Gnädig Béla
Gnädig Béla

2024. december 8. Vasárnap

Gnädig Béla

építészmérnök

Születési adatok

1906. április 19.

Torda, Torda-Aranyos vármegye

Halálozási adatok

1979. január 10.

Budapest

Temetési adatok

1979. január 24.

Budapest

Farkasrét


Család

Anyai nagyapja: Vágó Ignác, az Iparművészeti Múzeum kovácsolt vasszerkezeteinek mestere. Sz: Gnädig Béla mérnök, út- és hídépítő főmérnök Marosvásárhelyen. Testvére: Gnädig Miklós (1908–1993) szintén Kossuth-díjas mérnök, ill. Gnädig András középiskolai tanár Marosvásárhelyen és Gnädig Jenő villamosmérnök, a Siemens-cég fejlesztő mérnöke Braunschweigben.

Iskola

A bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) építészmérnöki okl. szerzett (1929).

Életút

Budapesten különböző építész magánirodákban vasbeton építmények tervezője (1929–1936), a JNMGE II. sz. Hídépítési Tanszékének tanársegéde (1936–1937), majd önálló tervezőirodájában dolgozott (1937–1949). A Mélyépítési Tervező Intézet vezető főmérnöke (1950–1957), osztályvezetője (1957–1959), irányító tervezőmérnöke (1959–1961). Magasépítési tervezőmunkákkal, elsősorban csarnokok tervezésével, utófeszítési rendszerű vasbeton híd- és födémszerkezetek kialakításával és azok előregyártásával foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten élt és alkotott, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismertség

Az Építőipari Tudományos Egyesület Tartósszerkezeti Szakosztályának vezetőségi tagja.

Elismerés

Kossuth-díj (az eredeti utófeszítési rendszer kidolgozásáért, 1957), Alpár Ignác-emlékérem (1975).

Szerkesztés

A Magyar Építőipar szerkesztője (1957-től).

Főbb művei

F. m.: Újrendszerű utófeszített vasbetonhidak. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
Utófeszítés és helyszíni előregyártás különös tekintettel a hídszerkezetekre. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1953)
Mélyépítési műtárgyak előregyártása. (Magyar Építőipar, 1955)
Feszítettbeton szerkezetek újabb hazai alkalmazásai. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
1200 m3-es előregyártott feszítettbeton víztartály. (Magyar Építőipar, 1957)
A víztartályok építésének fejlődése hazánkban. Márkus Gyulával, Thoma Józseffel. (Vízügyi Közlemények, 1958)
Teherviselő szerkezetek meghibásodásának problémái az igazságügyi szakértő tapasztalatai alapján. (Műszaki Tervezés, 1967)
A TVK abszorpciós tornyainak építése. (Műszaki Tervezés, 1968)
A talajba ágyazott vasbeton darupályatartók gyors méretezése. (Magyar Építőipar, 1968)
Geotermikus fűtésű kertészeti telepek és berendezések. Balogh Jenővel, Gábos Bélával. (Műszaki Tervezés, 1969)
Fűtőcsővázas kertészeti növényházak tervezése és építése. Balogh Jenővel, Gádoros Bélával. (Műszaki Tervezés, 1970).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1979. jan. 21.)
Gyengő Tibor: G. B. (Magyar Építőipar, 1979).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője