Greschik Jenő
Greschik Jenő

2024. március 29. Péntek

Greschik Jenő

biológus, zoológus, ornitológus

Születési adatok

1887. augusztus 12.

Késmárk, Szepes vármegye

Halálozási adatok

1967. február 11.

Budapest

Temetési adatok

1967. február 20.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Felvidéki cipszer családból származott. Sz: Greschik Viktor (1862–1946) botanikus, Schmögner Amália. Leánya: Greschik Ilona. Unokája: Kováts Dezső botanikus.

Iskola

A lőcsei r. k. gimnáziumban éretts. (1905), a bp.-i tudományegyetemen középiskolai tanári okl. (1909), bölcsészdoktori okl. szerzett (1910), a biológiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953).

Életút

A Madártani Intézetben Herman Ottó asszisztense (1906–1910), adjunktusa és az általa megszervezett Morfológiai Laboratórium vezetője (1910–1924), kényszernyugdíjazása után Tolna vármegyében selyemhernyó-tenyésztési szakértő (1924–1925), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Állattárának munkatársa a Madártani Gyűjtemény vezetője (1925–1944), igazgatóőri rangban nyugdíjazták (1944). A II. vh. után az MNM Állattárának nyugdíjas muzeológusa (1945-től). Ornitológiával, elsősorban madarak szövettani vizsgálatával (pl. bélcsatorna, gyomor stb.) és patogén mikroorganizmusok tanulmányozásával foglalkozott, Magyarországon elsők között vizsgált bagolyköpetekből előkerült emlősmaradványokat. Az 1920-as években a Földművelésügyi Minisztérium megbízta egy selyemtenyésztési kísérleti intézet megszervezésével. Jóllehet az intézet nem alakult meg, Giovanni Bolléval, a híres olasz specialistával jelentős eredményeket ért el a selyemhernyó betegségeinek feltárása terén. A Madártani Intézetben általa megszervezett szövettani laboratórium később átkerült az MNM Madártani Gyűjteményébe, ahol azt Greschik továbbfejlesztette, s Európában is egyedülálló kutatóhellyé alakította át. Laboratóriuma és értékes madárgyűjteménye az 1956-os forradalom eseményei során elpusztultak.

Emlékezet

Budapesten, a Krisztinavárosban (XII. kerület Böszörményi út 5/a) élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik.

Elismertség

A Magyar Természettudományi Társulat, a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának tagja. A Madártani Kollokvium Nómenklatúra Bizottság állandó meghívott tagja.

Szerkesztés

A Magyar Ornitológusok Egyesületének alapító tagja, alelnöke (1926–1944) és lapjának, a Kócsag c. folyóiratnak szerkesztője (1928–1943).

Főbb művei

F. m.: Sturnus vulgaris a Szepességben. (Aquila, 1906)
Madárpusztulás 1906/07 telén. (Aquila, 1907)
Új adatok az erdei pinty táplálkozásához. (Aquila, 1908)
Adatok a hazai egérformációk – Murinae – zápfogainak ismeretéhez. 3 táblával. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1910)
Hazai ragadozó madaraink gyomor- és köpettartalom-vizsgálata. 1–2. (Aquila, 1910–1911)
A madarak végbelének mikroszkópiai anatómiája. 1 táblával. (Aquila, 1912)
A madarak állati mirigyének – Glandula mandibularis – szövettani vizsgálata. Adalék a mucinképződés ismeretéhez. (Aquila, 1913)
A kárász bélcsatornája, különös tekintettel a rugalmas rostokra. (Állattani Közlemények, 1914)
A keratinoid-réteg keletkezése a madarak izmos gyomrában. 1 táblával. – A vetési varjú bélcsatornájának szövettana. 1 táblával. (Aquila, 1914)
Néhány madár lépének szerkezetéről, különös tekintettel a Schweigger–Seidel-féle hajszálérburokra. – A madárbőr szövettanához. A meggyvágó és a házi veréb bőre. (Aquila, 1915)
A levéldarázs-lárvák középbelének hámja
a mag szerepe a hólyag alakú secretióban. (Állattani Közlemények, 1915)
Az Ablepharus pannonicus és az Anguis fragilis bélcsatornájáról. (Állattani Közlemények, 1917)
Ízlelőbimbók az amazonpapagáj nyelvén. – A pirosvállú amazonpapagáj táplálócsatornája. Adat a madarak nyelőcsőmirigyeinek phylogeniájához. (Aquila, 1917)
A sárgafejű királyka táplálócsatornája és felső gégefője. – A házi és a mezei veréb nyelvvázának alaktanához. (Aquila, 1918)
A batla nyelve. (Aquila, 1921)
Gyomor- és köpettartalom-vizsgálatok. (Aquila, 1924)
A kis légykapó. 1 táblával. (Kócsag, 1928)
Morphologische Studien an der Zunge einer Tagraubvögel aus den Gattungen Accipiter, Buteo und Circus. (Annales Historico- Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1928)
A kékcsőrű réce. 1 táblával. – A hajnalmadár. 1 táblával. (Kócsag, 1929)
A csíkosfejű nádiposzáta magyarországi fészkeléséhez. – A piroscsőrű havasi varjú és a sárgacsőrű havasi csóka a magyar faunában. (Kócsag, 1930)
Meggyvágók a főváros körútjain. – A hamvas rétihéja melanisztikus tojója. (Kócsag, 1931)
A füstös réce. – Fehér, búbos pacsirta. (Kócsag, 1932)
Vékonycsőrű fenyvesszajkó a Borsodi Bükkben. (Kócsag, 1933)
Adat a tavi cankó fészkeléséről a Fertőn. – Széncinegék a nádasban. (Kócsag, 1934)
A csíksomlyói „fehérszárnyú” kerti rozsdafarkúról. – Vérkilövellő bogarak madaraink táplálékában. – A Magyarországon előforduló süvöltőkről. (Aquila, 1938)
Fehér egerészölyv. – Könnyező fák, mint madáritatók. (Kócsag, 1938)
Csonttollúak 1941–1942 telén. – Gyűrűs nagy őrgébics. – Az üstökös réce gácsérjának egyszerű ruhája. (Kócsag, 1943).

Irodalom

Irod.: Keve András: G. J. emlékezete. (Állattani Közlemények, 1968)
Kováts Dezső: G. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője