Gorove István
Gorove István

2022. január 26. Szerda

Gorove István, 1824-től gattajai

politikus, közgazdász

Születési adatok

1819. augusztus 20.

Pest

Halálozási adatok

1881. május 31.

Budapest


Család

Sz: Gorove László (1780–1839) író, az MTA tagja, Rácz Mária Magdolna.

Iskola

Alsóbb iskoláit Szolnokon és Gyöngyösön, a VI. és VII. gimnáziumot a pesti piaristáknál végezte (1831–1833), majd Pesten bölcseletet és jogot tanult, de tanulmányait nem fejezte be. Az MTA tagja (l.: 1843. okt. 7.; t.: 1867. jan. 30.).

Életút

Hosszabb utazást tett Nyugat-Európában (Tóth Lőrinccel, 1842–1843), Temes vm.-i birtokán gazdálkodott (1843-tól) és aktívan részt vett a liberális ellenzék mozgalmaiban. Temes vm. országgyűlési követjelöltje (1843–1844), majd Kossuth Lajos lemondása után a Védegylet igazgatója (1846–1848), A forradalom és szabadságharc idején az első népképviseleti országgyűlésben Temes vm. képviselője és az országgyűlés egyik jegyzője, ill. az 1849. ápr. 14.-ei függetlenségi nyilatkozat egyik megszövegezője. A világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után Törökországba, később Párizsba emigrált (távollétében 1852-ben in effigie felakasztották). Külön engedéllyel térhetett vissza (1857-ben), de évekig nem tért vissza a közéletbe, csak gazdasága ügyeivel foglalkozott (1857–1861). Pesten telepedett le, Deák-párti programmal Pest-Terézváros országgyűlési képviselője (1861–1881). Gr. Andrássy Gyula kormányának földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere (1867. febr. 20.–1870. máj. 24.) és közmunka- és közlekedésügyi miniszter is (1870. ápr. 21.–1871. jún. 21.). Már az 1839–1840. évi országgyűlésen is részt vett, ahol az ifjúság vezéregyéniségei közé tartozott. Nemzetiség (1842) c. nagy politikai műve a reformkor egyik legjelentősebb politikai munkája. A nagy feltűnést keltő, hatalmas elismerést kiváltó írás meghozta Gorove számára a sikert és a Magyar Tudós Társaság tagságát is. Nyugat-európai utazása során alaposan tanulmányozta a fejlett polgári demokrácia vívmányait, ill. a politikai és gazdasági viszonyokat (élményeiről szól Nyugot c. újabb kötete, 1844). A forradalom és szabadságharc idején a békepárthoz tartozott, ugyanakkor jelentős szerepet játszott a függetlenségi nyilatkozat összeállításában (1849. ápr. 14.). Az 1860-as években a Deák-párt legtekintélyesebb szónokai közé tartozott: nagy feltűnést keltő beszédet tartott Deák Ferenc felirati javaslata mellett (1861. máj. 23.). A Monarchia korában, a közös ügyekben mindig Magyarország fokozottabb önállósága mellett érvelt, jelentős szerepet játszott a minisztériumi ügykezelés teljes magyarosításában. Kezdeményezte a Deák-párt és az ellenzék fúzióját, s a kettőből megalakult Szabadelvű Párt első elnökévé választották (1875. márc. 1-jén, a posztot 1879-ig, Tisza Kálmán miniszterelnöki kinevezéséig töltötte be). A magyar mezőgazdaságnak és iparnak lelkes támogatója volt: az ő kezdeményezésére és az ő elnöklete alatt jött létre az első országos gazdakongresszus (1868-ban), elősegítette a magyar iparosmozgalmak kibontakozását, br. Eötvös Loránddal közreműködött az Országos Magyar Iparegyesület megalakulásában.

Emlékezet

Az apja által alapított Gorove-díjat 20 000 koronával felemelte. Emlékirata alapvető forrása a kiegyezési tárgyalásoknak. Hagyatékából több kéziratot családja adott ki Gorove emlékezete c. alatt. Temetésén Jókai Mór mondott gyászbeszédet. Budapesten hunyt el, Rákóczifalván (Jász-Nagykun-Szolnok megye) családi sírboltban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban).

Főbb művei

F. m.: Nemzetiség. (Pest, 1842)
Nyugot. Utazás külföldön. I–II. köt. (Pest, 1844
2. kiad. 1846
új kiad. 1882)
A képviseletről. Gattajai Gorove István emlékezete. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1846. márc. 9.
megjelent: Athenaeum, 1882)
Javaslat a magyar új vámtarifa tárgyában. (Pest, 1847).

Irodalom

Irod.: György Endre: Emlékbeszéd G. I. t. tagról. (Bp., 1882)
Dobó László: G. I. emlékezete. (Temesvár, 1886)
Zsoldos Jenő: Petőfi és Gorove „Nyugot”-ja. (Filológiai Közlöny, 1964).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője