Gerendás Károly
Gerendás Károly

2024. december 7. Szombat

Gerendás Károly

kertészmérnök

Születési adatok

1945. szeptember 5.

Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2008. augusztus 14.

Budapest


Család

Sz: Gerendás Károly gyári munkás, Korhány Magdolna. F: Görög Katalin orvos. Fia: Gerendás Áron (1976–); leánya: Gerendás Anna (1978–).

Iskola

A váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Technikumban éretts. és kertésztechnikus képesítést szerzett (1964), a Keszthelyi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban növényvédelmi szaktechnikus okl. (1967), a Kertészeti Egyetem Termesztési Karán kertészmérnöki okl. (1975), az Agrártudományi Egyetemen (ATE) mezőgazdasági környezetvédelmi szakmérnöki okl. szerzett (1978). A GATE-n doktorált (1986), a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1997).

Életút

A péceli Zöldmező Mgtsz gyakornoka (1967–1968), a Nehézvegyipari Kutató Intézet budapesti telepének műszaki ügyintézője (1968–1969). Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI) Növényvédőszer és Műtrágya-minősítési Osztályának tud. segédmunkatársa (1969–1976), a Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Minisztérium (MÉM) Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának főelőadója (1976). Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet Zöldségkísérleti Osztályának tud. munkatársa (1977–1982), a MÉM, ill. a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Mezőgazdasági Főosztály Kertészeti Osztályának főtanácsosa (1982–1994), a Kertészeti Osztály vezetője (1994-től). Gyógynövény-termesztési tanulmányúton járt Vietnamban (a Mekong-deltában, 1987), nemzetközi zöldségtermesztési tanfolyamon vett részt Wageningenben (Hollandia, 1989) és vetőmag-termesztési szaktanfolyamot végzett a Davis Egyetemen (Kalifornia, USA, 1991). A Magyar Kertészek Tanácsának tagja (1992-től), a Zöldségtermesztési Kutatóintézet Rt. Igazgatótanácsának tagja (1993-tól). Zöldség-, elsősorban étkezési és fűszerpaprika-fajtakísérletekkel, új termesztési módok bevezetésének vizsgálatával, a zöldség-, gyógy- és fűszernövények ágazati felügyeletével foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a magyarországi génbanki rendszer kialakításában. A fűszerpaprika biodiverzitás-védelmét hangsúlyozva kezdeményezte magyarországi tájkörzetek kialakítását.

Főbb művei

F. m.: Új minősített fűszerpaprika fajták. (Kertészet–Szőlészet, 1978)
A magyar fűszerpaprika-fajtaválaszték értékelése, különös tekintettel a génkészlet racionális hasznosítására. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1986)
Zöldségfajtáink. Fűszerpaprika. (Bp., 1986)
Zöldségfajták a kiskertben. (Bp., 1987)
Biodiverzitás, konzerváció értékelése a hazai fűszerpaprika-használat és a termőtájak optimalizálása érdekében. (Kertgazdaság, 1994)
A biodiverzitás megőrzés stratégiája a magyar fűszerpaprika fajtáknál. Kand. értek. (Bp., 1996)
A zöldségtermesztés szerepe a térségfejlesztésben és a tájtermesztésben, hazánkban. – Zöldségválasztékunk bővítésének indokai és lehetőségei. Hodossi Sándorral. (Hajtatás, korai termesztés, 1998)
A kertészeti ágazatok szerepe és lehetőségei a hátrányos helyzetű régiók fejlesztésében. Bittsánszky Jánossal, Nagy Józseffel. (Hajtatás, korai termesztés, 1999).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
G. K. kertészmérnök. (Kertészet és Szőlészet, 2008)
Terbe István: G. K. (Zöldségtermesztés, 2008 és Kertgazdaság, 2008)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője