Gozmány László
Gozmány László

2024. október 11. Péntek

Gozmány László

biológus, zoológus, entomológus

Névváltozatok

Gozmánÿ

Születési adatok

1921. november 9.

Budapest

Halálozási adatok

2006. december 15.

Budapest


Család

Anyai nagybátyja: Wagner János (1906–1948) biológus, zoológus, malakológus. Sz: vitéz Gozmánÿ Dezső (1892–) gépészmérnök, az Óbudai Hajógyár mérnöke, Wágner Katalin. Testvére: Gozmány György (1920–1973) színész. F: 1944-től Fotter Edit. Leánya: Gozmány Mária (1946–) és Gozmány Krisztina (1950–); fia: Gozmány Gábor (1948–).

Iskola

A bp.-i Rákóczi Reálgimnáziumban éretts. (1940), a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1944), a biológiai tudományok kandidátusa (1962), doktora (1991).

Életút

A Külkereskedelmi Hivatal (1943–1946), a Külkereskedelmi Igazgatóság segédtitkára (1946–1948), a Külkereskedelmi Minisztérium Államközi Osztályának előadója, országreferense (1948–1949). A Természettudományi Múzeum Állattára muzeológusa, a Lepkegyűjtemény vezetője (1950–1983); az Állattár tud. főmunkatársa (1963–1974), igazgatóhelyettese (1974–1983). Rovartannal, lepidopterológiával foglalkozott, Európa egyik legnagyobb molylepke rendszertani gyűjteményének felállítója. Feldolgozta a Kisbalaton molylepketársulásait, elvégezte a Gelechiidák és a Tineidák rendszertani revízióját; több száz új fajt, több mint harminc új nemet írt le. Kidolgozta a magyar állatnevek helyesírási szabályzatát. A világon egyedülálló hétnyelvű, kétkötetes állatnévszótára, amelyben latinul, németül, angolul, franciául, magyarul, spanyolul, oroszul szerepelnek az Európában élő állatok. (Európa állatvilága. Hétnyelvű névszótár, 1979). A hivatalos elnevezésen kívül a szótárban igyekezett összegyűjteni a különböző fajok népi elnevezéseit is. Nyolc magyarországi természetvédelmi terület védetté nyilvánításának kezdeményezője, jelentős szerepet játszott az 1980. évi természetvédelmi törvény szakmai előkészítésében. Műfordítóként, az 1940-es években néhány népszerű kalandregényt (elsősorban Leslie Charteris Angyal-történeteit) tolmácsolta.

Emlékezet

Budapesten (Újpest, IV. kerület Julianus barát u. 4.) élt és tevékenykedett.

Elismertség

A Magyar Rovartani Társaság tagja (1939-től), titkára (1965–1968), elnöke (1975–1978). A New Haven-i Lepidopterist’s Society alapító és tb. tagja (1950-től), alelnöke (1954 és 1978), a Bajor Rovartani Társaság (1961), a Spanyol Rovartani Társaság (1986), az Európai Lepidopterológiai Társaság tb. tagja (1986).

Elismerés

Frivaldszky Imre-emlékplakett (ezüst, 1970; arany, 1984), Pro Natura Emlékplakett (1995), Eötvös József-koszorú (1999).

Szerkesztés

Az Acta Zoologica szerkesztőbizottságának tagja (1965–1986).

Főbb művei

F. m.: Néhány adat Budapest lepkefaunájához. (Folia Entomologica, 1938)
Lepkegyűjtés a Velencei tónál. (Folia Entomologica, 1943)
Az ócsai turján lepkeritkaságai. (Rovartani Közlöny, 1947)
Hungarian Lepidopterology. 1–2. (The Lepidopterists’ News, 1949)
A magyarországi molylepkék rendszertani jegyzéke. (Rovartani Közlöny, 1952)
New Hungarian Microlepidoptera. – Új magyar molylepkék. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1952)
The Examination of Microlepidoptera Coenoses Mining on Trees. (Acta Zoologica, 1954)
Studies on Microlepidoptera. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1954)
Állattársulások vizsgálata, különös tekintettel a lepkékre. Kovács Lajossal. (Rovartani Közlemények, 1954)
Molylepkék. Microlepidoptera. I–VI. füz. (Magyarország állatvilága. Bp., 1955–1965)
The Microlepidoptera Coenoses of the Kisbalaton. (Acta Zoologica, 1956)
A Revision of the Genus Stomopteryx Hein. (Acta Zoologica, 1957)
Data to the Quantitative Relations of the Lepidoptera of the Alderwood Marshes in Ócsa, Hungary. Kovács Lajossal. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1959)
Tineid Moths from Afghanistan. (Acta Zoologica, 1959)
A Symmocoid-fajcsoport revíziója és filogenetikus rendszerének alapvetése. Kand. értek. (Bp., 1960)
New and Rare Tineids from the Palaearctic Region and One from Ethiopia. (Acta Zoologica, 1960)
The Description of Some New Symmocoid Taxa. (Acta Zoologica, 1961)
On the Genus Paradoris Meyr. and Some Notes on Symmocoid Taxa. (Acta Zoologica, 1962)
Lepkék. Kovács Lajossal. (Állatok gyűjtése. Szerk. Kaszab Zoltán, Móczár László, Soós Árpád. Az illusztrációk és a kötésterv Csiby Árpád munkája. Bp., 1962)
The Family Symmocidae and the Description of New Taxa Mainly from the Near East. (Acta Zoologica, 1963)
On the Generic Groups Eremica Walsingham and Symmocoides Amsel. (Acta Zoologica, 1964)
On the Genus Apiletria Lederer, 1855. – Some Collections of Tineid Moths from Africa. (Acta Zoologica, 1965)
A Tineid Material from Bangui, Central African Republic. – Tineid Moths from the Ruwenzori Range. (Acta Zoologica, 1966)
Tineid Moths from Ghana. 1–2. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1966 és 1969)
Three Tineid Collections from Africa. (Acta Zoologica, 1967)
Hazai molylepkéink magyar nevei. (Rovartani Közlemények 1968 és Folia Entomologica, 1968)
Three New Tineid Species from Madagascar and Rhodesia. (Acta Zoologica, 1970)
A rendszertani, faunisztikai és állatföldrajzi kutatások mai helyzete és problémái. (Állattani Közlemények, 1971)
The Tineidae of the Ethiopian Region. (Pretoria, 1973)
New Symmocid Species and the Description of an Unknown Abdominal Organ. (Acta Zoologica, 1975)
Lecithoceridae. (Microlepidoptera Palaearctica. 5. Band. Wien, 1978)
Vocabularium nominum animalium Europae septem linguis redactum. Európa állatvilága. Hétnyelvű névszótár. (Bp., 1979)
Nevezéktani és taxonómiai változások a Magyarország állatvilága XVI. kötetének 2–7. füzetében. Molylepkék–Microlepidoptera. (Folia Entomologica, 1985)
A detritofág molylepkék. Doktori értek. (Bp., 1989)
Holcopogonidae. (Microlepidoptera Palaearctica. 9. Band. Wien, 1990)
The Lepidoptera of Greece. Athens. (Athens, 1991)
A magyar állatnevek helyesírási szabályai. (Folia Entomologica, 1994)
Review of the Palaearctic Species of Dirhinosia Rebel, 1905. Tokar, Zdenekkel. (Acta Zoologica, 2004)
ford.: Charteris, Leslie: Rettegj, alvilág! (A Nova kalandos regényei. Bp., 1941)
Charteris, Leslie: Az „Angyal”. (A Nova kalandos regényei. Bp., 1942)
Charteris, Leslie: Az Angyal háborúja. A borító Pályi Jenő munkája. (A Nova kalandos regényei. Bp., 1942)
Charteris, Leslie: A végzetes ajándék. (A Nova kalandos regényei. Bp., 1942)
Charteris, Leslie: Az ördögi repülőgép. (A Nova kalandos regényei. Bp., 1942)
Gray, Berkely: A veszélyes ember. (Bp., 1943)
Wallace, Edgar: Csontos, a folyam ura. A borító G. L. munkája. (Bp., 1943
új kiad. 2009).

Irodalom

Irod.: László Gozmány. (Acta Zoologica, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője