Gordos István
Gordos István

2024. december 6. Péntek

Gordos István

pedagógus

Születési adatok

1918. február 10.

Liptagerge, Nógrád vármegye

Halálozási adatok

1981. március 31.

Budapest


Család

Sz: apja bányász volt. Egy testvére, öccse született: a Nógrád Megyei Gépállomási Főigazgatóság főagronómusa. F: Gordosné Szabó Anna (1928–) gyógypedagógus, főiskolai tanár.

Iskola

A balassagyarmati állami gimnáziumban éretts. (1936), a kiskunfélegyházi tanítóképzőben népiskolai tanítói képesítést szerzett (1939), a Szegedi Tanárképző Főiskolán végzett (1943), majd a Szegedi Tudományegyetemen történelem–magyar–kézimunka szakos, Apponyi Kollégiumában filozófia–pedagógia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1946), a neveléstudományok kandidátusa (1959).

Életút

A Kőszegi Tanítóképző tanára (1946–1948), a tanítóképző vezetője és a középiskolai kollégium igazgatója (1948–1950), a Művelődésügyi Minisztérium (MM) Tanítóképzős Osztályának munkatársa, főelőadója (1951). Az ELTE BTK Pedagógiai Tanszék egy. adjunktusa, egyúttal az Eötvös Kollégium, majd a TTK és az ÁJTK diákotthonának vezetője (1951–1962), a Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet Pedagógiai Tanszék docense (1962–1964), egy. tanára (1964. aug. 1.–1979. jún. 30.). Az MTA–TMB-n Ágoston György aspiránsa (1953–1956). A politechnikai képzés általános elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, elsősorban a középfokú politechnikai oktatás (= gyakorlati foglalkozás) közgazdasági és pedagógiai vonatkozásait, a pedagógiai tárgyak komplex integrált oktatását vizsgálta.

Szerkesztés

Az Agrárpedagógiai Kiadványok szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Tantervelméleti kérdések. (Pedagógiai Szemle, 1955)
Általános műveltség és politechnikai képzés. (Természet és Társadalom, 1956)
A politechnikai képzés alapkérdései. Kand. értek. (Bp., 1957
tézisei: Pedagógiai Szemle, 1960)
A politechnikai képzés helye a pedagógia rendszerében. (Pedagógiai Szemle, 1957)
A politechnikai képzés helye a szakképzésben. (Iparitanulóképzés, 1957)
A politechnikai képzés. Egy. jegyz. (Bp., 1957)
A politechnikai képzés fogalma. (Bp., 1958)
A politechnikai képzés és a gyakorlati foglalkozás. (Központi Pedagógus Továbbképző Intézet. Gyakorlati foglalkozás. Bp., 1958)
A politechnikai képzés hazai tapasztalataiból. Szerk. (Magyar pedagógusok tapasztalatai. 6. Bp., 1959)
Tanmenet-készítés gyakorlati foglalkozásokból. (Munka és iskola, 1959)
Fordulópontok egy fejlődő közösség életében. (Pedagógiai Szemle, 1960)
Csoportok és csoportosulások. (Pedagógiai Szemle, 1961)
A diákszállótól a kollégiumi életig. (Tanulmányok a neveléstudomány köréből. 1961. Bp., 1962)
Felsőfokú kollégiumaink nevelőmunkája. (Felsőoktatási Szemle, 1962)
Didaktikai példatár. Összeáll. (Bp., 1962
3. kiad. 1964)
Óratípusok és a szabad óratervezés. (Pedagógiai Szemle, 1963)
A kollégiumi önkormányzat néhány kérdései. (Felsőoktatási Szemle, 1964)
A pedagógus és a módszerek szerepe az óra jellegének meghatározásában. (Tanulmányok a neveléstudomány köréből. 1964. Bp., 1965)
Felkészülés a tanítási órára. Útmutató a tanárjelöltek részére. (Agrárpedagógiai kiadványok. 1. Bp., 1965)
A didaktika vázlata. (Bp., 1967)
Didaktikai példatár. Összeáll. (Agrárpedagógiai kiadványok. 7. Új kiad. Bp., 1967
1976)
A tanítási óra. 1. Szerk. (Gödöllő, 1972)
Kísérlet a pedagógiai tárgyak integrált oktatására a pedagógusképzésben. (Pedagógiai Szemle, 1974)
Neveléselmélet. Egy. jegyz. Balla G. Tamással, Rakaczkiné Tóth Katalinnal. (Az ATE Tanárképző Intézetének kiadványai. Gödöllő, 1976)
Gondolatok az integrált oktatásról. (Pedagógiai Szemle, 1977)
Bevezetés a tantárgypedagógiába. Szerk. Horn Edével. Egy. jegyz. (Az ATE Tanárképző Intézetének kiadványai. Gödöllő, 1978).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője