Giber János
Giber János

2024. december 8. Vasárnap

Giber János, id.

mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1900. szeptember 14.

Cserszegtomaj, Zala vármegye

Halálozási adatok

1968. január 19.

Budapest

Temetési adatok

1968. január 30.

Budapest

Farkasrét


Család

Nagyszülei, apai: Giber János földműves, Varga Anna.

Szülei: Giber János (1872. jan. 22. Keszthely, Zala vm.–1900. máj. 24. Cserszegtomaj), Kovács Borbála.

Felesége: 1928. máj. 27.–1968. jan. 19.: Koczkás Ilona (1908. máj. 27. Tárkány, Komárom vm.–1971. okt. 7. Bp. Temetés: 1971. okt. 15. Farkasrét), Koczkás Gyula Ferenc elemi iskolai tanító és Lippe Hermina leánya.

Koczkás Ilona testvére: dr. Koczkás Ferenc (1902. jún. 20. Mezőhegyes, Csanád vm.–1976. okt. 3. Stuttgart, NSZK) gépészmérnök, minisztériumi főtanácsos és dr. Koczkás Gyula (1905. márc. 12. Alsószombatfalva, Fogaras vm.–1986. ápr. 7. Bp.) biofizikus, egyetemi tanár.

Gyermeke, fia: Giber János, ifj. (1929. máj. 27. Karcag, Jász-Nagykun-Szolnok vm.–2011. aug. 31. Bp. Temetés: 2011. szept. 12. Óbuda) vegyészmérnök.

Iskola

A premontrei rend keszthelyi főgimnáziumában éretts. (1917), a keszthelyi Gazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1922).

Életút

A csermajori mezőgazdasági szakiskola gyakornoka (1922–1927). A kisbéri tejipari munkásképző iskola gazdasági segédtanára, a karcagi mezőgazdasági iskola r. tanára és igazgatója (1927–1944), a csermajori mezőgazdasági szakiskola és mezőgazdasági tejipari szakiskola, majd a keszthelyi mezőgazdasági gimnázium igazgatója (1944–1952).

Jelentős szerepet játszott a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia újjászervezésében, előkészítette az akadémia egyetemi rangra történő emelését (1953–1954). A keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia első főigazgatója és az Állattenyésztési és Tejgazdasági Tanszék vezetője (1954–1958).

Szakmailag kiemelkedőt alkotott a magyartarka szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, különösen a tejtermelés területén. Elsőként ért el komoly eredményeket a magyarországi nagyfelületű savanyú szikestalajok talajjavítása területén. Magyarországon, Csermajorban létrehozta a sajt- és vajmesterek szakképzését.

Felesége testvérei révén kapcsolatba került a nemzeti ellenállás egyik vezetőjével, Bajcsy-Zsilinszky Endrével. A Koczkás testvéreket Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt tartóztatták le, mindannyian Sopronkőhidán raboskodtak. Bajcsy-Zsilinszky Endrének Sopronkőhidára szállítása közben több alkalma is nyílt, hogy megszökjön; társai felajánlották neki, hogy a Kapuvárott élő Giber János (a Koczkás fivérek sógora) elrejti majd a nyilasok és a Gestapo elől. Bajcsy azonban visszautasította a segítséget.

Emlékezet

Giber János Cserszegtomajon született, Kapuvárott, majd Keszthelyen élt és tevékenykedett, majd Budapesten telepedett le (XII. kerület Maros utca 34., utolsó lakcíme: XII. kerület Diósárok 1.), a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: A sertéshizlalás mai kérdései. (A m. kir. Földmívelésügyi Minisztérium rádióelőadásainak sorozata. Bp., 1940).

Irodalom

Irod.: források és lexikonok: Giber János – Kisbér – gazdasági tanár és Koczkás Ilona Vasdinnyepusztán, máj. 17-én tartják esküvőjüket. (Nemzeti Újság, 1928. máj. 27.)
Elhunyt Giber János egyetemi tanár, a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia igazgatója. (Népszabadság, 1968. jan. 24.)
Keszthelyi életrajzi lexikon. (Keszthely, 2010)
Pedagógusok arcképcsarnoka. Szerk. Ungvári János. (Debrecen, 2018)
.

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X83V-WKM (Giber János születési anyakönyve, 1872)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9V-VC3R (Giber János születési anyakönyve, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6N7B-B84J (Koczkás Ilona születési anyakönyve, 1908)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/270500 (Giber János gyászjelentése, 1968)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7NMT-HXMM (Giber János halotti anyakönyve, felesége neve tévesen Kreskár Ilona, 1968)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/270501 (Giber Jánosné Koczkás Ilona gyászjelentése, 1971)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője