Genersich Antal
Genersich Antal

2022. január 29. Szombat

Genersich Antal, 1891-től szepesszombati

orvos, patológus

Születési adatok

1842. február 4.

Nagyszombat, Pozsony vármegye

Halálozási adatok

1918. június 4.

Budapest


Család

Sz: Genersich János teológiai tanár, táblai ügyvéd, Kilcher Katalin. F: Machik Kornélia. Fia: Genersich Antal (1876–1944) orvos, sebész; leánya: Genersich Karola (1863–1907) és Genersich Margit (1878–1918) orvos, szemész, a Magyarországon végzett első orvosnő.

Iskola

Középiskoláit Késmárkon és Eperjesen végezte. A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. (1865), sebész, szemész és szülész mesteri képesítést szerzett (1866), állami ösztöndíjjal Bécsben, Würzburgban, Lipcsében és Berlinben folytatott tanulmányokat (1868–1870). Az MTA tagja (l.: 1892. máj. 5.; r.: 1906. márc. 23.).

Életút

A pesti tudományegyetem Kórbonctani Intézetében Arányi Lajos tanársegéde (1865–1868), a Gyermekkórházi kórboncnoka (1867– 1868), a pesti Szent Rókus-kórház kórboncnok főorvosa (1868–1870). A kolozsvári Orvossebészeti Tanintézetben a kórbonctan és törvényszéki orvostan r. tanára (1870–1872), a kolozsvári tudományegyetemen a kórbonctan ny. r. tanára (1872–1895); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1876–1877), majd az egyetem rektora (1877–1878). A bp.-i tudományegyetemen a kórbonctan ny. r. tanára és a II. sz. Kórbonctani Intézet igazgatója (1895–1913); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1904–1906), majd az egyetem rektora (1910–1911). A Szent István Kórház kórboncnok főorvosa. Kórbonctannal, kórszövettannal, törvényszéki orvostannal, elsősorban a szifilisz és a leukémia kórbonctani elváltozásaival, trichinózissal, tuberkulózissal foglalkozott. Patomorfológiai adatok alapján elkülönítette a Mycobacterium tuberculosis és a Mycobacterium bovis fajokat, ezzel a felfedezésével a világon az elsők között különböztette meg a humán és a bovin tuberkulózist (azaz bebizonyította, hogy az emberi tuberkulózis és az állati gyöngykór nem azonos betegség! Maga Robert Koch is szemben állt ezzel a nézettel, jóllehet később már maga is elismerte a két betegség különbözőségét.) Würzburgban megbízták egy neurofibromatózisban elhunyt tetem boncolásával. Miután a betegséget egyértelműen azonosította, kiderítette, hogy az elhunyt testvére is ugyanebben a betegségben szenved. Így ő volt az első, aki a betegség örökletességére felhívta a figyelmet. ő volt továbbá az első, aki Magyarországon leírta az aktinomikózist (= sugárgomba-betegség), egy szarvasmarhán észlelt eset kapcsán. Elsőként írta le a gyermekkori enterocolitis necrotisans (vastagbél-elhalás) nevű betegséget és az alkoholos kardiomiopátiát.

Emlékezet

Emlékének ápolására alakult meg a Genersich Antal-emlékbizottság, amely Genersich Antal-emlékülést tart (legutóbb 2007. okt. 12-én). Ezen a napon szobrát is felállították (Pásztor János alkotásának gipszmásolata).

Elismertség

Az Igazságügyi Orvosi Tanács tagja.

Szerkesztés

Az Igazságügyi Orvosi Tanács Munkálatainak társszerkesztője (1905–1917).

Főbb művei

F. m.: Adalék az ember hasi együtt érző fonatán levő Pacini-testek ép- és kórboncztanához. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1875)
A fejcsonkos torz. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1879)
Tetemvizsgálati jegyzőkönyv. űrlap. (Kolozsvár, 1890)
A kóros kövek keménysége. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1892)
A törvényszéki orvost érdeklő törvények és rendeletek. Összeáll. (Kolozsvár, 1894)
Törvényszéki orvostan. Egy. tankönyv. Belky Jánossal. (Bp., 1895)
A hashártya-tömlőkről. Akadémia székfoglaló is. (Elhangzott: 1899. ápr. 17.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1899)
A szeszes italok habitualis élvezete folytán bekövetkező változások az ütőerekben és a szívben. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1899)
A gyomor- és bélműtétek egy újabb, asepticus módja. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1905).

Irodalom

Irod.: Entz Géza: G. A. emlékezete. (Gyógyászat, 1918)
Buday Kálmán: G. A. r. tag emlékezete. (Bp., 1925)
Entz Béla: G. A. (Kis Akadémia… 1899–1941. Bp., 1941)
Regöly-Mérei Gyula: G. A. (Orvosi Hetilap, 1962)
Honti József: G. A. életpályája. (Orvostörténeti Közlemények, 1991/92)
Szende Béla: Antal Genersich, a Great Hungarian Pathologist. (Orvostörténeti Közlemények, 1991/92)
Hidvégi Jenő: A tudós és a költő. G. A. emlékére. (Orvosi Hetilap, 1994)
G. A.-emlékkönyv születésének 150. évfordulója alkalmából. Szerk. Tankó Attila, Péter Mihály. (Marosvásárhely, 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője