Gönczi Iván
Gönczi Iván

2024. október 11. Péntek

Gönczi Iván

közgazdász

Születési adatok

1922. május 5.

Miskolc

Halálozási adatok

1984. május 23.

Budapest

Temetési adatok

1984. június 11.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Gönczi Sándor órásmester, Stern Róza. F: Murvai Mária pedagógus, a debreceni Zrínyi Ilona Gyermekotthon igazgatója. Leánya: Gönczi Éva (1955–).

Iskola

Miskolcon éretts. (1940), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Közgazdaság-tudományi Karán tanult (1940–1943), a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen közgazdász doktori okl. szerzett (1946). A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1964), doktora (1980).

Életút

A Gazdasági Főtanács előadója (1946–1947), Franciaországban állami ösztöndíjas (1947–1948), az MDP Központi Vezetősége (KV) Mezőgazdasági és Szövetkezeti Osztályának előadója (1948–1949), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Üzemgazdasági Osztályának vezetője (1949–1950). Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Mezőgazdaság-tudományi Kar Üzemszervezési Tanszék egy. docense (1950–1953), a Horti (Heves m.), majd az Orosházi Gépállomás igazgatója (1954–1957), a bp.-i MEZőSZÖV Gépellátó Vállalat munkatársa (1957). A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia, ill. a DATE Üzemtani Tanszék tanszékvezető egy. docense (1957–1964), tanszékvezető egy. tanára (1964. aug. 1.–1970. jún. 30.), az ATE, ill. a GATE Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar Üzemgazdasági Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1970. júl. 1.–1984. máj. 23.). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1957–1960). A kialakuló szocialista nagyüzemi mezőgazdaság gépesítésének kérdéseivel, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelékenységével és gazdálkodásával foglalkozott. Jelentős szerepet játszott az első magyarországi mezőgazdasági gépállomások szervezésében és az első tsz-ek alapszabályának és gazdasági támogatási rendszerének kidolgozásában. Nevéhez fűződik a Debreceni Üzemtani Iskola kialakítása, amelynek vezetőjeként alapvetően új eredményeket ért el a műszaki fejlesztés magyarországi mezőgazdasági ökonómiai hatásainak feltárása terén. További kutatási területei: magyarországi mezőgazdasági vállalatok gazdálkodása, számítógépes mezőgazdasági vállalati tervezés, mezőgazdasági ágazatok (gépesítés, műtrágyázás, melléktermékek hasznosítása stb.) tevékenységének optimalizálása.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismertség

Az MTA Agrárgazdasági és Üzemszervezési Bizottsága (1965–1971), Rendszerelméleti Bizottsága tagja (1977–1984).

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1967).

Szerkesztés

Az Acta Oeconomica szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: A munkaszervezés egyes kérdései a mezőgazdasági üzemekben. (Agrártudomány, 1951)
Termelőszövetkezetek tervezése és szervezése. Főisk. tankönyv. Fái Istvánnal, Tóth Tiborral. (Bp., 1953)
A gépállomások és a termelőszövetkezetek közötti szerződéskötés. (Agrártudomány, 1953)
Növényvédelmi szempontok a vetésforgó összeállításánál. Manninger G. Adolffal. (Agrártudomány, 1954)
Önálló elszámolás fokozatos bevezetése a gépállomásokon. (Közgazdasági Szemle, 1956)
A gépállomások üzemen belüli önálló elszámolási módszere. (Debrecen, 1957)
A mezőgazdasági üzem vonóerejének mennyisége és összetétele. (Gazdálkodás, 1958)
A mezőgazdasági mérnökök ökonómiai szemléletének kialakítása. (Felsőoktatási Szemle, 1960)
A Hajdú-Bihar megyei állami gazdaságok traktor-parkjának kihasználása. (Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve. 1961. Debrecen, 1960)
Az élőmunka hatékonysága a Hajdú-Bihar megyei termelőszövetkezetekben. (Debreceni Agrártudományi Főiskola Tudományos Közleményei, 1962)
A gépkihasználás hatékonyságának főbb problémái a szocialista mezőgazdasági nagyüzemeinkben. Kand. értek. (Debrecen, 1963)
A mezőgazdasági üzem vonóerejének összetétele. (Bp., 1963)
Tanyarendszerünk a nagyüzemi gazdálkodás tükrében. (Alföld, 1963)
A mezőgazdasági üzem vonóerejének összetétele. Monográfia. (A nagyüzemi gazdálkodás kérdései. Bp., 1963)
A mezőgazdasági állóeszközök néhány ökonómiai problémája. (Gazdálkodás, 1964)
A mezőgazdasági döntések gazdasági megalapozásáról. (Társadalmi Szemle, 1964)
A szemes kukorica gépi betakarításának gazdaságossági vizsgálata. Lovas Imrével. (Debrecen, 1965)
Mezőgazdasági nagyüzemeink lehetőségeinek kihasználása. (Társadalmi Szemle, 1965)
Mezőgazdasági üzemtan. 1–2. köt. Szerk. Főisk. tankönyv. (Debrecen, 1965)
Új irányzatok a nyugat-európai parasztgazdaságban. (Társadalmi Szemle, 1966)
Mezőgazdasági vállalatok és üzemek gazdaságtana. Kádár Bélával, Vadász Lászlóval. 1–2. köt. (Bp., 1967–1969
2. átd. kiad. 1974)
A gazdaságon belüli szakosítás és a termelés elhelyezése. Kádár Bélával. (Gazdálkodás, 1967)
A termelőszövetkezetek vezetésének néhány problémája. (Társadalmi Szemle, 1967)
Tagsűrűség és foglalkoztatottság ökonómiai követelményei a termelőszövetkezetekben. (A termelőszövetkezetek tagsűrűsége. Bp., 1968)
Műszaki fejlesztés és gazdasági hatékonyság a mezőgazdaságban. (Gazdaság, 1968)
Ember és technika a szocialista mezőgazdaságban. (Társadalmi Szemle, 1969)
A mezőgazdasági termelés termelékenysége és gazdaságossága. (Bp., 1970)
Gazdasági növekedés és a mezőgazdaság korszerűsítése. (Társadalmi Szemle, 1972)
Vállalati gazdaságtan. 3. köt. (Bp., 1973)
A technika és gazdasági rendszerek összhangja a mezőgazdasági vállalatokban. (A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének tudományos kérdései. Bp., 1974)
A technikai haladás hatása mezőgazdaságunk üzemi rendszerére. (Közgazdasági Szemle, 1975)
Üzemi rendszerek iparosodó mezőgazdaságunkban. Monográfia és doktori értek. is. (Iparosodó mezőgazdaság. Bp., 1978)
A szántóföldi gépesítés ökonómiai problémái. (A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének gazdasági kérdései. Szerk. is. Bp., 1979)
Mezőgazdaságunk korszakváltás küszöbén. (Gondolkozzunk együtt a mezőgazdaságról! Bp., 1980)
Mezőgazdasági üzemszervezés. Vállalati gazdaságtan. 1. köt. Elméleti tananyag. Farkas Istvánnal, Husti Istvánnal. (Gödöllő, 1981)
System Theory and System Analysis in Agricultural Economics. Szerk. Csáki Csabával. (Kiel, 1982)
A Gyakorlati kalkulációk a mezőgazdaságban. Szerk. (Bp., 1982)
A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének távlatai. (Az élelmiszer-gazdaság távlati fejlesztése. Szerk. Zsuffa Ervin. Bp., 1984)
Gazdaságelmélet, szervezéselmélet. (Mezőgazdasági szervezéselmélet. Tanulmánygyűjtemény. Szerk. is. Bp., 1985).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1984. máj. 30.)
G. I. munkássága. (Gazdálkodás, 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője