Gerecs Árpád
kémikus
Névváltozatok
1913-ig Gremsperger
Születési adatok
1903. július 18.
Zsámbék, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Halálozási adatok
1982. január 27.
Budapest
Család
Sz: Gremsperger Mihály kéményseprősegéd, Kittler Róza.Iskola
Esztergomban éretts. (1921), a bp.-i József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1927), műszaki doktori okl. (1930), a szénhidrátok és glükozidok tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1930). Az MTA tagja (l.: 1951. dec. 15.; r.: 1958. nov. 28.).Életút
A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Vegyészmérnöki Osztály Szerves Kémiai Intézetének tanársegéde (1928–1938) és magántanára (1941–1949); közben a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Rt. kutatómérnöke (1938–1951). A Szerves Vegyipari Kutató Intézet (1951–1952), a Gyógyszeripari Kutató Intézet igazgatója (1952– 1955); egyúttal a Szegedi Tudományegyetem TTK Alkalmazott Kémiai Tanszékének ny. r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952– 1955) és a Tanszék vezetője (1950–1955). Az ELTE Fizikai–Kémiai–Matematikai Kara, ill. a TTK Kémiai Technológiai Tanszékének tanszékvezető egy. tanára (1956–1974). Tudományos pályafutásának kezdetén szénhidrátkémiával foglalkozott, Zemplén Gézával közösen a glükozidok és az oligoszacharidok szintézisének és szerkezetének felderítésére vonatkozó kutatásokat végzett. Felfedezte a Pictet–Vagel-féle cukorszintézis szteroszelektivitását. Később érdeklődése gyógyszerkémiai és szerves kémiai technológiai kérdések felé fordult. Kutatásai révén számos gyógyszer (B-vitamin, penicillin, sztreptomicin, ultraszeptil stb.) magyarországi gyártása vált lehetővé. Vezető szerepet játszott a magyar gyógyszeripar 1945 utáni újjáélesztésében és fejlesztésében. Szerves kémiai technológiai kutatásai során szoros együttműködést alakított ki számos ipari üzemmel (a Chinoin kívül pl. a Tatabányai Szánbányák Vállalattal, a Lakk- és Festékipari Vállalattal, a Papíripari Kutató Intézettel stb.). Jelentős szerepet játszott a Nehézipari Minisztérium által megalapított várpalotai Magyar Vegyészeti Múzeum előkészítő és szervező munkáiban (1961–1962).Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréten nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Nevét vette fel a Szegedi Tudományegyetemen a Gerecs Árpád Terem.Elismertség
Az MTA Elnökség tagja (1961. ápr. 14.–1964. ápr. 24.). Az MTA Szerves Kémiai Technológiai Bizottságának elnöke (1952–1962), Műszaki Kémiai Bizottsága tagja (1970–1982). A Magyar Kémikusok Egyesületének alelnöke. Az Oktatási Minisztérium Kémiai Szakbizottságának elnöke.Elismerés
Munka Érdemrend (1953; arany, 1965 és 1973). Az ELTE díszdoktora (1981). Kossuth-díj (a P-vitamin, és a B1-vitamin pyrocatechin, papaverin és a tuberkulózis gyógyításánál fontos paraaminoszalicilsav hazai anyagokból való előállításáért, Kollonits Jánossal, 1950).Főbb művei
F. m.: Notiz zur Synthese des Rohrzuckers. Zemplén Gézával. (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1929)A barbaloinról. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1930)
Adatok a barbaloin ismeretéhez 1–2. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1930)
Konstitution und Synthese der Rutinose, der Biose des Rutins. Zemplén Gézával. (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1935)
Verhalten der Glucose gegen Rhodenswasserstoffsäure. Zemplén Gézával. (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1936)
Einwirkung von Quecksilbersalzen auf Azetohalogen-Zucker. Zemplén Gézával. (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1938)
A glükóz egy új rodánvegyületének szerkezete. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1938)
Gyógyszerkémia és gyógyszeripar. (Bp., 1942)
Adatok a Fries-reakciókhoz. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1952. okt. 24.
megjelent: MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1953)
Synthesen aus Tetrahydrofuryalkohol. Windholz, M.-mel. (Acta Chimica, 1958)
Alfaoxi- és alfahalogén-arilhidrazonokról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1959. okt. 2.
megjelent: MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1960)
Über das D-Mannose-2,4-dinitrophenylhydrazon. Többekkel. (Acta Chimica, 1962)
Bevezetés a kémiai technológiába. Egy. tankönyv. (Bp., 1968
5. kiad. 1995)
Vizsgálatok a monóz-hidrazonok köréből. (Kémiai Közlemények, 1968).
Irodalom
Irod.: Beck Mihály: G. A. (M. Tudomány, 1982)Zsadon Árpád: Emlékezés G. Á.-ra. (Kémiai Közlemények, 1985).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)