Greschik Gyula
Greschik Gyula

2024. március 29. Péntek

Greschik Gyula

gépészmérnök

Születési adatok

1904. június 14.

Lőcse, Szepes vármegye

Halálozási adatok

1982. augusztus 25.

Budapest

Temetési adatok

1982. szeptember 7.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Greschik Gyula, Beck Julianna. Testvére: Rainer Valérné Greschik Rózsa és Janovszky Istvánné Greschik Júlia. F: 1. Mikolik Lenke tanítónő. 2. Arany Márta. Fia: Greschik Gyula (1936–) építőmérnök, geológus. Unokája: Greschik Gyula (1962–) építőmérnök.

Iskola

A József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1928).

Életút

A Ganz Hajógyár Emelő- és Szállítóberendezések Tervezési Osztályának tervező gépészmérnöke, (1928–1938), főmérnöke (1938– 1944), osztályvezető (1944–1946), majd cégvezető főmérnöke (1946–1949). Az Állami Ipari Tervező Iroda Darutervezési Főosztályának vezetője (1949–1951), a Darutervező Iroda, ill. az Állami Ipari Tervező Iroda Darutervezési Főosztályának műszaki vezetője (1951–1954), a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Iroda (KGMTI) Daru- és Gépszerkesztési Irodájának vezetője (1954–1960). A bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE), ill. a BME Gépészmérnöki Kar Gépszerkezettani Tanszék tanársegéde, előadó tanára (1939–1951). A BME Gépészmérnöki Kar Emelőgépek és Szállítóberendezések Tanszék, ill. az Építő- és Anyagmozgató Gépek Tanszék c. egy. tanára (1952. aug. 30.–1960. jún. 30.), tanszékvezető egy. tanára (1960. júl. 1.–1969. jún. 30.), egy. tanára (1969. júl. 1.–1971), nyugdíjas egy. tanára (1971–1975). Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi anyagmozgató- és emelőgépek tervezése terén, számos darukonstrukció, nagy teljesítményű úszó-, portál- és kikötői daru, és bányászati szállítóberendezés drótkötélpálya gabonatárházi berendezés tervezése fűződik nevéhez. A II. vh. után jelentős szerepet játszott a hídroncsok kiemelésében és a Duna-hidak helyreállításában közreműködő nagy teherbírású úszódaruk, ill. úszó-forgódaruk tervezése terén. Irányításával jött létre a BME-n az anyagmozgatógépek laboratóriuma.

Emlékezet

Budapesten élt és alkotott, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismertség

A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) alapító tagja (1949-től), az Anyagmozgatási Szakosztály elnöke (1969–1971).

Elismerés

Pattantyús-Ábrahám Géza-díj (1959).

Főbb művei

F. m.: 100 tonnás úszódaruk. (Magyar Technika, 1946)
A 100 tonnás úszó-forgó daru. (Vas- és Fémmunkás, 1947)
Közlekedési alagutak. (Bp., 1955)
Emelőgépek. Egy. jegyz. G. Gy. előadásai alapján írta Sasfi Imre. (Bp., 1958
6. kiad. 1962)
Szállítógépek. Egy. jegyz. G. Gy. előadásai alapján írta Sasfi Imre. (Bp., 1958
6. kiad. 1962)
Emelő- és szállítógépek gyártása. Többekkel. (Bp., 1963)
Tervezési segédlet az Emelőgépek c. jegyzethez. (Bp., 1963)
Anyagmozgató gépek. Tervezési segédlet. (Bp., 1966)
Tartályok ömlesztett anyag tárolására. – Kötöttpályás haladóművek. (Válogatott fejezetek az anyagmozgatógépek köréből. Egy. jegyz. (Bp., 1968
2. kiad. 1970)
Anyagmozgató gépek. 1–2. Egy. jegyz. (1967–1968)
Egy. tankönyv. (Bp., 1977
2. átd. kiad. 1981
3. jav. kiad. 1987).

Irodalom

Irod.: Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kar. 1951–1971. Sajtó alá rend. Lévai Zoltán. (Bp., 1972)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1982. szept. 4.)
G. Gy. (A Jövő Mérnöke, 1982)
G. Gy. (Gépipar, 1982)
G. Gy. (Anyagmozgatás– csomagolás, 1982)
Kása László: Száz éve született G. Gy. (A jövő mérnöke, 2005).

Megjegyzések

Gulyás: téves születési év: 1909!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője