Gillyén József
Gillyén József

2024. december 8. Vasárnap

Gillyén József, nagyenyedi

hidrológus, építőmérnök

Születési adatok

1871. április 11.

Szatmárnémeti, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1918. augusztus 26.

Pozsony

Temetési adatok

1918. augusztus 29.

Pozsony


Család

Evangélikus családból származott. Sz: Gillyén József (†1908), a szatmári takarékpénztár igazgatója, hilibi Haller Mária (1840–1900). Testvére: Gillyén Sándor (1872–1942) hidrológus, építőmérnök. F: Desseő Bella. Fia: Gillyén József (1898–1928) gépészmérnök, leánya: Gillyén Lili.

Iskola

Középiskoláit a szatmári református gimnáziumban végezte, a bp.-i József Műegyetem Mérnöki Karán mérnöki okl. szerzett (1893).

Életút

A szatmári (1896–1903), az aradi folyammérnöki hivatal mérnöke (1904–1908), a Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Osztálya (1909–1912), a pozsonyi folyammérnöki hivatal munkatársa, beosztott mérnöke (1913–1918), a hivatal főnöke (műszaki tanácsosi címmel, 1918). A magyarországi korszerű hidrológiai kísérleti területek vizsgálatának egyik úttörőjeként nemzetközileg is elsők között dolgozta fel a hidrológiai észlelések eredményeit. Rendszeresen járt nyugat-európai tanulmányutakon, amelyek tapasztalatait felhasználva jelentős szerepet játszott a modern folyamszabályozási módszerek elterjesztésében, elsőként alkalmazta Magyarországon az ún. Girardon-elvet. Tevékenyen részt vett a Felső-Dunán induló kisvízi szabályozásában (1913-tól). Pozsonyban élt és hunyt el, a helyi evangélikus temetőben nyugszik.

Emlékezet

Az első modern magyar hidrológiai folyóirat, a Vízügyi Közlemények állandó szerzője és szakfordítója (1910–1918).

Főbb művei

F. m.: írásai a Vízügyi Közleményekben: Hidrológiai tanulmányok a Gladna-patak, a Szernye-mocsár és a Ferenc-csatorna jobbparti delta-lecsapoló társulat területén. (1910)
Vízmércéink és csapadékmérő állomásaink. – Folyóink jégjárása az 1910/11. évek telén. Tanulmányúti jelentés. 62 rajzzal és fényképpel. – Hidrológiai adatok a Bega-vidék és Szernye-mocsár egyes vízfolyásairól. – A vízrajzi osztály talajkutatásai. (1911)
A Maros-szabályozás mai állása. – A Kraszna kotróhajó elsülyedése és kiemelése. 8 képpel. – A Maros hajózhatósága. (1912)
A Maros folyó vízjárása az 1912. évben. (1913)
A Rhone folyó új hajóparkja. (1914)
A pozsonyi folyammérnöki hivatal Dunaszakaszán 1913. évben végzett munkálatok. – A pozsonyi Dunaszakasz szabályozása. (1915)
ford. uo.: Intze, O.: A völgyzárógátak történeti fejlődése, célja és építése. 152 ábrával a szöveg között és 15 melléklettel. (1910)
Tavernier, R.: Vízmennyiség-mérések változó medrű folyókon. 15 ábrával és 4 külön melléklettel. (1911)
Armand: A Rhone folyó szabályozó munkálatai. (1914).

Irodalom

Irod.: *Lexikonok téves születési éve: 1870, a műegyetemi anyakönyve szerint 1871-ben született. Lexikonok téves halálozási helye: Budapest! Gyászjelentésén Pozsony szerepel!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője