Gorove István, 1824-től gattajai
politikus, közgazdász
Születési adatok
1819. augusztus 20.
Pest
Halálozási adatok
1881. május 31.
Budapest
Család
Sz: Gorove László (1780–1839) író, az MTA tagja, Rácz Mária Magdolna.Iskola
Alsóbb iskoláit Szolnokon és Gyöngyösön, a VI. és VII. gimnáziumot a pesti piaristáknál végezte (1831–1833), majd Pesten bölcseletet és jogot tanult, de tanulmányait nem fejezte be. Az MTA tagja (l.: 1843. okt. 7.; t.: 1867. jan. 30.).Életút
Hosszabb utazást tett Nyugat-Európában (Tóth Lőrinccel, 1842–1843), Temes vm.-i birtokán gazdálkodott (1843-tól) és aktívan részt vett a liberális ellenzék mozgalmaiban. Temes vm. országgyűlési követjelöltje (1843–1844), majd Kossuth Lajos lemondása után a Védegylet igazgatója (1846–1848), A forradalom és szabadságharc idején az első népképviseleti országgyűlésben Temes vm. képviselője és az országgyűlés egyik jegyzője, ill. az 1849. ápr. 14.-ei függetlenségi nyilatkozat egyik megszövegezője. A világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után Törökországba, később Párizsba emigrált (távollétében 1852-ben in effigie felakasztották). Külön engedéllyel térhetett vissza (1857-ben), de évekig nem tért vissza a közéletbe, csak gazdasága ügyeivel foglalkozott (1857–1861). Pesten telepedett le, Deák-párti programmal Pest-Terézváros országgyűlési képviselője (1861–1881). Gr. Andrássy Gyula kormányának földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere (1867. febr. 20.–1870. máj. 24.) és közmunka- és közlekedésügyi miniszter is (1870. ápr. 21.–1871. jún. 21.). Már az 1839–1840. évi országgyűlésen is részt vett, ahol az ifjúság vezéregyéniségei közé tartozott. Nemzetiség (1842) c. nagy politikai műve a reformkor egyik legjelentősebb politikai munkája. A nagy feltűnést keltő, hatalmas elismerést kiváltó írás meghozta Gorove számára a sikert és a Magyar Tudós Társaság tagságát is. Nyugat-európai utazása során alaposan tanulmányozta a fejlett polgári demokrácia vívmányait, ill. a politikai és gazdasági viszonyokat (élményeiről szól Nyugot c. újabb kötete, 1844). A forradalom és szabadságharc idején a békepárthoz tartozott, ugyanakkor jelentős szerepet játszott a függetlenségi nyilatkozat összeállításában (1849. ápr. 14.). Az 1860-as években a Deák-párt legtekintélyesebb szónokai közé tartozott: nagy feltűnést keltő beszédet tartott Deák Ferenc felirati javaslata mellett (1861. máj. 23.). A Monarchia korában, a közös ügyekben mindig Magyarország fokozottabb önállósága mellett érvelt, jelentős szerepet játszott a minisztériumi ügykezelés teljes magyarosításában. Kezdeményezte a Deák-párt és az ellenzék fúzióját, s a kettőből megalakult Szabadelvű Párt első elnökévé választották (1875. márc. 1-jén, a posztot 1879-ig, Tisza Kálmán miniszterelnöki kinevezéséig töltötte be). A magyar mezőgazdaságnak és iparnak lelkes támogatója volt: az ő kezdeményezésére és az ő elnöklete alatt jött létre az első országos gazdakongresszus (1868-ban), elősegítette a magyar iparosmozgalmak kibontakozását, br. Eötvös Loránddal közreműködött az Országos Magyar Iparegyesület megalakulásában.Emlékezet
Az apja által alapított Gorove-díjat 20 000 koronával felemelte. Emlékirata alapvető forrása a kiegyezési tárgyalásoknak. Hagyatékából több kéziratot családja adott ki Gorove emlékezete c. alatt. Temetésén Jókai Mór mondott gyászbeszédet. Budapesten hunyt el, Rákóczifalván (Jász-Nagykun-Szolnok megye) családi sírboltban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban).Főbb művei
F. m.: Nemzetiség. (Pest, 1842)Nyugot. Utazás külföldön. I–II. köt. (Pest, 1844
2. kiad. 1846
új kiad. 1882)
A képviseletről. Gattajai Gorove István emlékezete. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1846. márc. 9.
megjelent: Athenaeum, 1882)
Javaslat a magyar új vámtarifa tárgyában. (Pest, 1847).
Irodalom
Irod.: György Endre: Emlékbeszéd G. I. t. tagról. (Bp., 1882)Dobó László: G. I. emlékezete. (Temesvár, 1886)
Zsoldos Jenő: Petőfi és Gorove „Nyugot”-ja. (Filológiai Közlöny, 1964).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)