Gödöny József
Gödöny József

2024. december 8. Vasárnap

Gödöny József

jogász, ügyész, kriminológus

Születési adatok

1925. május 1.

Szászvár, Baranya vármegye

Halálozási adatok

1993. július 26.

Budapest


Család

Sz: Gödöny János vájár, Papp Anna. F: 1953-tól Pintér Hedvig. Fia: Gödöny József (1958–).

Iskola

Pécsett éretts. (1944), a Pécsi Tudományegyetem ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1949), bírói-ügyészi szakvizsgát tett (1952), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1967), doktora (1976).

Életút

A Pécsi Tudományegyetem tanársegéde (1949), a Pécsi Járásbíróság fogalmazója, jegyzője (1949–1951). A Pécsi Államügyészség közvádló ügyésze (1951–1953), a Komlói Városi Ügyészség vezető ügyésze (1953–1954), a Legfőbb Ügyészség Nyomozásfelügyeleti Osztályának osztályvezető ügyésze (1954–1960), az Országos Kriminalisztikai, ill. az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet (OKKRI) alapító igazgatója (1960. jún. 16.–1991. okt. 31.). Az ELTE ÁJTK c. egy. tanára (1976. szept. 1- jétől). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1963). A büntetőeljárás előkészítő szakaszával, elsősorban a nyomozás különböző kriminalisztikai kérdéseivel foglalkozott. Alapvető kodifikációs tevékenységet fejtett ki a bizonyítékok és azok forrásainak megfelelő fogalmi elhatárolása terén. Az OKKRI megalapítójaként a szervezett magyarországi kriminológiai, kriminalisztikai és viktimológiai kutatások elindítója.

Emlékezet

Budapesten élt és alkotott. Tiszteletére az OKKRI konferenciát rendezett (1991. máj.-ban), majd emlékére kiírta a Gödöny József- pályázatot (2009-ben).

Elismertség

Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottsága tagja. A Magyar Kriminológiai Társaság elnöke (1960–1988), tb. elnöke (1988–1993). A Magyar Jogász Szövetség tagja (1954-től). A Nemzetközi Büntetőjogi Társaság magyar tagozatának alelnöke (1972-től) és a Nemzetközi Kriminológiai Társaság magyarországi megbízottja.

Elismerés

Munka Érdemérem (1954), Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1957), Munka Érdemrend (arany, 1963). Akadémiai Pályadíj (1948), Vámbéry Rusztem-emlékérem (elsőként, 1985).

Szerkesztés

Az OKKRI tanulmánykötete, a Kriminalisztikai Tanulmányok, ill. a Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok alapító szerkesztője (1962–1991). A Magyar Jog szerkesztőbizottsági, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó szerkesztőségi tanácsi tagja.

Főbb művei

F. m.: A büntetés a szovjet büntetőjogban. (Jogtudományi Közlöny, 1950)
Az előzetes ellenőrzés alkalmazási köre. (Magyar Jog, 1956)
Az Országos Kriminalisztikai Intézet előtt álló feladatok. (Rendőrségi Szemle, 1961)
A nyomozás törvényessége feletti felügyelet és a kriminalisztika. (Magyar Jog, 1961)
A nyomozás törvényessége feletti felügyelet. Szerk. Posgay Istvánnal, Szabó Kálmánnal. (Ügyészi kiskönyvtár. Bp., 1961)
Gyanúsított – terhelt. (Kriminalisztikai Tanulmányok. II. köt. Bp., 1962)
A kriminalisztikai kérdések az új büntetőeljárási tvr.-ben. (Rendőrségi Szemle, 1962)
Igazságügyi szakértők a nyomozásban. (Kriminalisztikai Tanulmányok. III. köt. Bp., 1964)
A bizonyítás, a bizonyítékok és a bizonyítékok forrásai a nyomozásban. Kand. értek. (Bp., 1965)
Az igazságügyi szakértők kérdésének rendezéséről. (Belügyi Szemle, 1965)
A bizonyítás tárgya és kerete a nyomozásban. (Kriminalisztikai Tanulmányok. V. köt. Bp., 1966)
A bíróság elé állításról. (Belügyi Szemle, 1966)
A büntetőeljárás kommentárja. Összeáll. Többekkel. (Bp., 1968)
Bizonyítás a nyomozásban. Monográfia. (Az Országos Kriminalisztikai Intézet tudományos kiadványai. Bp., 1968)
Kriminológiai törekvések a Magyar Tanácsköztársaságban és az Országos Kísérleti Kriminológiai Intézet. (Belügyi Szemle, 1969)
A bűntettek okainak, feltételeinek bizonyítása. (Magyar Jog, 1970)
A társadalmi fejlődés és a bűnözés alakulása. (Jogtudományi Közlöny, 1971)
A nyomozás és a kodifikáció elvi kérdései. (Belügyi Szemle, 1972)
Az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet kutatásainak tíz éve. (Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok. IX. köt. Bp., 1972)
A fejlődés kísérőjelenségeinek kriminogén jellege. (Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok. XI. köt. Bp., 1974)
Nemzetközi erőfeszítések a bűnözés visszaszorítására. (Jogtudományi Közlöny, 1975)
A társadalmi-gazdasági fejlődés és a bűnözés. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1976)
Bűnözés a különböző társadalmi rendszerekben. (Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok. XIV. köt. Bp., 1977)
A bűnözés okairól. 1–2. (Magyar Jog, 1978)
Az emberi jogok és a büntetőeljárás. (Magyar Jog, 1979)
A visszaeső bűnözés kriminológiai kérdéseiről. (Jogtudományi Közlöny, 1980)
Antiszociális viselkedés. (Tanulmányok a beilleszkedési zavarok köréből. Szerk. Miltényi Károly. Bp., 1980)
Húsz év – 1960–1980 – kriminológiai és kriminalisztikai kutatásairól (Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok. XVIII. köt. Bp., 1981)
New Tendencies in the Criminality against Property. (Acta Juridica, 1981)
A büntetőeljárás magyarázata. Többekkel. (Bp., 1982)
A bűnözésmegelőzés új távlatai. (Magyar Jog, 1983)
A bűnüldöző és igazságügyi szervek a bűnözésmegelőzés rendszerében. (Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok. XXI. köt. Bp., 1984)
A magyar kriminológia hazai és nemzetközi értékelése. (Belügyi Szemle, 1984)
A kriminológia és kriminalisztika négy évtizede hazánkban. (Magyar Jog, 1985)
A bűnözés és a társadalmi beilleszkedési zavarok kutatásáról. (Magyar Jog, 1986)
A bűnözés helyzete és változásai. (Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok. XXIII. köt. Bp., 1986)
A bűnözés új jelenségei. (Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok. XXV. köt. Bp., 1988)
Irk Albert-emlékkötet. Szerk. Irk Ferenc. A bevezető tanulmányt írta. (Kriminológiai Közlemények. Bp., 1991).

Irodalom

Irod.: Götz János: G. J.: Bizonyítás a nyomozásban. (Jogtudományi Közlöny, 1969)
Szabó András: Doktori értekezés a társadalmi- gazdasági fejlődés és a bűnözés összefüggéseiről. (Belügyi Szemle, 1975)
Kádár Krisztina: G. J.: A társadalmi-gazdasági fejlődés és a bűnözés. (Jogtudományi Közlöny, 1977)
Bodnár Imre: Gondolatok G. J. A társadalmi-gazdasági fejlődés és a bűnözés c. könyvéről. (Belügyi Szemle, 1978)
G. J. szakirodalmi munkásságának bibliográfiája. (Bp., 1991)
Ünnepi ülés G. J. professzor tiszteletére. Szerk. Kerezsi Klára. (Bp., 1992)
Halálhír. (Népszabadság, 1993. aug. 6.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője