Gombos Ferenc Albin
Gombos Ferenc Albin

2022. július 5. Kedd

Gombos Ferenc Albin

történész, író

Névváltozatok

Gombos F. Albin

Születési adatok

1873. október 3.

Ambrózfalva, Csanád vármegye

Halálozási adatok

1938. december 25.

Budapest


Család

Sz: Gombos István, Szathmáry Magdolna. F: G. Miklósy Ilona (1873–1958) színésznő, írónő.

Iskola

Középiskoláit Makón, Temesvárott és Kecskeméten végezte, a kecskeméti Piarista Gimnáziumban éretts. (1891); közben a piarista rend tagja (1888–1896; novícius évet Vácott töltötte: 1891–1892-ben). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori (1898) és történelem–földrajz szakos tanári okl. szerzett (1900). Az MTA tagja (l.: 1925. máj. 7.; r.: 1937. ápr. 29.).

Életút

A brassói főreáliskola helyettes, majd r. (1898–1906), a bp.-i VII. kerületi Barcsay utcai állami gimnázium (1906–1919), a középiskola tanárképző intézet gyakorlógimnáziumának tanára (1919–1934). A Szent István Emlékkönyvbizottság előadója (1937– 1938). Középkori magyar és egyetemes történelemmel, elsősorban a népvándorlás korával, a kereszteshadjáratok történetével, ill. honfoglalás kori és Árpád-kori magyar történelemmel és történeti forráskiadással foglalkozott. Összegyűjtötte Szent István korára, ill. az Árpád-korra vonatkozó középkori iratok négykötetes jegyzékét (Catalogus fontium historiae Hungariae; részben halála után jelent meg: 1937–1943). Különösen értékesek a honfoglaló magyarság nyugat-európai kalandozásaival, valamint a Szent István-kori német–magyar háborúkkal kapcsolatos munkái. Igen jelentős tudományos ismeretterjesztő tevékenysége: a 20. sz. elején rendkívül népszerű Urania Tudományos Egyesület felolvasásait füzetekbe szerkesztette és gyűjteménybe rendezte. Néhány történelmi dolgozata Ambrózy Ferenc, számos ifjúsági műve Somorjai Gombos és Lupi bácsi álnéven jelent meg. Legismertebb meséi a Hájas Muki kalandjait elbeszélő négykötetes munkája, A grönlandi titok (1930; korábban már más címmel, külön-külön többször is kiadta). A bájosan bumfordi Hájas Muki derűsen szórakoztató történetei valójában közismert világirodalmi történetek (pl. Robinson) újramesélései.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1936).

Elismerés

A Magyar Történelmi Társulat Szilágyi-jutalma (1898).

Szerkesztés

A Középkori krónikások c. sorozat (1901–1914), az Uránia Tudományos Egyesület Tudományos Felolvasások c. gyűjteményének történeti szerkesztője (1909-től), a Századok szerkesztője (1911–1912).

Főbb művei

F. m.: Az 1437-ik évi parasztlázadás története, különös tekintettel a jobbágyi viszonyokra s a huszitizmusnak hazánkban való elterjedésére. Egy. doktori értek. is. (Kolozsvár, 1898)
Marchia Jakab, a husziták inquisitora hazánkban. 1–2. (Erdélyi Múzeum, 1898)
Elméletem nemzetünk eredetére, különös tekintettel a székelyekre. (Erdélyi Múzeum, 1903)
A longobardok történetéhez. (Századok, 1898)
A magyar nemzet története. 1–12. füz. (Urania népszerű tudományos felolvasások. Bp., 1909)
Az ókor története. (Urania népszerű tudományos felolvasások. Bp., 1911)
Az újkor története. 1492–1789. (Urania népszerű tudományos felolvasások. Bp., 1911)
A legújabb kor története a francia forradalomtól napjainkig. (Urania népszerű tudományos felolvasások. Bp., 1911)
Történetünk első századaiból. Észrevételek az „Ostarrichi” 967-iki keleti határvonalához, az 1030-iki német–magyar háborúskodáshoz és Péter uralkodásához. 1–2. (Századok, 1911)
Gizella királynénk sírja. Ambrózy Ferenc néven. (Századok, 1912)
Keresztes hadjáratok. (Urania népszerű tudományos felolvasások. 1915)
Európa és a többi világrész főbb államainak politikai és gazdasági földrajza. (Bp., 1915)
A lovagság. (Urania népszerű tudományos felolvasások. Bp., 1915)
Világtörténelem. I. köt. Tankönyv. (Bp., 1917)
A honfoglaló magyarok itáliai kalandozása. 898–904. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1927. jún. 20.
megjelent: Hadtörténelmi Közlemények, 1927)
Magyarország története az amerikai magyarok számára. (Bp., 1928)
Catalogus fontium historiae Hungariae aevo ducum et regum ex stirpe Arpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCXI. I–IV. köt. Összeáll. (Bp., 1937–1943)
Szent István háborúja II. Konrád római-német császárral 1030-ban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1937. nov. 15.
megjelent: Szent István Emlékkönyv. II. köt. Bp., 1938)
A Szent István korára és a korábbi keresztény–magyar kapcsolatokra vonatkozó középkori hazai és külföldi iratok jegyzéke. (Szent István Emlékkönyv. III. köt. Bp., 1938)
Szent István a középkori külföldi történetírásban. (Szent István Emlékkönyv. III. köt. Bp., 1938
franciául: Saint Étienne dans l’historiographie européenne du moyen âge. Études sur l’Européenne Centre-Orientale, 1937)
A honfoglaló magyarok itáliai kalandozása. 898–904. Szerk. Szendrei László. (Historia incognita. 3. Zsebkönyvek. Máriabesnyő. 2011)
ford.: Paulus Diaconus: A longobardok története. Ford., az életrajzot és a jegyzeteket írta. (Középkori krónikások. I. Brassó, 1901)
Liutprand történeti munkái. Ford. Gaál Lajossal, Jurkovich Emillel. Az életrajzot és a jegyzeteket írta. (Középkori krónikások. VI–VII. Brassó, 1909)
Freisingi Ottó krónikája. Ford. Irsik Józseffel, Vajda Györggyel. Az életrajzot és a jegyzeteket írta. (Középkori krónikások. XII–XIV. Brassó, 1912)
Freisingi Ottó: I. Frigyes császár tettei. Ford., az életrajzot és a jegyzeteket írta. (Középkori krónikások. XV–XVI. Bp., 1913)
ifjúsági művei: Lupi bácsi földrajzi ismereteket terjesztő elbeszélései a magyar ifjúság számára. 1–15. füz. (Brassó, 1900–1905)
A Robinsonok királya. (Bp., 1910)
Hájas Muki kalandjai. Érfalvi történetek. (Bp., 1912)
Hájas Muki a ládában. (Bp., 1912?)
Hájas Muki, mint Robinson Crusoe. (Kis Pajtás könyvtára. Bp., 1914)
Szent László piros rózsája. Legendás történet az ifjúság számára. (Bp., 1924)
Történelemi olvasókönyv. (Bp., 1926)
Hóharmat. Székelyföldi regék és mesék. 34 képpel. Kiadói aranyozott félvászonkötésben. (Bp., 1930)
A grönlandi titok. I–IV. köt. Regényes történetek Hájas Mukiról. Györgyfy György rajzaival. (Bp., 1930)
Bujdosó király. (Bp., 1935).

Irodalom

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Lukinich Imre: G. F. A. (Századok, 1939)
Bartha István–Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. 1899–1941. (Bp., 1941).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője