Gerevich László
régész, művészettörténész
Születési adatok
1911. április 7.
Budapest
Halálozási adatok
1997. június 20.
Budapest
Család
Sz: Gerevich Zoltán miniszteri tanácsos, Ladányi Erzsébet. Nagybátyja: Gerevich Tibor (1882–1954) művészettörténész. F: 1944-től Vattai Erzsébet (1921–1988) művészettörténész. Özvegy. Leánya: Gerevich Éva (1945–); fia: Gerevich László (1947–) és Gerevich József (1948–) orvos, pszichiáter.Iskola
A bp.-i Toldy Ferenc Reálgimnáziumban éretts. (1929), a Pázmány Péter Tudományegyetemen régészetből és művészettörténetből bölcsészdoktori okl. szerzett (1935), Olaszországban járt hosszabb tanulmányúton (1936–1937), a középkori régészet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947). A történelem (régészet) tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1964). Az MTA tagja (l.: 1970. febr. 4.; r.: 1973. máj. 11.).Életút
A Fővárosi Múzeum gyakornoka (1935–1938), őre és a Fővárosi Középkori Múzeum, ill. a Halászbástya Kőtár igazgatója (1938– 1947), osztályvezetője (1947–1950), főigazgatója (1950–1961). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1947–1950), c. egy. tanára (1951-től). Az MTA Régészeti Kutatócsoport, ill. Intézet igazgatója (1958–1981). Középkori magyar régészettel, művészettörténettel és ikonográfiával foglalkozott. A középkori Csut falu és az albertfalvai kis vár feltárása után a budai Vár városépítészetét és háztípusait vizsgálta. A budai királyi palota ásatásainak vezetője, majd feltárta Dömösön az Árpád-ház legkorábbi birtokközpontját és a ciszterci rend egyik centrumát, a pilisi kolostort. Alapvetően új eredményeket ért el Magyarország középkori művészetének vizsgálata terén is: a pilisi prépostság feltárásával pontosította a magyarországi gótika történetét. Jelentős szerepet vállalt Budapest története monografikus feldolgozásának szervezésében: sorozatszerkesztőként megírta a főváros középkori művészettörténetét, szerkesztette és a várostörténeti kutatás rangos folyóiratává tette a Budapest Régiségei és a Tanulmányok Budapest múltjából c. sorozatokat. Intézetigazgatóként meghatározó szerepet játszott a magyarországi régészeti kutatások szervezésében és irányításában.Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréten nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).Elismertség
Az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályának tanácskozási jogú tagja (1959-től). Az MTA Régészeti és Művészettörténeti Bizottsága tagja (1952–1956), Régészeti Bizottsága elnöke (1956–1980), Középkori Albizottsága elnöke (1980-tól) és Művészettörténeti Bizottsága tagja. Az Union Internationale d’Archéologie Slave alelnöke (1965-től), a Német Régészeti Intézet l., a Finn Régészeti Társulat és a londoni The Society of Antiquaries t. tagja.Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981). Kossuth-díj (1954), Pro Urbe Aranyérem (1968), Palacky-aranyérem (Csehszlovák Tudományos Akadémia, 1975), Rómer Flóris- emlékérem (1975), Association Villard de Honnecourt Emlékérem (1989).Szerkesztés
A Studia Archaeologica szerkesztője (1963-tól). A Budapest Régiségei (XVI–XX. köt. 1955–1963) és a Magyarország Régészeti Topográfiája főszerkesztője (I–VII. köt., 1966–1986).Főbb művei
F. m.: A kassai Szent Erzsébet templom szobrászata a XIV–XVI. században. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1935)A garamszentbenedeki úrkoporsó. (Gerevich-emlékkönyv. Bp., 1942)
A csúti középkori sírmező. (Budapest Régiségei, 1943)
A felvidéki szobrászat stílusfejlődése. (Építészet, 1943)
Középkori budai kelyhek. (Budapest Régiségei, 1945)
Gótikus házak Budán. Magántanári értek. is. (Budapest, Régiségei, 1950)
Castrum Budense. (Archaeologiai Értesítő, 1952
oroszul: Acta Historiae Artium, 1954)
Prager Einflüsse auf die Bildhauer Kunst der Ofner Burg. (Acta Historiae Artium, 1954)
A budai vár feltárt maradványainak leírása. – A budai várpalota története 1541-ig. (Budapest műemlékei. I. köt. Bp., 1955)
A budai várpalota története. Gerő Lászlóval. (Budapest műemlékei. Bp., 1956)
A budai vár. (Bp., 1956)
A magyar gótikus művészet. (Magyarországi művészet története. I. köt. Bp., 1956
2. jav. kiad. 1962)
Buda szerepe a magyarországi gótikus építészetben és az európai stílusáramlatokban. (Budapest Régiségei, 1956)
Közép-európai királyi műhelyek a XIV. században és a későgótika. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1958)
Mitteleuropäische Bauhütten und die Spätgotik. (Acta Historiae Artium, 1958)
Johannes Fiorentinus und die pannonische Renaissance. (Acta Historiae Artium, 1960)
Az óbudai királynői vár. (Budapest Régiségei, 1962)
A budai vár feltárása. Doktori értek. is. (Bp., 1966)
The Art of Buda and pest in the Middle Ages. (Bp., 1971)
A gótikus klasszicizmus és Magyarország. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1971. febr. 25.
megjelent: MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya Közleményei, 1971)
Budapest története az őskortól az Árpád-kor végéig. (Budapest története. Bp., 1973
2. kiad. 1975)
A koragótika kezdetei Magyarországon. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1974. ápr. 26.)
A pesti és budai Vár. (Budapest Régiségei, 1976)
A pilisi ciszterci apátság. (Studia Comitatensia. Szentendre, 1984
2. kiad. 1987)
Dömös. (Műemlékvédelem, 1992)
The Rise of Hungarian Towns along the Danube. (Towns in Medieval Hungary. Bp., 1995)
szerk.: Tanulmányok Budapest múltjából. Tarjányi Sándorral. (Bp., 1963)
A magyar régészet kézikönyve. (Bp., 1965)
La formation et le dévelopment des mètiers au moyen âge. V–XIV. siècle. (Bp., 1977)
Towns in Medieval Hungary. (Bp., 1990).
Irodalom
Irod.: Entz Géza: László Gerevich à 60 ans. (Acta Archaeologica, 1971)Marosi Ernő: G. L. (Magyar Tudomány, 1997)
Kubinyi András: In memoriam G. L. (Magyar Múzeumok, 1997)
Marosi Ernő: G. L. tudományos munkássága. (Acta Archaeologica, 1998)
Végh András: G. L. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)