Götze Árpád
Götze Árpád

2024. október 12. Szombat

Götze Árpád, ifj.

orvos, fül-orr-gégész, audiológus

Születési adatok

1928. május 4.

Budapest

Halálozási adatok

2006. május

Budapest


Család

Sz: Götze Árpád, id. (1891–1977) orvos, fül-orr-gégész, Stenczer Hedvig. Testvére: Götze Endre és Vizi Vincéné Götze Gyöngyi. F: Arnold Margit orvos, gyermekgyógyász. Fia: Götze Árpád; leánya: Götze Krisztina.

Iskola

A BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1952), fül-orr-gégész szakorvosi vizsgát tett (1955), az orvostudományok kandidátusa (1975). MLEE-t végzett (1963).

Életút

A BOTE Fül-orr-gégészeti Klinika gyakornoka (1952–1955), egy. tanársegéde (1955–1960). A bp.-i János Kórház Fül-orr-gégészeti Osztályának segédorvosa (1960–1965) és az Audiológiai Központ vezetője (1960-tól), főorvosa (1965-től), az osztály mb. vezetője (1973–1975), osztályvezető főorvosa (1975–1989). A Budai Hallásgondozó vezetője (1963-tól). Audiológiával, fonológiával, beszédvizsgálattal, a hallószerv komplex vizsgálatával foglalkozott. Nevéhez fűződik a szám- és szópróbákból álló magyar beszédaudiometria nevű hallásjavító módszer kidolgozása, amellyel kisgyermekek és hallásmaradvánnyal rendelkező nagyothallók beszédhallása pontosan mérhető. Az első magyarországi audiológiai központ megszervezője (Jantsek Gyulával, 1960-tól). Fontos szerepet játszott a magyarországi hallástani (1962) és hallásvédő szabvány kidolgozásában (1973).

Emlékezet

Budapesten hunyt el, nevét vette fel a Szent János Kórház Götze Árpád alapítványa (a fej-nyaki és szájüregi daganatos betegek, hallássérültek és allergiások gyógyításáért).

Elismertség

Az MTA Akusztikai Albizottsága tagja. A Magyar Biofizikai Társaság alapító tagja A Magyar Fül-orr-gégeorvosok Egyesülete vezetőségi (1959-től), a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság választmányi tagja. A Nemzetközi Foniátriai és a Nemzetközi Audiológiai Egyesület tagja, az Európai Otoszklerózis Bizottság Magyar Kollégiumának titkára, az Akusztikai Tudományos Egyesület választmányi tagja.

Elismerés

Kempelen Farkas-emlékérem (1986), Budapestért Díj (1994), Cseresnyés Sándor-emlékérem (1998).

Szerkesztés

A Fül-orr-gégegyógyászat szerkesztője (1963-tól). A Zentralblatt für Ohrenheilkunde referense.

Főbb művei

F. m.: A Corti-szerv vizsgálata hártyakészítmények. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1955)
Asthma bronchialét okozó és eltávolításakor súlyos vérzéssel járó retromaxiliaris gránátszilánk. (Orvosi Hetilap, 1956. 32.)
Akryláttal végzett orrszűkítő műtétek késői eredményei. Jantsek Gyulával. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1957)
Myoclonus eredetű, objektív fülzörej. (Orvosi Hetilap, 1957. 44.)
A trachea-cylindromáról, egy 26 évig észlelt, malignusan átalakult esettel kapcsolatban. (Magyar Onkológia, 1958)
Czermak Jánosról, a gyakorlati gégevizsgálat felfedezésének századik évfordulóján. (Orvosi Hetilap, 1959. 1.)
A hallókészülékekről. (Siketek és nagyothallók, 1959)
Über die Zylindrome der Trachea. (Zeitschrift für Laryngologie, 1959)
A fiziológiai akusztika egyes kérdései. 1–3. (Kép- és Hangtechnika, 1959–1960)
A magyar beszédaudiometria alapjai. – A purulens labyrinthitis műtéti therápiája az antibiotikumok korában. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1960)
A hallás vizsgálata és a hallókészülék. (Siketek és nagyothallók, 1960)
A magyar beszédaudiometria alkalmazása. – A Menière-betegség audiológiai vonatkozásai. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1961)
Anatómia és élettan. (Varga Gyula: Fül-orr-gégebetegségek. Bp., 1961)
Hallási fogyatékos gyermekek orvosi szempontból történő szelektálása. (Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola évkönyve, 1965)
A hallószerv. (Az emberi test. Bp., 1962)
Hallási fogyatékos gyermekek orvosi szempontból történő szelektálása. (A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola évkönyve. I. Bp., 1965)
A korszerű hallásfejlesztés eszközei. (A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola évkönyve. II. Bp., 1967)
Az audiológia gyakorlati problémái. (Bp., 1967)
A zaj egészségügyi, munkaügyi és gazdasági vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1968. 39.)
Újszülöttek hallásvizsgálata. (Orvosi Hetilap, 1969. 17.)
A hallás anatómiájának, fizikájának és élettanának korszerű szemléletéről. (Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola évkönyve, 1970)
Elektroakusztika az audiológiában. 1–2. (Orvos és Technika, 1971)
A hallókészülék viselése az általános iskolában. (A tanító, 1972)
Gyermek beszédaudiometria különböző szövegmintákkal, különböző hallásképesség esetén. Magyar M.-mel, Szokoly M.- mel. (Bp., 1974)
Magyar beszédaudiometria. Orvosi érthetőség-vizsgálat magyar nyelven. Kand. értek. (Bp., 1974)
Az értelmi fogyatékosok kóreredeti vizsgálata. 1–2. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1977. 10.)
Az érthetőség változása presbyacusisban. (Orvosi Hetilap, 1977. 16.)
Az idült, száraz, felsőlégúti hurutok kóreredetének új szemlélete vasterápia eredményeképpen bekövetkező gyógyulások alapján. (Az orvostudomány aktuális problémái. 42. Bp., 1982)
Halláscsökkenés megszüntetése a beszédfejlődés megindulása idején. Dobi Imrénével, Kemény Péternével. (Orvosi Hetilap, 1983. 46.)
A modern hallókészülék ellátásról. Spellenberg Sándorral. (Rehabilitáció, 1995)
A zajterhelés okozta részleges gyilkosságok. (Csendvédelem. A fizikai, pszichológiai és szellemi csend óvása és hasznosítása. Bp., 1997)
Hallászavar, mint tanulási akadály. (Gyógypedagógiai Szemle, 1998).

Irodalom

Irod.: A Budapesti Orvostudományegyetemen végzett orvostanhallgatók jegyzéke. 1951–1969. Szerk. Molnár László. (Bp., 1969)
Ifj. G. Á. (Fül-orr-gégegyógyászat, 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője