Gortvai György
Gortvai György

2024. december 8. Vasárnap

Gortvai György

orvos, belgyógyász

Névváltozatok

1946-ig Grün

Születési adatok

1903. február 3.

Budapest

Halálozási adatok

1969. július 5.

Budapest


Család

Sz: Grün Hugó, Preszburger Róza. Fia: Gortvai Gábor orvos.

Iskola

A németországi giesseni tudományegyetemen tanult, a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1928), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1930).

Életút

A bp.-i Apponyi Poliklinika, ill. a bp.-i Szövetség utcai Kórház segédorvosa, osztályvezető főorvosa (1928–1949). A Fővárosi Budai Kórház igazgató főorvosa (1949–1951), a bp.-i Róbert Károly körúti Kórház osztályvezető főorvosa (1951–1960), a bp.-i Szövetség utcai Kórház igazgatóhelyettes osztályvezető főorvosa (1960–1963), igazgató főorvosa, ill. a kórház átszervezése után a Péterfy Sándor utcai Kórház osztályvezető főorvosa (1963–1967). Belgyógyászati betegségek idegélettani és környezeti hatásainak vizsgálatával, szívbetegek utógondozásával, egyéb egészségügyi szervezési kérdésekkel foglalkozott. Magyarországon az elsők között kezdeményezte a szívbetegségek gyógyítását thrombolyticumokkal, ill. elsők között ismerte fel az ún. tartós altatás jelentőségét belgyógyászati műtétek utókezelésében.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: A Herzog-féle vérnyomásmérési eljárással nyert eredményekről. (Orvosi Hetilap, 1931)
Allergia injectiós májkészítményekkel szemben. (Orvosi Hetilap, 1933)
Máj és B1-vitamin együttes adagolásáról. (Orvosi Hetilap, 1941. 10.)
Adatok a vészes vérszegénység öröklékenységéhez. (Orvosképzés, 1943)
A háborús nélkülözések és a csontvelő. (Orvosok Lapja, 1946)
Anaemia perniciosa kezelése folsavval. (Orvosok Lapja, 1947)
Asthma bronchiale kezelése tartós altatással. Kalmár Katalinnal, Simonyi Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1952. 44.)
Jelentős egészségügyi mutatószámok. Kalmár Katalinnal, Tóth Károllyal. (Népegészségügy, 1955)
Az ágykihasználás és beteganyag-kihatása a gyógyító munkára. Többekkel. (Népegészségügy, 1957)
A hasnyálmirigy és a hashártya betegségei. (Gyógyszertan és gyógyítás. II. köt. Bp., 1957
3. kiad. 1960)
Staphylococcus sepsis. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1958. 31.)
Az intravénás tetracyclin kezeléséről. Károlyházy Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1960. 18.)
Carbutamid terhelés hatása öregkorban. Károlyházy Gyulával, Kovács Máriával. (Orvosi Hetilap, 1963. 31.)
Tartós anticoangulans-kezeléssel szerzett tapasztalataink. Adler Miklóssal, Kovács Máriával. (Orvosi Hetilap, 1964. 13.)
Markusovszky Lajos és a Markusovszky Társaság. (Orvosi Hetilap, 1964. 14.)
A közös kórterem. (Orvosi Hetilap, 1970. 1.).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1969. júl. 8.)
Fekete Sándor: In memoriam G. Gy. (Orvosi Hetilap, 1969. 36.)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője