Gimesi Nándor
Gimesi Nándor

2024. december 8. Vasárnap

Gimesi Nándor

biológus, botanikus, ciszterci szerzetes

Névváltozatok

1914-ig Geiszler István

Születési adatok

1892. december 3.

Kiskomárom, Zala vármegye

Halálozási adatok

1953. július 16.

Budapest


Család

Sz: Geiszler Mátyás, Laucho Mária.

Iskola

A székesfehérvári ciszterci gimnáziumban éretts. (1912), belépett a ciszterci rendbe (1912. aug. 14.), a rend zirci hittudományi főiskoláján teológiát és egyidejűleg a bp.-i tudományegyetemen természettudományokat tanult (1913–1917), pappá szentelték (1917. júl. 8.). A bp.-i tudományegyetemen földrajz–természetrajz szakos tanári okl. (1918), bölcsészdoktori okl. szerzett (1920), tanulmányait Rockefeller-ösztöndíjasként a luzerni, a plöni, a helgolandi és a bergeni hidrobiológiai intézetekben egészített ki (1924–1926). A kolloidok technikai és biológiai alkalmazásai tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1926), az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.).

Életút

Zircen elemi iskolai tanító (1917–1918), az egri (1919–1920), a budapesti (1920–1924) és a székesfehérvári ciszterci gimnázium r. tanára (1926–1934), a Ciszterci Tanárképző Főiskola és a budapesti ciszterci gimnázium r. tanára (1934–1943), c. igazgatója (1940-től). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) magántanára (1926–1937), c. ny. rk. tanára (1937–1951). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE Föld- és Élettudományi Karán a növényélettan ny. r. tanára (1943–1951), egy. tanára (1951–1952) és a Tanszék vezetője (1943–1952), valamint a botanikus kert igazgatója (1944–1953). Botanikus kerti szolgálati lakásán fogták el a nyilasok az ott bujkáló Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1944. nov.). Tudományos pályafutásának kezdetén hidrobotanikával, elsősorban fitoplankton-kutatásokkal foglalkozott, de legjelentősebb, nemzetközileg is elismert eredményeit a növényélettanban és a sejtélettanban érte el. Behatóan tanulmányozta az ostoros moszatok (Euglenophyta) közé tartozó egysejtű Trachelomonas volvocina osztódását, emellett ő fedezte fel egy kovamoszat, a Cyclotella bodanica var. lemanensis ún. kolloidális ernyőjét. Vizsgálta több egyszikű növény mikrospórájának redukciós sejtosztódását (= meiózis), a pollenszemcsék szerveződését, valamint a kromoszómák sajátságait vizsgálva felismerte azok spirális szerkezetét. A sejtosztódást és az ezzel kapcsolatos mozzanatokat megörökítő mikrofénykép-gyűjteménye a maga korában egyedülálló volt. A korszerű sejtélettani, fejlődés- és szervezettani kérdések megoldására mindig a legújabb kolloidikai, mikrotechnikai és mikrofotografáló eljárások kialakítására törekedett.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőbe temették, síremlékét felszámolták!

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1925). A Magyar Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztályának elnöke (1940–1948). A Magyar Amatőr Mozgófényképezők Egyesületének alapító elnöke, t. tagja.

Szerkesztés

Az Index Horti Botanici Universitatis Budapestiensis szerkesztője (1944–1949).

Főbb művei

F. m.: A vizek kutatása, mint élettudomány. (Katholikus Szemle, 1920)
A biológiai vizsgálódás módszerei. (Katholikus Szemle, 1921)
A Bidens-fajok virágának fejlődése. (Botanikai Közlemények, 1921)
Magyar planktontanulmányok. (Bp., 1924)
Hydrobiológiai tanulmányok. 1–2. füzet. (Bp., 1924)
Hydrobiológiai szívó-szűrőkészülék és ennek alkalmazása a hydrobiológiában és technikában. (Bp., 1924)
A colloid-szűrők elmélete. (Bp., 1924)
A celluloze és más növényi eredetű kolloidok röntgenogrammetriájáról. (Botanikai Közlemények, 1926)
A keskenyfilmes mikrokinematográfia és a természettudományok. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1933)
Az öröklésről. (Esztergom, 1935)
A keskenyfilm szerepe a biológiában. (Természettudományi Közlöny, 1936)
A virágpor keletkezése. (Bp., 1938)
A növények életfolyamatai. (A növény és élete. Bp., 1941)
A növénycitológia mai állása. (Botanikai Közlemények, 1942)
Növényfestékek keletkezésének élettanáról. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1950
megjelent, angolul: On the Physiology of Pigment Formation in Plants. Többekkel. Acta Biologica, 1952)
Növényélettani anatómia. (Bp., 1950)
A cytoplasma szerveződéséről. Maróti Mihállyal. (A magyar tudományegyetemek biológiai intézeteinek évkönyve. Bp., 1951)
A dohánymag csírázás-élettanáról. Többekkel. (MTA Biológiai Osztályának Közleményei, 1952)
Tanulmányok a citológia köréből. Pozsár Bélával. (Botanikai Közlemények, 1954).

Irodalom

Irod.: Maucha Rezső: G. N. (Akadémiai Értesítő, 1953)
Pozsár Béla: Nándor Gimesi. (Acta Agronomica, 1967)
Maróti Mihály: Megemlékezés G. N. akadémikus, egyetemi tanárról, születésének 100. éves évfordulója alkalmából. (Botanikai Közlemények, 1993).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője