Gefferth Károly
Gefferth Károly

2024. október 12. Szombat

Gefferth Károly

orvos, radiológus

Születési adatok

1901. január 28.

Újkécske, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1992. augusztus 29.

Budapest


Család

Sz: Apja (†1924) Újkécskén községi orvos volt. Nős, f: a bp.-i XX. kerületi szakorvosi rendelőintézet gyermekgyógyász szakorvosa. Négy gyermekük született.

Iskola

A kecskeméti gimnáziumban éretts. (1918), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1924), radiológus szakorvosi vizsgát tett (1933), a röntgenológia csecsemő- és gyermekgyógyászati vonatkozásai tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1948), az orvostudományok kandidátusa (1956).

Életút

Tübingenben, Heidelbergben, Bonnban, kórházakban gyakornok, segédorvos (1924–1930). A Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika radiológusa, a röntgenlaboratórium vezető tanársegéde, egy. adjunktusa (1930–1951) és magántanára (1948–1951), klinikai docense (1951–1970?). Pestszenterzsébeten az Országos Társadalombiztosítási Alap (OTBA) körzeti orvosa is (1932–1948). Az első magyar gyermekradiológusként, elsősorban a tüdőelváltozások, a szívfejlődési és ritka csontfejlődési rendellenességek röntgendiagnosztikájával, a sugárzáskárosodás és a sugárzásvédelem kérdéseivel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a csecsemőkori tüdőgyulladás röntgendiagnosztikája terén, további kutatási területei: leukémiás csontelváltozások, gyermekkori gombás tüdőbetegségek, sztreptomicinnel kezelt meningitisz agykamra-elváltozásai. Felvételi eljárást alkotott a csecsemők fülének röntgenvizsgálatára, majd kidolgozta a sziklacsontok összehasonlító vizsgálatára a róla elnevezett Gefferth-féle felvételt. Halála előtt néhány hónappal ő nyitotta meg az Európai Gyermekradiológusok Társaságának 29. Kongresszusát (mint a kongresszus tb. elnöke, 1992-ben, Budapesten).

Emlékezet

Születésének századik évfordulóján róla nevezték el a Semmelweis Egyetem Gefferth-oktatótermét (2001-ben). Emlékét őrzi a Magyar Radiológusok Társasága által alapított, róla elnevezett Gefferth Károly-emlékérem (1992-től).

Főbb művei

F. m.: Chronikus talusosteomyelitis esete. (Orvosképzés, 1938)
Adatok a veleszületett szívbajok röntgendiagnosztikájához. – Elváltozások a hosszú csöves csontokon gyermekkori myelosisnál. (Orvosképzés, 1941)
Adatok a csecsemő- és gyermekkori bőrbetegségek röntgenkezeléséhez. (Gyógyászat, 1941)
Önként gyógyult, veleszületett csípőízületi ficam. (Orvosi Hetilap, 1942. 23.)
Sajátságos osteochondritis congenita. (Orvosi Hetilap, 1944. 4.)
A Method for the Radiographical Diagnosis of Ear Diseases in Infants. (Paediatria Danubiana, 1947)
Ekcéma röntgenbesugárzásos kezelése gyermekkorban. Takáts Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1950. 50.)
A tüdő gombás megbetegedéseiről, különös tekintettel a gyermekkorra. Erdős Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1953. 22.)
A csecsemőkori aspecifikus tüdőgyulladások röntgendiagnosztikájának egyes kérdéseiről. Kand. értek. (Bp., 1954)
Az arachnodactyliáról, különös tekintettel a röntgendiagnózisra. Szutrély Gyulával. – Problémák és eredmények egyes gyermekkori betegségek röntgenkezelése terén. (Gyermekgyógyászat, 1954)
Adatok a thymus és a mediastinalis pleuritisek röntgendiagnosztikájához. (Gyermekgyógyászat, 1955)
A csecsemőkori tüdőmoniliasis röntgenképe. (Magyar Radiológia, 1957)
Terhességi röntgenvizsgálat és gyermekkori leukémia. (Orvosi Hetilap, 1959. 16.)
A kétoldali tüdőventillációs zavarok röntgendiagnosztikájáról. (Orvosi Hetilap, 1960. 2.)
The Clinical Course of Acute Miliary Tuberculosis in Children Vaccinated with BCG. Erdős Zoltánnal. (Acta Medica, 1960)
Röntgendiagnostik der Säuglingspneumonien. Monográfia. (Bp., 1962)
Az ovariumok célzott sugárvédelme fekvő helyzetben történő röntgenfelvételeknél. (Magyar Radiológia, 1963)
Elhúzódó gyomorürülés a csecsemőkorban ép anatómiai viszonyok mellett. (Gyermekgyógyászat, 1963)
Szokatlan gázárnyékhiány hasi röntgenfelvételen gyermekkorban. (Magyar Radiológia, 1964)
Milyen problémákat old meg az orrmelléküreg-felvétel a csecsemő- és gyermekkorban a gyulladásos megbetegedéseknél? – A csecsemőkori staphylococcus pneumonia röntgentünetei. Székely Áronnal. (Gyermekgyógyászat, 1965)
A prenatális ionizáló sugárzás hatása a magzatra, különös tekintettel a diagnosztikus sugárzásra. (Orvosi Hetilap, 1967. 43.)
A csecsemőkori atrophia csontelváltozásainak immunológiai vonatkozása. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1969)
Az os lunatum carpi minor variánsainak és fejlődési eltéréseinek diagnosztikai jelentősége. (Gyermekgyógyászat, 1970)
A jóindulatú juvenilis subcorticalis csonthiány röntgentüneteiről. – A kéz rövid csöves csontjainak hosszmérési adatai az újszülöttkórtól a pubertás végéig. – Átmeneti csontelváltozások újszülöttekben terhességi zavarok után. (Gyermekgyógyászat, 1971)
Dysostosis sajátságos esete. Gondolatok a dysostosisok beosztási módszeréről. Brittig Ferenccel. (Gyermekgyógyászat, 1973)
Leukémiás gyermekekben huzamos kezelés alatt, ill. kezelés után fellépő gerincvelői lézió röntgentünetei. Domján Ottíliával, Szy Sándorral. (Gyermekgyógyászat, 1980)
Alsó légúti betegségek csecsemő- és gyermekkorban radiológus szemmel. (Orvosképzés, 1980)
Csontelváltozások hosszan túlélő leukémiás gyermekekben, különös tekintettel az akut szaktól eltérő sajátosságokra. Domján Ottíliával, Szy Sándorral. (Gyermekgyógyászat, 1981).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1992. szept. 4.)
Köteles György: G. K., gyermekradiológus. (Orvosi Hetilap, 1993. 35.)
Kis Éva: G. K. (Magyar Radiológia, 2001)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője