Gerő Ödön
művészeti író, kritikus, szerkesztő
Névváltozatok
1883-ig Grünhut
Születési adatok
1863. szeptember 13.
Pécs
Halálozási adatok
1939. november 9.
Budapest
Család
Sz: Grünhut Miksa, Bőke Mária.Iskola
A bp.-i József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett.Életút
A Pesti Hírlap (1888–1891), a Pesti Napló munkatársa (1893–1906), a Pesti Napló színikritikusa (1907–1910), az Élet c. lap szerkesztője (1891–1897), a Világ c. szabadkőműves napilap alapító főszerkesztője (1910–1912), belmunkatársa (1912–1917), a Tolnai Világlapja főszerkesztője (1912–1919), a Pester Lloyd belmunkatársa, műkritikusa (1919–1939). A Hét (1894–1911), a Magyar Géniusz (1896–1903), az Új Idők (1896–1906), az Egyenlőség (1897–1900), a Budapesti Hírlap (1898–1899), a Művészet (1902–1911), a Politikai Hetiszemle (1903–1908), Az Ujság munkatársa (1910–1916). A Tolnai világlexikona főszerkesztője (1912). A Budai Izraelita Hitközség kulturális előadója. A Jehuda Halévy Társaság társigazgatója, a Lechner Ödön Társaság elnök-igazgatója. Pályafutása kezdetén a fővárossal kapcsolatos tárcákat írt, ő vizsgálta először Budapest kávéházait, a kávéházakba járás szokásának kialakulását, tkp. ő tekinthető Budapest első szociográfusának. Több írásában kiállt a női emancipáció mellett, támogatta a nők továbbtanulását, s egy önálló bp.-i leánygimnázium megalapítását. Az ő meghívására kereste fel Ibsen Budapestet (1891-ben). Később elsősorban képzőművészeti kritikákkal foglalkozott, a magyarországi modern művészeti kritika úttörőjeként elsősorban az új művészeti irányzatok, a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK), a Nyolcak, a Képzőművészek Új Társasága (KUT) és az új, funkcionalista építőművészet népszerűsítéséért fejtett ki jelentős tevékenységet. Több tízezer műkritikán kívül még szépirodalommal is foglalkozott; regényeket és novellákat írt. Néhány művét Viharos álnéven jegyezte.Emlékezet
Budapesten, az Erzsébetvárosban (VII. kerület Rottenbiller utca) lakott. A Farkasréti Izraelita Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.Főbb művei
F. m.: Az én fővárosom. Tárczák. Viharos álnéven. (Bp., 1891)Egyének. Elb.-ek. (1–2. kiad. Bp., 1894)
Tárcák a Szabad Szó számára. (Bp., 1896)
A postatakarékpénztár háza. (Művészet, 1902)
Zichy Mihály élete, művészete és alkotásai. Tizennyolc szövegközti képpel és negyven műmelléklettel. Lándor Tivadarral, Londesz Elekkel. A Pesti Napló ajándéka. (Bp., 1902)
Kann Gyula. (Művészet, 1903)
Budapest. (Uránia. Népszerű tudományos felolvasások. Bp., 1904
2. kiad. 1909)
Férjnél. – A béna. Két elb. Viharos-Gerő Ödön néven. (Magyar Könyvtár. Bp., 1904)
Lechner Ödön mesteriskolája. – Magyar-Mannheimer Gusztáv. – A szolnoki telep. (Művészet, 1904)
Párkány és pillér. – Donáth Gyula. (Művészet, 1905)
Két világban. Reg. Egy könyvben I–II. köt. Viharos-Gerő Ödön néven. (Bp., 1905)
Modern magyar festőművészek. A modern magyar festészet fejlődése. Londesz Elekkel. (Bp., 1905)
A festőművészet remekei a Szépművészeti Múzeum klasszikus gyűjteményéből. A Pesti Napló előfizetőinek ismerteti. (Bp., 1907)
Kompozíció és ritmus. (Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum ismeretterjesztő előadásai. Bp., 1908)
Székely Bertalan. Megjelent védőborítóban, a Vasárnapi Ujság mellékleteként. (Magyar remekfestők. Bp., 1913)
Ágai Adolf. (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, 1918)
Emlékezések zsidó–magyar értékekre. (Bp., 1933)
Művészetről, művészekről. Tanulmányok, vázlatok, emlékezések. (Bp., 1939)
Tegnaptól máig. A magyar festészet fejlődése a régiektől az újakig. (A magyar festőművészet albuma. Bp., É. n.).
Irodalom
Irod.: Kiss Arnold: Emlékbeszéd G. Ö. fölött. (Bp., 1939)Farkas Zoltán: G. Ö. (Nyugat, 1939)
Benedek Marcell: G. Ö. emlékezete. (Népszabadság, 1963. szept. 14.)
Murányi-Kovács Endre: G. Ö. emlékezetére. (Élet és Irodalom, 1963. 37.)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. (Bp., 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)