Gebauer Ferenc
fegyvermester, feltaláló
Születési adatok
1888. június 25.
Gross-Herlitz, Ausztria
Halálozási adatok
1958.
Svédország
Iskola
Iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, ahol géplakatos szakmát is tanult. Bécsújhelyen pilótaiskolát végzett (1915).
Életút
A I. világháború előtt egy németországi autógyár üzemvezetője (1907–1911), a grazi Puch-motorkerékpárgyár trieszti munkatársa, fiókvezetője (1911–1914). Az I. világháborúban a hadsereg-főparancsnokság autós futártisztje (1914–1915), majd az olasz fronton ún. tábori pilóta (1916–1917), az asperni repülőgépgyár üzemi pilótája (1917–1918), majd a világháború végén, Fischamend repülőterén fegyvermesterként szolgált (1918).
Az összeomlás után egy bécsi gépgyár műszaki igazgatója (1918–1920), Budapesten telepedett le, ahol két gépgyár műszaki vezetője (1920–1924). A Danuvia Fegyver és Lőszergyár (1924–1936), ill. a Danuvia Rt. műszaki igazgatója (1936–1944).
Magyar állampolgár (1926-tól), a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) c. gépészmérnöke (1939-től). Az ország német megszállása után Svédországban telepedett le (1944), a Bofors fegyvergyár munkatársa, vezető tervezője (1944–1958?). Halálának ideje és körülményei ismeretlenek.
A 20. század egyik legjelentősebb magyar fegyverkonstruktőreként elsősorban repülőgépről irányítható géppuskákat tervezett. Korábban, a 20. század elején, az Osztrák–Magyar Monarchia vadászrepülőgépein Schwartzlose típusú fedélzeti, lőporgázhajtású géppuskákat használtak, amelyek az Alpok feletti repüléseknél gyakran meghibásodtak. Ezen hibák kiküszöbölésére új, motorhajtású géppuskát tervezett (Gebauer géppuska, 1917; első működő példányát bemutatta: 1918 jún.; a fegyver rendszeresítésére már nem kerülhetett sor).
Az összeomlás után Magyarországon telepedett le, tovább folytatta fedélzeti repülőgéppuska-kísérleteit (1920-tól). A Honvédelmi Minisztérium Technikai Kísérleti Intézete titkos megbízásából újabb motorhajtású repülőgéppuskát tervezett (22M GMP jelű, 1922); a Danuvia Rt. a továbbfejlesztett változatból 243 darabot készített (1926–1934 között, a szabadalmat Németország és Olaszország is megvásárolta, 1939-ben). A jól bevált, 8 mm-es géppuska után 12,7 mm-es változatot is készített, amelyet rendszeresítettek az Olaszországtól kapott FIAT CR-42 típusú vadászgépen (1940). Repülőgéppuskáinak újdonsága, hogy percenként 1500 lövést leadva tüzeltek a légcsavarkörön át. Tervezett még felderítő-repülőgépek számára megfigyelő-géppuskát, ill. ő tervezte a Toldi és Turán magyar harckocsikba és őrnaszádokba beépített géppuskát is. Megszerkesztette továbbá a gázdugattyús golyószóró kísérleti példányát is (1929-ben).
Emlékezet
Kísérleti műhelye a Váci úton működött, miután a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felfedte, másutt kellett felállítani titkos üzemét, amely végig a Danuvia Rt.-n belül működött. Az általa tervezett géppuskákat róla nevezték el gebauernek, ill. az ő nevét őrzi a GMP (= Gebauer Motor Puska) is.
Irodalom
Irod.: A Danuvia 50 éve. 1920–1970. (Bp., 1971)
Horváth János: G. F. fegyverkonstruktőr. (Haditechnika, 1987)
Makra Zsigmond: G. F. (Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., 1997)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2018
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)