Gergő Zoltán
Gergő Zoltán

2024. július 16. Kedd

Gergő Zoltán

közgazdász

Névváltozatok

1905-ig Greiner Zoltán

Születési adatok

1893. január 16.

Szeged, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1975. augusztus 24.

Budapest

Temetési adatok

1975. szeptember 4.

Budapest

Farkasrét (hamvasztás utáni búcsúztatás)


Család

Dédszülei, apai: Greiner Ábrahám, Reich Rebeka Rozália; Lamm Albert, ?.

Dédszülei, anyai: ?, ?; Klein József vegyeskereskedő Ókanizsán, Rosenberg Mária.

Nagyszülei: Greiner Salamon (1833. Szentlőrinc, Baranya vm.–1897. aug. 23. Bécs, Ausztria) kereskedő, Lamm Katalin; Ausländer Károly (1831. Szeged–1888. szept. 12. Szeged) szállító, Klein Róza (1842. Ókanizsa, Bács-Bodrog vm.–1902. febr. 14. Szeged).

 

Szülei: Gergő Emil (= Greiner Emil 1855. jún. 28. Szentlőrinc–1918. Bp.) MÁV-tisztviselő, Ausländer Gizella (1868. márc. 7. Szeged–1927. ápr. 16. Bp.).

Gergő Emil testvére: Greiner Gusztáv (1859. jan. 7. Szentlőrinc–1935. dec. 15. Bécs) és Leichtner Sámuelné Greiner Katalin (1860. aug. 4. Pécs, Baranya vm.–1921 Pécs).

Ausländer Gizella testvérei: Aszlányi Dezső (= 1911-ig Ausländer Dávid Dezső, 1869. ápr. 7. Szeged–1947. júl. 24. Bp.) újságíró, költő, filozófus, ill. Ausländer Sámuel (1861. szept. 17. Szeged), Ausländer Simon (1862. dec. 20. Szeged), Ausländer Alfréd (1864. aug. 16. Szeged), Ausländer Irma (1866. máj. 17. Szeged), Ausländer Ernő (1871. Óbecse), Steimle Vilmosné Ausländer Rebeka (1877. máj. 26. Hol?) és Ausländer József (1882. máj. 3. Szeged–1933. máj. 21. Balassagyarmat, Nógrád vm.).

Aszlányi Dezső és Deutsch Julianna gyermeke, fia: Aszlányi Károly (1908. ápr. 22. Orsova, Krassó-Szörény vm.–1938. dec. 8. Dorog közelében, Komárom-Esztergom vm.) író, újságíró.

 

Testvérei: Gergő Zoltán (1893. jan. 16. Szeged), Gergő András (1894. dec. 17. Szeged) magánhivatalnok, Berényi Jenőné Gergő Rózsa (1903. márc. 12. Szeged).

Felesége: 1927. okt. 2.– Baumgarten Janka (1900. ápr. 8. Diósgyőr, Borsod vm.), Baumgarten Izsák és Klein Fáni leánya.

Iskola

A kegyes tanítórend szegedi gimnáziumában (1904–1907) és a szegedi állami felsőkereskedelmi iskolában tanult (1907–1910), felsőkereskedelmi iskolai tanulmányait Berlinben fejezte be (1911). A közgazdaság-tudományok kandidátusa (1958).

Életút

A budapesti Angol–Osztrák Bank Könyvelési Osztályának tisztviselője (1911–1921); közben az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, orosz hadifogságban volt (Irkutszkban és Dauriában, 1914–1920). Hazatérése után az Általános Értékbank és a Stock Motoreke Nehézipari Vállalat (1921–1926), az Újpesti Posztógyár főkönyvelője (1926–1940).

A II. világháború után a Nemzeti Segély főtitkára (1945. jan.–1945. okt.), egyúttal az MKP Központi Vezetősége (KV) Gazdasági Bizottságának munkatársa (1945–1948) és a Szikra Nyomdák, Lap- és Könyvkiadók igazgatója (1946. máj.). A Pénzügyminisztérium (PM) Üzemgazdasági Osztályának alapító vezetője (1948–1949), a Közületi Döntőbizottság (1949–1950), a Műszaki Dokumentációs Központ vezetője (1950–1951). A Délpesti Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalat (1951–1952), a Dohányértékesítési Vállalat Igazgatási Főosztályának vezetője (1952–1953), a Belkereskedelmi Minisztérium Zöldség és Gyümölcsforgalmi Igazgatóság Tervfőosztályának vezetője (1953), a Kereskedelmi és Közétkeztetési Tudományos Kutató Intézet tud. munkatársa, majd az átszervezés után a Szövosz Közgazdasági Osztályának vezetője (1953–1959). A Szövetkezeti Kutató Intézet vezetője (1959–1963).

A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen, az Agrártudományi Egyetemen (ATE) és a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a politikai gazdaságtan előadó tanára (1948–1950).

Az Országos Gazdasági Tanács tagja.

A Szövetkezeti Tudományos Tanács elnöke.

A két világháború közötti korszak egyik ismert gazdasági írójaként a Társadalmi Szemle és a kolozsvári Korunk munkatársa, majd a Népszava rovatvezetője (1930-as évek eleje). Lefordította a marxista gazdasági irodalom klasszikusait – többek között – A tőkét is; az I. kötet négy részben, 1934–1937 között jelent meg 2000 példányban (a II. kötet kiadására már nem kerülhetett sor, kéziratban terjedt az illegális munkásmozgalomban. A tőkét Mónus Illés a Népszaván keresztül próbálta kiadni, ehhez azonban Gergő nem járult hozzá, mert Mónus Illés a szöveget jelentősen meg akarta változtatni. Végül is Gergő Zoltán magánkiadásban adta ki az I. kötetet.). Jelentős szerepet játszott a klasszikus marxista terminológia magyarországi kialakításában. A kommunista Szürke Könyvek c. sorozat alapító szerkesztője (1–13. füzet, 1938-tól; itt jelentek meg Molnár Erik dolgozatai is Szentmiklósy Lajos álnéven. Sztálin művét Botos Vince álnéven jelentette meg, Gergő maga pedig Nagy Gábor és Kiszely János néven publikált ugyanitt!).

Az ország német megszállása után illegalitásba vonult, a nemzeti ellenállás résztvevőjeként elsősorban a magyarországi üzemek, közművek és iparvállalatok vagyontárgyainak Németországba való elhurcolása ellen küzdött. A II. világháború után részt vett több állami vállalat és nagyobb gyár újraindításában, pártmunkában több üzem ideiglenes vezetését is elvállalta. Jelentős szerepet vállalt az Állami Ellenőrző Központ megszervezésében, tíz cukorgyár állami kezelésbe vételében, továbbá kezdeményezte a szerencsejátékok (lottó, lóverseny stb.) racionalizálását. Különösen fontos a tevékenysége az első ötéves terv élelmiszer-ipari részének kidolgozásában, valamint abban, hogy a cukor-, a dohány- és a szeszipari vállalatok átkerültek a könnyűiparhoz.

Kutató közgazdászként elsősorban a szövetkezetek szerepét vizsgálta a tervgazdaságban.

Emlékezet

Gergő Zoltán Budapesten (Belváros, V. kerület Belgrád rakpart 3.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1967).

Főbb művei

F. m.: önálló művei: A tőkés termelési mód útja és természete. Nagy Gábor néven. (Bp., 1942)
A dialektikus és történelmi materializmus alapjai. Sztálin tanulmányának lefordított és átszerkesztett változata Botos Vince néven, Nagy Tamással. (Bp., 1942)
Világgazdaság és világháború. Nagy Gábor néven. (Társadalmi Könyvtár. Bp., 1943)
Kis közgazdasági enciklopédia. A német nyelvű, haladó szellemű közgazdaság-tudományi munkákban előforduló szakkifejezések népszerű magyarázata. Kiszely János néven. (Bp., 1943)
Bevezetés a közgazdaságtanba. Kiszely János néven. (Bp., 1943)
Közgazdaságtan. Politikai gazdaságtan. A tudományos szocializmus gazdasági alapjainak népszerű ismertetése. (Az Agrártudományi Egyetem mellett szervezett munkástanfolyamok jegyzetei. Bp., 1949)
Az érték, az ár és a nemzeti jövedelem összefüggései. Kand. értek. (Bp., 1953)
A Magyar Tanácsköztársaság szövetkezeti tapasztalatai. (A SZÖVOSZ kiadványa. Bp., 1964)
A szövetkezetek szerepe a szocialista társadalomban. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1966).

F. m.: ford.: Marx: A tőke. I. köt. A közgazdaságtan bírálata. Megjelent négy részben, az előszót Molnár Erik írta. Ford. Nagy Gábor néven. (Bp., 1934–1937)
Marx: A politikai gazdaságtan bírálatához. Függelék: Marx „A politikai gazdaságtan bírálatához” c. művéről, Engels Frigyes levelezéséből. 1858–1859. Megjelent Marx halálának 70. évfordulóján. Az előszót Czóbel Ernő írta. (A marxizmus-leninizmus kis könyvtára. 88–89. Bp., Szikra Könyvkiadó, 1953).

F. m.: tanulmányai, visszaemlékezései: Anglia és az Amerikai Egyesült Államok a piacokért folyó harcban. (Társadalmi Szemle, 1947. 4.)
A kommunisták harca a marxista-leninista közgazdasági elmélet terjesztéséért, tisztaságáért. 1929–1944. (Közgazdasági Szemle, 1960. 8-9.)
Kommunista újságírók a Népszavánál. (Párttörténeti Közlemények, 1962. 4.)
Az illegális kommunista párt harca a budapesti gyárak munkásainak és termelőeszközeinek elhurcolása ellen. (Párttörténeti Közlemények, 1963. 3.)
Harc a budapesti gyárak munkásainak és gépeinek elhurcolása ellen. (A szabadság hajnalán. Szerk. Lányi Ernőné, Nagy Eta, Petrák Katalin. Bp., 1965 és Tanúságtevők. 5. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1944–1948. Bp., 1975)
A szövetkezetek felső szervei. (Társadalmi Szemle, 1968. 5.).

Irodalom

Irod.: családi források: Greiner Emil, a vasúti leszámoló hivatal tisztviselője eljegyezte Ausländer Gizella kisasszonyt, özvegy Ausländer Károlyné leányát Szegeden. (Pesti Hírlap, 1890. nov. 9.)
Greiner Emil szegedi illetőségű ugyanottani lakos valamint kiskorú Zoltán, András és Róza gyermekei családi nevének „Gergő”-re kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1905. júl. 29.)
Elhunyt dr. Gergő Zoltán c. egyetemi tanár. (Népszabadság, 1975. aug. 28.–Magyar Hírlap–Népszava, 1975. szept. 2.).

Irod.: megemlékezések: Szigeti Endre–Mihalik István: Százéves „A tőke”. (Az Élet és Tudomány kalendáriuma, 1967)
Sándor Pál: A Népszava és a kommunisták a felszabadulás előestéjén. (Magyar Könyvszemle, 1970. 1-4.)
Vadász Ferenc: Régi harcosok emlékeiből. A tőke fordítója. (Népszabadság, 1972. ápr. 12.)
Halasi László: „A tőke” első magyar nyelvű kiadásairól. (Párttörténeti Közlemények, 1976. 4.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9G9-FQ67?i=131&cat=257906 (Ausländer Sámuel születési anyakönye, 1861)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9G9-FQDF?i=147&cat=257906 (Ausländer Simon születési anyakönyve, 1862)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9G9-FQ62?i=172&cat=257906 (Ausländer Alfréd születési anyakönyve, 1864)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9G9-FQ8M?i=196&cat=257906 (Ausländer Irma születési anyakönyve, 1866)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9G9-FQZ5?i=220&cat=257906 (Ausländer Gizella születési anyakönyve, 1868)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9G9-FQCF?cat=257906 (Ausländer Dezső születési anyakönyve, 1869)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9G9-FQ74?i=407&cat=257906 (Ausländer József születési anyakönyve, 1882)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTZQ-L4H?cat=257906 (Greiner Emil és Ausländer Gizella házassági anyakönyve, 1892)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTZQ-LL8?cat=257906 (Greiner Zoltán születési anyakönyve, 1893)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3W-FQ94 (Ausländer Károlyné Klein Róza halotti anyakönyve, 1902)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3Q-Y96H (Greiner Rózsa születési anyakönyve, 1903)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QGJT-87ZH (Greiner Gusztáv és Rosenzweig Johanna házassági anyakönyve, 1907)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DF7B-7QMM (Gergő András és Schwarcz Mária házassági anyakönyve, 1924)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WYH7-82ZM (Gergő Zoltán és Baumgarten Janka házassági anyakönyve, 1927)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9P-GYMN (Gergő Rózsa és Berényi Jenő házassági anyakönyve, 1927)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QPZR-W8F6 (Aszlányi Dezső halotti anyakönyve, 1947)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője