Granasztói Pál
Granasztói Pál

2024. december 8. Vasárnap

Granasztói Pál

építész, író

Névváltozatok

1945-ig Rihmer Pál, granasztói

Születési adatok

1908. augusztus 29.

Budapest

Halálozási adatok

1985. július 3.

Budapest

Temetési adatok

1985. július 12.

Budapest

Farkasrét (búcsúztatás)


Család

Dédszülei, apai: Rihmer János Nepomuk (1807. okt. 17. Baja–1866. júl. 7. Pécs. Temetés: 1866. júl. 8. Pécs, Városi Sírkert) Baranya vármegye tiszti főügyésze, Nendtwich/Nendtvich Adelina (1809. júl. 31. Pécs–1878. júl. 7. Pécs. Temetés: 1878. júl. 9. Pécs, Budai Külvárosi Temető); Adler József (1814–1879), Heindlhoffer Lujza (†1911. márc. 1. Pécs. Temetés: 1911. márc. 3. Pécs, Központi Temető).

Rihmer János és Nendtvich Adelina leánya: Rihmer Mária Erzsébet (1833. okt. 2. Pécs–1912. jún. 10. Pécs. Temetés: 1912. jún. 11. Pécs, Központi Temető), ocskói Ocskay Antal (†1887. okt. 5. Pécs. Temetés: 1887. okt. 6. Pécs) pécsi kir. törvényszéki elnök felesége. Gyermekük, leányuk: Ocskay Antoinette (= Ocskay Antónia).

Ocskay Antoinette férje: Schaurek Bódog (1847. júl. 8. Nagykanizsa–1927. máj. 5. Pécs. Temetés: 1927. máj. 7. Pécs, Központi Temető) jogász, jogakadémiai ny. r. tanár, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára.

Dédszülei, anyai: Wittchen Sámuel (1807. aug. 13. Szepesszombat), Kalmár Rozália; Unger Mihály uradalmi erdész, nemes Medveczky Berta (1824. Bártfa, Sáros vm.–1907. márc. 28. Bp.).

 

Nagyszülei: Rihmer Elek (1842. okt. 30. Pécs–1901. nov. 28. Pécs Temetés: 1901. nov. 29. Pécs, Budai Külvárosi Temető) kir. járásbíró, Adler Adalberta (= Adler Albertina, Adler Berta, 1852. jan. 5. Pécs–1939. jún. 28. Pécs. Temetés: 1939. jún. 30. Pécs); Wittchen Kornél (1838. nov. 5. Kisszeben, Sáros vm.–1930. jún. 23. Bp. Temetés: 1930. jún. 25. Hol?), a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. igazgatója és a felügyelőbizottág elnöke, Unger Jolán (1855. Pest–1931. ápr. 25. Bp. Temetés: 1931. ápr. 28. Farkasrét).

Szülei: dr. Rihmer Béla (1870. dec. 5. Pécs–1937. máj. 12. Bp. Temetés: 1937. máj. 14. Farkasrét) orvos, sebész, urológus, egyetemi magántanár, Wittchen Paula (1876. febr. 25. Bp.–1955. aug. 24. Bp.).

Rihmer Béla testvérei: Rihmer Ada (= Rihmer Adelina Lujza Jolán, 1871. nov. 30. Felsőmindszent, Baranya vm.–1946. márc. 17. Pécs), Rihmer István (1940-től vitéz granasztói Granasztóy István, 1873. márc. 10. Sásd–1956) honvéd tábornok, lodzsiai Brodszky Lajosné Rihmer Ilona (1875. márc. 26. Sásd–1968. febr. 2. Pécs. Temetés: 1968. febr. 9. Pécs), Rihmer Margit (1879. ápr. 28. Sásd, Baranya vm.–1961), dr. Blaskovich Ivánné Rihmer Mária (1883. aug. 16. Sásd–1973. okt. 20. Pécs. Temetés: 1973. okt. 25. Pécs, Köztemető), Lovass Istvánné Rihmer Anna (1885. dec. 29. Sásd–1935. márc. 25. Pécs) és Rihmer Márta (1894. nov. 26. Sásd–1978. nov. 16. Pécs. Temetés: 1978. nov. 24. Pécs, Központi Temető).

Rihmer Margit első férje: Fischer Ferenc (= 1929-től Keresztes-Fischer Ferenc, 1881. febr. 18. Pécs–1948. márc. 3. Vöcklabruck, Alsó-Ausztria, Ausztria) politikus, jogász, belügyminiszter; Fischer Ferenc (1852. jún. 20. Bükkösd, Baranya vm.–1940. szept. 6. Bp. Temetés: 1940. szept. 9. Pécs) jogász, ügyvéd és Krasznay Margit (1863. jún. 13. Pécs–1945. szept. 13. Bp. Temetés: 1945. szept. 17. Kerepesi út) fia.

Rihmer Mária férje: Blaskovich Iván (1882. jan. 22. Bp.–1967. jan. 31. Pécs Temetés: 1967. febr. 4. Pécs, Köztemető) jogász, Baranya vármegye főispánja; Blaskovich István (1843. márc. 22. Debrecen–1909. aug. 6. Pécs) és felsőőri Nagy Kornélia (1856. jún. 3. Pécs–1920. júl. 6. Bp.) fia.

Blaskovich István leánya: Blaskovich Mária (1888–1951), a költő Weöres Sándor (1914–1989) édesanyja.

 

Felesége: Rózsaffy Lucia (= Rózsaffy Lucy, 1911. jan. 9. Bp.–2000. ápr. 6. Bp. Temetés: 2000. ápr. 20. Farkasrét), középiskolai tanár, a Magyar Szabványügyi Hivatal segédelőadója; dr. Rózsaffy Dezső (1877. júl. 22. Bp.–1937. nov. 19. Bp. Temetés: 1937. nov. 22. Farkasrét) festőművész, művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum modern szoborosztályának igazgató őre és Lempitzky/Lempiczky Olga (= Gontcharoff/Goncsarova Olga, 1881–1946) festőművész leánya.

A Magyarországon letelepedett Olga Goncsarova, Natalja Goncsarova (1881. jún. 16. Ladizsino–1962. okt. 17. Párizs) világhírű orosz festőművész unokatestvére volt.

Rózsaffy Dezső apja: dr. Rózsaffy Alajos (1839. ápr. 13. Pest–1910. okt. 27. Bp.) Budapest székesfőváros államrendőrségének főorvosa.

Gyermeke, fia: Granasztói György (1938. márc. 28. Bp.–2016. aug. 9. Bp.) történész, egyetemi tanár, az MTA doktora; leánya: Granasztói Szilvia (1943. okt. 21. Bp.) iparművész, bábművész, főiskolai tanár.

Granasztói Szilvia férje: Karátson Gábor (1935. máj. 21. Bp.–2015. júl. 23. Bp.) festőművész, író, Kossuth-díjas (2006).

Iskola

A budapesti Piarista Gimnáziumban éretts. (1926), a József Műegyetemen építészmérnöki okl. szerzett (1933), az ÉKME-n doktorált (1961); a műszaki tudományok kandidátusa (1957), doktora (1967). Olaszországban, Párizsban és Berlinben járt hosszabb tanulmányúton, ahol a városrendezést tanulmányozta.

Életút

Budapest Székesfőváros Városrendezési Ügyosztályának tervezőépítésze és előadója (1934–1945). A Fővárosi Közmunkák Tanácsa Városrendezési Osztályának osztályvezetője és a Művészeti Tanács tagja (1945–1948). Az Építésügyi Minisztérium (ÉM) Területrendezési Főosztályán, a tudományos szolgálat vezetője, majd a Városrendezési Osztály osztályvezető-helyettese (1948–1953), egyúttal az ÉME Építészmérnöki Kar Városépítési Tanszéke külső szakértője (1952-től). Az ÉM Városépítési Tervező Vállalata vállalati főmérnök-helyetteseként a tervezés általános jellegű műszaki irányítója (1953–1956), az Országos Építésügyi Hivatal csoportvezető főmérnöke (1956–1957). Az ÉM Város- és Községrendezési Főosztály főosztályvezető-helyettese (1957–1958), az ÉM Városépítési Tervező Vállalat (VÁTI) Településtudományi Iroda műszaki vezetője (1958–1969). A BME c. egy. tanára (1969-től).

A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) Mesteriskola (1957–1960) és a Mérnök Továbbképző Intézet előadó tanára.

A Fővárosi Tanács VB tagja (1967–1971), az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) tagja.

Városesztétikával, -építészettel, -rendezéssel, regionális tervezéssel foglalkozott. Jelentős szerepet játszott Nagy-Budapest városrendezési tervének elkészítésében, a városrendezés alapvető jogszabályainak (pl. városrendezési normák, országos építésügyi szabályzat, Budapest városrendezési szabályzata, települések tervezési rendje stb.) elkészítésében. Építészeti látásmódjában az a vélemény tükröződik, hogy a városokat csakis önmagukat folyamatosan újjáteremtő organizmusokként tudja elképzelni.

Építészet mellett szépirodalommal is foglalkozott, sajátos visszaemlékezései fontos kordokumentumok. Írásai az esszéhez hasonló műfajúak, amelyekben mindenkori önmagát igyekszik megrajzolni. Legismertebb munkája, a Vallomás és búcsú (1961) lényegében egyetlen tételt emel rendezőelvvé, amely szerint az „ember egészében mű: műve önmagának és az életnek, az időnek”. Mű, amely az időben ugyanúgy gyarapodik, mint ahogy az igazi városok is, amelyeket évszázadok építőmunkája képes csak létrehozni. A Proustra emlékeztető írásában egymásra rakódott rétegekből a régész alaposságával igyekszik feltárni saját életének egy-egy összefüggő töredékét, hogy aztán a darabok az időben újra egésszé álljanak össze: jelenlegi önmagává. Az egyes emléktöredékek ellentétesen kapcsolódnak egymáshoz, furcsa közbülső állapot jön létre így, a rend és a szabadság, a régi és az új, a valóság és a mítosz metszéspontján. Kevesen tudtak a városokról olyan szeretettel írni, mint Granasztói Pál, aki az egymásra rakódó térbeli formákban a múló és változó időt éli meg, tragikusan. Megéli füstté vált emlékeit, búcsúzó, de meg nem érkező önmagát, hiszen „leomlott házakat, mint az Egyetem utcát, újra, másként fel lehet építeni, de mit lehet tenni önmagunkkal, akikben az emeletek a múltból megvannak, s az új, továbbépített emeletek sem lesznek igazán mások, mint mi magunk vagyunk.”

Emlékezet

Granasztói Pál Budapesten, a Terézvárosban (VI. kerület Városligeti fasor 38.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). A HAP Galériában életművét bemutató emlékkiállítást rendeztek tiszteletére (2009. ápr. 21.2009. máj. 12.). Tiszteletére a Magyar Urbanisztikai Társaság Granasztói Pál Hallgatói Ösztöndíjat alapított (2011-ben).

Nevét hivatalosan 1945. márc. 9-én változtatta Granasztói Pálra, a család egy másik ága 1940-es vitézzé avatásuk után a Granasztóy változatot használta (a granasztói nemesi előnév meghagyásával). Írásai 1938-tól 1946-ig Rihmer Pál, Granasztói Rihmer Pál (ill. néhány esetben Granasztóy Pál) néven is megjelentek.

Elismertség

Az MTA Településtudományi Főbizottsága tagja (1952–1960) és az MTA Építészettörténeti és Építészetelméleti Bizottsága tagja és titkára (1965-től).

A Modern Építészek Nemzetközi Szervezete (CIAM) tagja (1947–1956).

A Magasépítési Tudományos Egyesület Területrendezési Szakosztályának vezetője (1948–1952).

Elismerés

Cziegler-érem (1938), Fittler-érem (1942), Akadémiai Jutalom (1951), Pro Arte Aranyérem (Budapest Főváros Díja, 1966), Ybl Miklós-díj (1969), Hild János-emlékérem (1973).

Munka Érdemrend (ezüst, 1968; arany, 1978), Szocialista Magyarországért (1983).

Szerkesztés

Az Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények szerkesztőbizottsági tagja (1957–1959). A Tér és Forma szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: szépirodalmi művei, egyéb munkái: Vallomás és búcsú. Regényes önéletrajz. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1961)
Liane. – El hazulról. – Apám élete. Három korrajz. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1962)
Vallomás és búcsú. – Két korrajz. – Ifjúkor a Belvárosban. Önéletrajzi írások. (2. bőv. kiad. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1965)
Múló világom. Napló. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1970)
Budapest egy építész szemével. Fotóalbum. Fotó: Czeizing Lajos. (Bp., Corvina Könyvkiadó, 1971
németül: Budapest – wie ein Architekt es sieht. 1971
angolul: Budapest – through the Eyes of an Aschitect. 1972
franciául: Budapest – vu par un architecte. 1972
2. angol kiad. 1973
2. francia kiad. 1973
2. német kiad. 1973
lengyelül: Warszawa, 1975)
Itthon éltem. Visszaemlékezések. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971)
Alakok, álmok. Visszaemlékezések. Ill. Karátson Gábor. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1974)
Ifjúkor a Belvárosban. Visszaemlékezések. (2. kiad. Bp., 1974)
Városok, képek, zene. Emlékirat. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1976)
Vallomás és búcsú. Regényes önéletrajz. (30 év. 3. kiad. Magvető Könyvkiadó,–Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1977)
Liane. Visszaemlékezések. (Szépirodalmi Zsebkönyvtár. 2. kiad. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977)
Szép magyar városok egy építész szemével. Fotóalbum. Fotó: Czeizing Lajos. (Bp., Corvina Könyvkiadó, 1978
angolul: Beautiful Hungarian Towns. Through the Syes of an Architect. 1978
németül: Schöne ungarische Städte. Wie ein Architekt sie sieht. 1978)
Karácsony Mallorcán. Útijegyzetek. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1978)
Hitek és tanok. Esszék. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1979)
Ifjúkor a Belvárosban. – Múló világom. – Itthon éltem. Visszaemlékezések. (Új kiad. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1984)
Vallomás és búcsú. Válogatás a Vallomás és búcsú és az Ifjúkor a Belvárosban c. írásaiból. Vál., szerk. Granasztói Olga. (Bp., Balassi Kiadó, 2007)
Egy patrióta élete Magyarországon a XX. században. Visszaemlékezés. (Tények és tanúk. Bp., Magvető, 2021).

F. m.: egyéb önálló művei, könyvfejezetei: A magyar várostípusok. Rihmer Pál néven. (Magyar városok évkönyve, 1940)
Városok a múltban és a jövőben. Városépítési tanulmányok. Granasztói Rihmer Pál néven. (Bp., 1942)
Európai építészet. Tanulmányok. (A Magyar Művészeti Tanács könyvei. Bp., 1947)
Jelenleg használt városrendezési nomenklatura. Összeáll. Helle Lászlóval. (A Városépítési Tervező Vállalat kiadványa. Bp., 1954)
Közintézmények, középületek mint városkép-alakító elemek. (A Mérnöktovábbképző Intézet kiadványai. Bp., 1954)
Városaink általános városépítészeti sajátosságai. Kand. értek. (Bp., 1956)
Budapest holnap. Polónyi Károllyal. Ill. Balogh T. István, fotó: Galambos Ferenc. A kötéstáblán 1 térképpel. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1959)
Vác. Dercsényi Dezsővel. Ill. Lombár Pál. (Városképek – Műemlékek. Bp., Műszaki Könvyvkiadó, 1960)
Város és építészet. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1960)
Városépítészetünk néhány időszerű kérdése. Tér, idő, látvány és közösség összefüggései, különös tekintettel történeti városainkra és városközpontjainkra. Doktori értek. (Bp., 1966)
Az építészet igézetében. Tanulmányok, kísérletek. Ill. Karátson Gábor. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1966)
Ember és látvány városépítészetünkben. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1972)
Építészet és urbanisztika. Településtudományunk néhány mai problémája. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1973)
Az idő és a művek. Vál. írások. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1974)
Városaink sorsa. Az urbanisztika jelene és jövője. (Gyorsuló idő. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1976)
Budapest arculatai. Tanulmányok. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980)
Építészet, városépítés, társadalom. Tanulmányok. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1982).

F. m.: tanulmányai 1945 előtt: Városok sorsa a huszadik században. Rihmer Pál néven. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1937. 31-36. és külön: Bp., 1937)
A magyar népi építészeti mozgalom. Rihmer Pál néven. (Az Ország Útja, 1938. 3.)
A magyar városépítés és problémája. Rihmer Pál néven. (Az Ország Útja, 1938. 5.)
A mai építészet szelleme és a biedermeier. Rihmer Pál néven. (Az Ország Útja, 1938. 12.)
Tájak és városok. 1–2. Rihmer Pál néven. (Az Ország Útja, 1939. 5.–1939. 12.)
Az új olasz telepítések. Rihmer Pál néven. (Az Ország Útja, 1939. 7.)
Adatok és szempontok a magyar városépítés problémájához. Rihmer Pál néven. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1939. 35-36.)
Róma városfejlesztése és városrendezése. Rihmer Pál néven. (Városi Szemle, 1940)
Le caractėre urbain de Budapest. Granasztói Rihmer Pál néven. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1940. 4.)
Az új humánum korunk építőművészetében. Rihmer Pál néven. (Az Ország Útja, 1940. 11.)
A táj jelentősége az építészetben és a városépítésben. Rihmer Pál néven. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1941. 1-2. és külön: Bp., 1941)
A magyar városjelleg és Budapest újabb fejlődése. Rihmer Pál néven. (Az Ország Útja, 1941. 9.)
Észak és Dél az európai építőművészetben. Granasztói Rihmer Pál néven. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1942. 6. és külön: Bp., 1942)
Jegyzetek a vertikális és horizontális városszervezésről. Granasztói Rihmer Pál néven. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1943. 1.)
Az új olasz városrendezési törvény. Granasztói Rihmer Pál néven. (Városi Szemle, 1943. 1.).

F. m.: tanulmányai 1945 után: Elavult városrészek újjáépítése. Granasztóy Pál néven. (Városi Szemle, 1946. 1.)
Nagy-Budapest városrendezése. (Városi Szemle, 1948. 1-2.)
A lengyel országos területrendezési terv. Visontai Józseffel. (Építés – Építészet, 1949. 5.)
Városrendezésünk néhány időszerű kérdése. (Építés – Építészet, 1950. 8.)
Városaink megújulása és a szövetkezeti lakóházépítés. (Építés – Építészet, 1950. 9-10.)
Települések közintézmény-szükséglete, a közintézmények elhelyezése és méretezése. (Településtudományi Közlemények, 1952. 2.)
A renaissance és a barokk kor városépítési teoretikusai. (Településtudományi Közlemények, 1953. 4.)
Városkompozíció, városépítészeti együttesek. Fürst Jánossal és Pogány Frigyessel. (Településtudományi Közlemények, 1953. 5.)
Zöldterületek tervezése magyar településtervezési vonatkozásban. 1–2. (Településtudományi Közlemények, 1953. 3.–1954. 6.)
Az idő jelentősége a városépítésben. (Magyar Építőművészet, 1955. 1-2.)
Városépítészet. Fürst Jánossal és Pogány Frigyessel. (Településtudományi Közlemények, 1955. 7.)
A magyar városépítészet sajátosságai. (Településtudományi Közlemények, 1956. 8.)
A magyar városkép. (Műemlékvédelem, 1957. 1. és 2000. 1.)
Morfológiai problémák a magyar városépítésben. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1957. 1-2.)
Városaink általános városépítészeti sajátosságai. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1957. 3-4.)
A budapesti Árpád-híd pesti hídfőjének városrendezési tervpályázata. (Magyar Építőművészet, 1957. 5-6.)
Les particularités générales de l’urbanisme hongrois. (Acta Historiae Artium, 1958. 1-2.)
A korszerű városépítés szempontjai műemléki városokban. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1958. 3-4.)
A magyar építészet kilenc évszázada. (Magyar Építőművészet, 1958. 6.)
A regionális rendezés néhány időszerű kérdése. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1960. 1-2.)
Várostervezésünk előzményei, különös tekintettel a történeti városokra. (Műemlékvédelem, 1960. 2.)
Hild József és az építészet társadalmi megbecsülése. (Magyar Építőművészet, 1960. 3.)
A településföldrajz és a településtudomány kapcsolatairól. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1960. 4.)
Mesteriskolai tapasztalatok. (Magyar Építőművészet, 1960. 4.)
A korszerűség problémája. (Magyar Építőművészet, 1960. 5.)
Város és otthon. (Kortárs, 1961. 1.)
A modern urbanisztikai szemlélet építészeti megvilágításban. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1961. 3.)
Történeti városközpontjaink főbb általános városépítészeti problémái. (Magyar Építőművészet, 1962. 1.)
A magyar városközpont-kutatás eddigi munkálatairól. (Településtudományi Közlemények, 1963)
A képzőművészetről. (Magyar Építőművészet, 1963. 1.)
A budapesti eklektikus városépítészet értékelésének néhány problémája. (Magyar Építőművészet, 1963. 2.)
A Víziváros. (Élet és Irodalom, 1963. 35.)
Történeti városközpontjaink reorganizációjának jellegzetes kérdései. Vitaindító referátum az MTA 1962. évi nemzetközi városépítészeti konferenciáján. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1964. 1-2.)
Új művészet, rossz közérzet. (Magyar Építőművészet, 1964. 3.)
Budapest és Szeged. Két jellegzetes magyar város a századvégi városépítés időszakából. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1964. 3-4.)
Aranyhomok szálló, Kecskemét. (Magyar Építőművészet, 1964. 4.)
Az Operában. (Kortárs, 1964. 6.)
A modern városkép. (Magyar Tudomány, 1964. 10.)
Építészeti impressziók Debrecenből. (Alföld, 1964. 12.)
An Architectural View of Budapest. (The New Hungarian Quarterly, 1965)
A híd körül. (Magyar Építőművészet, 1965. 1.)
Településtudományunk néhány tudományelméleti kérdéséről. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1965. 1-2.)
Városkép, városforma, a városról alkotott tudat összefüggései. 1–2. (Városépítés, 1965. 5.–1965. 6.)
A városi közösség problémái városépítészetünkben. (Valóság, 1965. 9.)
Az építészet igézetében. (Élet és Irodalom, 1965. 12.)
Településtudományunk közelebbi múltja. – Az életmódváltozás és a településfejlesztés kapcsolatának főbb településtudományi problémái. (Településtudományi Közlemények, 1966)
Tér és idő a városépítészeti alkotásban. (Művészettörténeti Értesítő, 1966. 3-4.)
Az életmódváltozás problémái a településtudományban. (Magyar Tudomány, 1966. 11.)
Műemléki városegyütteseink, történeti városrészeink néhány városépítési kérdése. (Városépítés, 1967. 3.)
A hazai urbanisztika problémáiról. (Társadalmi Szemle, 1968. 3.)
A szegedi Dóm tér sorsa. (Városépítés, 1968. 4.)
Városaink arca. (Élat és Irodalom, 1968. 8.)
A településtudomány tartalma és kapcsolódásai. N. Lókody Eszterrel. (Településtudományi Közlemények, 1969)
A településtudomány önvizsgálata. (Magyar Tudomány, 1969. 5.)
Budapest et Szeged, deux villes hongroises caractèristiques de l’urbanisme de la fin du siècle dernier. (Acta Historia Artium, 1970. 1-2.)
Új vonások Budapest városképében. Czeizing Lajossal. (Budapest [folyóirat], 1970. 2.)
Urbanisztika és építészet. (Városépítés, 1970. 4.)
Az építészeti alakítás lehetőségei a városépítésben. (Magyar Építőművészet, 1971. 3.)
A Belváros egykor és ma. 1–3. (Budapest [folyóirat], 1971. 12.–1972. 2.)
Műemlékvédelem és városrendezés. (Műemlékvédelem, 1972. 1.)
Építészet és társadalom. Új városrészeink monotóniájáról. (Magyar Tudomány, 1972. 4.)
Városépítészetünk új törekvései a társadalmi tudatban. (Társadalmi Szemle, 1972. 11.)
Az építés jövője. (Élet és Irodalom, 1972. 32.)
A magasházak jelentőségéről korunkban. (Építés-, Építészettudomány, 1973. 1-2.)
Város és álom. (Élet és Irodalom, 1973. 16.)
A tradíció funkciója. (Városépítés, 1974. 2.)
Le rôle des maisons-tours dans l’urbanisme moderne. (Acta Historiae Artium, 1974. 3-4.)
A városi környezet lélektani hatásai. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1974. 1. és Településtudományi Közlemények, 1975)
Problèmes que posent les recherches en matière de sciences sociales et les besoins sociaux devant l’urbanisation. Acta Historiae Artium, 1975. 3-4.)
Vendéglők világa. (Budapest [folyóirat], 1975. 7.)
Elmélet és tapasztalat a településtudomány művelésében. (Építés-, Építészettudomány, 1976. 1-2.)
Egykori külvárosok. (Budapest [folyóirat], 1976. 2.)
Az MTA Településtudományi Bizottságának negyedszázados tevékenysége, jövőbeni feladatai. (Városépítés, 1976. 6.)
A településfejlesztés prognosztikai lehetőségeiről. (Építés-, Építészettudomány, 1977. 2-3.)
Építészként könyvtárakról. (Könyvtáros, 1977. 12.)
Legkedvesebb tereim. (Budapest [folyóirat], 1978. 1.)
Közlekedés – városesztétika. (Budapest [folyóirat], 1978. 8.)
A Rákóczi út értéke. (Budapest [folyóirat], 1980. 6.)
A közlekedési létesítmények városkép-alakító szerepe. (Településtudományi Közlemények, 1981)
A tudományművelés pilléreiről. Tapasztalatok egy tudományág kibontakozása során. (Magyar Tudomány, 1981. 11-12.)
Nagy-Budapest városrendezése. 1–3. (Budapest [folyóirat], 2010. 3.–2010. 5.–2010. 9.).

Irodalom

Irod.: családi források: Elhunyt Granasztói Rihmer János Baranyamegyének egykori tiszti főügyésze. (Kalauz, 1866. júl. 13.)
Granasztói özv. Rihmer Jánosné szül. Nendtvich Adelina júl. hó 7-én Pécsett meghalt. (Pesti Napló, 1878. júl. 10.–Fővárosi Lapok, 1878. júl. 11.)
Gyászlap. Elhunyt ocskói Ocskay Antal pécsi kir. törvényszéki elnök. (Nemzet, 1887. okt. 8.)
Rihmer Elek ny. járásbíró meghalt. (Pécsi Figyelő, 1901. nov. 29.)
Özv. Rihmer Elekné leányát, Margitot eljegyezte Fischer Ferenc takarékpénztári ügyész és Krasznay Margit fia, Fischer Ferenc. (Pécsi Napló, 1905. jún. 14.)
Lovass István honvéd huszár hadnagy okt. 9-én tartja esküvőjét Rihmer Annikával Pécsett. (Budapesti Hírlap, 1909. okt. 10.)
Blaskovich Iván mohácsi szolgabíró szombaton tartotta esküvőjét Pécsett granasztói Rihmer Mária kisasszonnyal, Rihmer Elek volt sásdi szolgabíró leányával. [Tanúk a vőlegény részéről Bárczy István, Budapest székesfőváros polgármestere és Kacskovics Elek voltak.] (Mohács és Vidéke, 1909. nov. 28.)
dr. Rózsaffy Alajos ny. rendőr főorvos elhunyt. (Az Újság–Budapesti Hírlap–Pesti Napló, 1910. okt. 28.)
Adler Józsefné sz. Heindlhoffer Lujza elhunyt. (Pécsi Napló, 1911. márc. 2.–Pécsi Újlap, 1911. márc. 3.)
Ocskay Antalné szül. granasztói Rihmer Erzsébet elhunyt. (Dunántúl [napilap]–Pécsi Újlap, 1912. jún. 11.)
Schaurek Bódog. 1847–1927. (Pécsi Napló, 1927. máj. 5.)
Wittchen Kornél gyászjelentése. (8 Órai Újság–Pesti Hírlap–Pesti Napló, 1930. jún. 24.)
Özv. Wittchen Kornélné Unger Jolán elhunyt. (Köztelek, 1931. máj. 3.)
A pécsi influenzajárvány újabb áldozata. Elhunyt Lovass Istvánné Rihmer Annika. (Dunántúl [napilap], 1935. márc. 26.)
Halálozások. Lovass Istvánné Rihmer Anna. (Dunántúl [napilap], 1935. márc. 27.–Pécsi Napló, 1935. márc. 29.)
Granasztói Rihmer Béla dr. egyetemi rk. tanár, az Új Szent János Kórház főorvosa elhunyt. (Budapesti Hírlap, 1937. máj. 14.)
Eltemették Budapesten a pécsi származású Rihmer Béla orvostanárt. (Pécsi Napló, 1937. máj. 15.)
dr. Rózsaffy Dezső meghalt. (Népszava–Pesti Hírlap–Pesti Napló, 1937. nov. 21.)
Granasztói Rihmer Elekné Adler Adalberta elhunyt. (Dunántúl, 1939. jún. 29.–Pécsi Napló, 1939. júl. 1.–Pesti Hírlap, 1939. júl. 1.)
Vitézzé avatás. Granasztói Rihmer István ny. tábornokot és granasztói Rihmer Lászlót, az Astra Biztosító Rt. vezérigazgatóját a vitézi rend felvette tagjai közé. Családi nevük régi magyar nemességük és granasztói előnevük érintetlenül hagyása mellett „Granasztóy” névre változott. (Pesti Hírlap, 1940. dec. 10.)
A belügyminiszter által engedélyezett névváltoztatások. Rihmer Pál Elek „Granasztóira”. 1945. márc. 9. (Magyar Közlöny, 1945. nov. 28.)
Halálozások. Rihmer Ada. (Új Dunántúl, 1946. márc. 24.)
Elhunyt dr. Blaskovich Iván. (Dunántúli Napló, 1967. febr. 3.)
Elhunyt Brodszky Lajosné Rihmer Ilona. (Dunántúli Napló, 1968. febr. 7.)
Elhunyt Rihmer Márta. (Dunántúli Napló, 1978. nov. 22.).

Irod.: egyéb források, visszaemlékezések: Katona Jenő: Beszélgetés Granasztói Pállal. (Könyvtáros, 1972. 10.)
Granasztói Pál: Pályám emlékezete. (Új Írás, 1977)
Major Máté: Granasztói Pál hetven éves. (Építés-, Építészettudomány, 1977. 2-3.)
Major Máté: Granasztói Pál hetvenéves. (Építés- Építészettudomány, 1977. 2-3.)
Boda Miklós: Építészet, irodalom. „Apám révén Pécsről származom…” [Granasztói Pálról.] (Dunántúli Napló, 1978. márc. 12.)
Brenner János: Granasztói Pál építészről, hetvenedik születésnapja alkalmából. (Magyar Építőművészet, 1978. 4.)
Dercsényi Dezső: Granasztói Pál hetvenéves. (Műemlékvédelem, 1978. 4.)
Dercsényi Dezső: A városlátó. [Granasztói Pálról.] (Budapest [folyóirat], 1979. 5.)
Granasztói Pál: Emlékek a két világháború közötti építészetünkről. (Magyar Építőművészet, 1982. 6.)
Máté J. György: Az építész, az író, a könyvgyűjtő. Beszélgetés Granasztói Pállal könyvtáráról, könyvei ihlető erejéről. (Népszabadság, 1982. febr. 27.)
Elhunyt Granasztói Pál. (Népszabadság–Népszava–Magyar Hírlap, 1985. júl. 6.)
Z[ay]. L[ászló].: Búcsú Granasztói Páltól. (Magyar Nemzet, 1985. júl. 6.)
Barna Gábor: Granasztói Pál. (Városépítés, 1985. 5.)
Jávor Ottó: Granasztói Pál. (Budapest [folyóirat], 1985. 9.)
Polónyi Károly: Búcsú egy sztoikus építésztől. (Élet és Irodalom, 1985. júl. 12.)
P. Z.: Granasztói Pál halálára. (Csongrád megyei Hírlap, 1985. júl. 8.)
Vidor Ferenc: Granasztói Pál. (Magyar Építőművészet, 1985. 5.)
Lőcsei Gabriella: Granasztói Pál emlékezete. (Magyar Nemzet, 1988. szept. 2.)
Vidor Miklós: Eltűnt arcok. Az építész-író: Granasztói Pál. (Magyar Nemzet, 1993. jan. 2.)
Wuttka Tamás: Egy européer a közelmúltból. [90 éve született Granasztói Pál.] (Lyukasóra, 1998. 9.)
Vidor Ferenc: Vallomás – Granasztói Pálról és búcsú – Granasztói Páltól. (Holmi, 2005. 9.)
Tüskés Tibor: Granasztói Pál. (Pécsi Szemle, 2006. 1.)
Brenner János: Granasztói Pál, a köztisztviselő. (Falu, Város, Régió, 2008. 2.)
Granasztói Pál: Patriótává forrósított. Visszaemlékezés 1956 októberére. – Granasztói György: Így láttam… Megjegyzések G. P. naplórészletéhez. (Magyar Szemle, 2008. 9-10.)
Gróh Gáspár: Életmű a határon – Granasztói Pál. – Kubinszky Mihály: Száz éve született Granasztói Pál. (Magyar Szemle, 2008. 11-12.)
Haba Péter: Granasztói Pál születésének századik évfordulójára. (Építésügyi Szemle, 2008. 6.)
Granasztói Olga: Egy nihilista nő újrafelfedezésének történetéből. – Granasztói Pál: Egy patrióta emlékiratai. Részletek. (Holmi, 2009. 8.)
Gellér Katalin: Rózsaffy Dezső. (Enigma, 2010. [62.])
Granasztói Pál: Az összeomlás felé. Részletek G. P. kiadatlan önéletrajzi írásából. (Magyar Szemle, 2014. 11-12.)
Ujvárosi Emese: Párhuzamos életek. Granasztói Pál és Thurzó Gábor a Belvárosban. (Múlt és Jövő, 2015. 4.).

Irod.: műveiről: Péczely Béla: G. P.: Város és építészet. (Műemlékvédelem, 1961. 2.)
Vámossy Ferenc: G. P.: Város és építészet. (Magyar Tudomány, 1961. 7-8.)
Szappanos Balázs: Vallomás és búcsú. G. P. könyve. (Élet és Irodalom, 1961. 44.)
Szíj Rezső: G. P.: Vallomás és búcsú. (Könyvtáros, 1961. 7.)
Szöllősy Kálmán: G. P.: Vallomás és búcsú. (Jelenkor, 1961. 5.)
Lukácsy Sándor: Liane. G. P. korrajzai. (Élet és Irodalom, 1962. 40.)
Perneczky Géza: G. P.: Vallomás és búcsú. (Irodalomtörténet, 1962)
R[uffy]. P[éter].: Vallomás és búcsú. G. P. könyve. (Magyar Nemzet, 1965. márc. 14.)
Sükösd Mihály: Küzdelem az epikával. [G. P.: Vallomás és búcsú.] (Élet és Irodalom, 1965. 22.)
Tüskés Tibor: G. P.: Vallomás és búcsú. (Valóság, 1965. 7.)
Weber László: G. P.: Vallomás és búcsú. (Alföld, 1965. 12.)
Lázár István: G. P.: Vallomás és búcsú. (Budapest [folyóirat], 1966. 2.)
Perneczky Géza: G. P.: Az építészet igézetében. Tanulmányok, kísérletek. (Kritika, 1967. 8.)
Tölgyesi János: G. P.: Az építészet igézetében. Tanulmányok, kísérletek. (Valóság, 1967. 3.)
Kronstein Gábor: A szemlélődés romantikusa. [G. P.: Múló világom.] (Élet és Irodalom, 1970. 17.)
Béládi Miklós: Itthon éltem. G. P. új könyve. (Népszava, 1971. nov. 27.)
Földes Anna: Építész szemmel. [G. P.: Itthon éltem.] (Élet és Irodalom, 1971. 28.)
Gárdos Miklós: Hazafiság. [G. P.: Itthon éltem c. könyvéről.] (Magyar Hírlap, 1971. szept. 7.)
Mesterházi Lajos: Gondolatok Granasztói Pál „Itthon éltem” c. regényének olvasásakor. (Budapest [folyóirat], 1971. 11.)
Papp Zoltán: Könyvszemle. G. P.: Itthon éltem. (Csongrád megyei Hírlap, 1971. júl. 4.)
R[uffy]. P[éter].: Itthon éltem. G. P. társadalomrajza. (Magyar Nemzet, 1971. júl. 4.)
Bárány László: G. P.: Itthon éltem. (Tiszatáj, 1972. 1.)
Kamocsay Ildikó: A városok szerelmese. [G. P.: Alakok, álmok.] (Élet és Irodalom, 1974. 20.)
Vidor Ferenc: G. P.: Építészet és urbanisztika. (Építés- építészettudomány, 1974. 1-2.)
Brenner János: G. P.: Építészet és urbanisztika. (Városépítés, 1975. 5.)
Sanders Iván: Építész és író. [G. P.: Alakok, álmok.] (Új Látóhatár, 1975. 1.)
Császár László: G. P.: Az idő és a művek. (Városépítés, 1976. 4.)
Albert Pál: A várostervező. G. P. Városaink sorsa c. könyvéről. (Új Látóhatár, 1977. 3.)
Heim Ernő: G. P.: Városaink sorsa. (Városépítés, 1977. 1.)
Gerő László: G. P.: Szép magyar városok egy építész szemével. (Műemlékvédelem, 1979. 1.)
Tandori Dezső: Budapest arculatai. G. P. könyvének margójára. (Budapest [folyóirat], 1981. 2.)
Wutka Tamás: Vallomás az életről. G. P. könyvei. (Irodalmi Újság, 1982. 4.)
Józsa György Gábor: G. P.: Építészet, városépítés, társadalom. (Könyvvilág, 1983. 1.)
Antal Gábor: Belváros. G. P. „hármaskönyve”. (Magyar Nemzet, 1984. jún. 1.)
Szekér Endre: G. P. regényei. (Kritika, 1984. 10.)
Gróh Gáspár: Egy polgár „vallomása és búcsúja”. (Magyar Szemle, 2008. 1-2.)
Kertész Anna: Magyarország kirakós. G. P.: Egy patrióta élete. Visszaemlékezés. (Népszava, 2022. febr. 4.).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966
2. kiad. 1973)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. (Bp., 1973)
Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinyi Mihály. (Bp., 1978)
Saád József: Építészek az újjáépítés szolgálatában. (Medvetánc, 1985. 2-3.)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
A magyar irodalom története. 1945–1975. III. köt. Próza. Szerk. Béládi Miklós, Rónay László. (Bp., 1990)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Kortárs magyar művészeti lexikon. I–III. köt. Főszerk. Fitz Péter. (Bp., 1999–2001)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZST-69Q (Wittchen Sámuel keresztelési anyakönyve, 1807)

https://www.familysearch.org/photos/artifacts/50205617 (Rihmer János és Nendtwich Adél Zsófia házassági anyakönyve, 1830)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NM8-BDH1 (Wittchen Sámuel és Kalmár Anna Rozália házassági anyakönyve, 1833)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V189-1R5 (Wittchen Kornél születési anyakönyve, 1838)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NM8-YD41 (Unger Mihály és nemes Medveczky Berta házassági anyakönyve, 1845)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/467804 (Granasztói Rihmer János gyászjelentése, 1866)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8K1-RR8 (Rihmer Béla születési anyakönyve, 1870)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8K1-Y9M (Rihmer Ada születési anyakönyve, 1871)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303378 (Rihmer István születési anyakönyve, 1873)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X82M-9YC (Rihmer Ilona születési anyakönyve, 1875)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8JG-T8S (Wittchen Paula születési anyakönyve, 1876)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8J1-ZD4 (Rózsaffy Dezső születési anyakönyve, 1877)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/467806 (Rihmer Jánosné Nendtvich Adelina gyászjelentése, 1878)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X66R-15Z (Rihmer Margit születési anyakönyve, 1879)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X66T-4R9 (Rihmer Mária születési anyakönyve, 1883)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X66T-8YM (Rihmer Anna születési anyakönyve, 1885)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/451257 (Ocskay Antal gyászjelentése, 1887)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X66T-BP8 (Rihmer Márta születési anyakönyve, 1894)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68BJ-CVVR (Rihmer Béla és Wittchen Paula házassági anyakönyve, 1899)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/467793 (Rihmer Elek gyászjelentése, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PB8-98QR?i=335 (Rihmer Elek halotti anyakönyve, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBM-LPC5 (Fischer Ferenc és Rihmer Margit házassági anyakönyve, 1907)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/472636 (Rózsaffy Alajosné Burger Malvin gyászjelentése, 1907)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JYB-2ZQY (Rihmer Mária és Blaskovich Iván házassági anyakönyve, 1909)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303378 (Adler Józsefné Heindlhoffer Lujza gyászjelentése, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JY1-BSG7 (Adler Józsefné Heindlhoffer Lujza halotti anyakönyve, 1911)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/527773 (Schaurek Bódog gyászjelentése, 1927)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QLLC-Z3WB (Wittchen Kornél halotti anyakönyve, 1930)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68JM-2JRL (Wittchen Kornélné Unger Jolán halotti anyakönyve, 1931)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:864V-GB2M (dr. Rihmer Béla halotti anyakönyve, 1937)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/472637 (dr. Rózsaffy Dezső gyászjelentése, 1937)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DT1Q-RVQ?i=200 (dr. Rózsaffy Dezső halotti anyakönyve, 1937)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/467794 (Rihmer Elekné Adler Adalberta gyászjelentése, 1939)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:W4FM-WK3Z (Rihmer Béláné Wittchen Paula halotti anyakönyve, 1955)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/347170 (dr. Blaskovich Iván gyászjelentése, 1967)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/347171 (dr. Blaskovich Ivánné Rihmer Mária gyászjelentése, 1973)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/276300 (Granasztói Pálné Rózsaffy Lucy gyászjelentése, 2000)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője