nyugszik.

Szerkesztés

A Pesti Napló fiumei tudósítója (1878–1882). Politikai írásai a fentin kívül még elsősorban a Jelenkorban és a Kelet Népében jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: Francesco Deák, sua vita e carriera politica. (Fiume, 1873)
Storia degli Ungheresi, sulle orme di Michele Horváth e di Francesco Ribary. (Fiume, 1873)
Geographia dello stato ungarico. Hunfalvy János nyomán írta. (Fiume, 1879)
Grammatica della lingua ungherese, riveduta ed approvata dal Consiglio sup. istruzione dello Stato. (Fiume, 1879)
A losonczi főgymnasiumi építkezés és az új gymnasiumi épület. (Losoncz, 1884)
État hongrois. (Gazette de Hongrie, 1888)
Hongrois et Autrichienes. (Gazette de Hongrie, 1889)
Les Alliances. (La Hongrie, 1890)
Kármán József és irodalmi működése. (Losoncz és Vidéke, 1891)
Les Roumains de la Transsylvanie. (Revue de Orient, 1891)
Anglia s Oroszország versengése Közép-Ázsiában. (Losoncz, 1894)
A mai Egyiptom története. (Egyiptom. Szerk. Kőrösi László. Bp., 1898).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1903. okt. 21.).

Megjegyzések

Gulyás: eltérő halálozási adat: okt. 20. Mindkét gyászjelentése szerint 19-én hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője