Gáspár János
pedagógus, folklorista
Születési adatok
1816. október 27.
Torockószentgyörgy, Torda vármegye
Halálozási adatok
1892. március 6.
Nagyenyed, Alsó-Fehér vármegye
Család
Székely családból származott. Sz: Gáspár András (†1834) iskolamester, Deme Klára. F: 1847-től Bogdán Julianna. Hat gyermeke született.Iskola
A nagyenyedi református kollégiumban tanult (1827–1835), majd uo. ún. tógás diák (1835-től). A berlini egyetemen természettudományokat, lélektant, pedagógiát, közgazdaságtant és földrajzot hallgatott (1841–1844), tudori okl. nem szerzett.Életút
Nagyenyeden, tanulmányai idején br. Kemény Zsigmond mellett ún. diákszolga, majd Zeyk Dániel, erdélyi kormánytanácsos kisebbik fiának nevelője (1835–1841). Berlinből hazatérve ismét a Zeyk család nevelője (1844–1848); közben a Kolozsvári Nevelőkör jegyzője is (1846, a bécsi kormányzat betiltotta). A Zeyk családdal Tiszaroffra, majd Pestre költözött (1848–1849), Pesten Szőnyi Pál felhívására részt vett a Magyar Természettudományi Társulat újjászervezésében (1849-ben, ő szerkesztette a Társulat II. Évkönyvét). Kolozsvárott, egy magán-középiskola tanára (1850–1853), a kolozsvári református főiskola segédtanára, egyúttal a hittani előkészítő tanfolyam és a kísérletképpen felállított tanítóképző intézetben a nevelés- és oktatástan tanára (1853–1855). A kolozsvári (1856–1858), a nagyenyedi református teológia és tanítóképző intézet igazgatója (1858–1869). Alsó-Fehér és Küküllő vármegyék I. osztályú tanfelügyelője (1869-től). A Zeyk család nevelőjeként az 1830-as–1840-es években beutazta Erdélyt, majd a család támogatásával Berlinben tanult, és képezte magát. Berlinben megismerkedett Friedrich Adolph Wilhelm Diesterweggel, akinek nevelési alapelveit – amelynek lényege az ész által önmagát kormányzó, azaz erkölcsileg szabad személyiség – élete végéig elszántan hirdette. Részt vett a Berlini magyarok emlékkönyve kiadásában és a helyi magyar könyvtár létrehozásában. A forradalom és szabadságharc bukása után Diesterweg nevelési módszerein álló középiskolát alapított Kolozsvárott, amely néhány év múlva beleolvadt a kolozsvári református főiskolába, ill. a kísérletképpen megalakított tanárképző-intézetbe. Nemsokára visszatért Berlinbe (1855–1856), ahol hosszan elidőzött Diesterweg vendégeként. Diesterweg ajánlólevelet is adott neki, amellyel részt vehetett a gothai német tanítógyűlésen (1856. máj. 13–15.). Hosszabb utazást tett német városokban, Dániában, Hollandiában, Belgiumban, Párizsban és Svájcban, hazatérése után kinevezték a kolozsvári főiskola igazgatójának. Jelentős szerepet játszott a kolozsvári, majd a nagyenyedi kollégiumok újjászervezésében. Tevékenysége elismeréséül br. Eötvös József kultuszminiszter felkérte a közoktatásügy átalakításáért felelős pedagógiai bizottság munkájába. Gáspár János feladata az új népiskolai tankönyvek, olvasókönyvek, egyéb segédkönyvek összeállítása és szerkesztése volt. Elemi iskolai és algimnáziumi tankönyvei, olvasókönyvei a legmodernebb pedagógiai elvek alapján készültek, évtizedekig (az I. világháborúig!!) forgalomban voltak, nyolcvan kiadást megéltek, sőt mintaként szolgáltak valamennyi magyarországi kisebbség tankönyvei számára. Néhány népszerű tudományos ismeretterjesztő dolgozatot is írt, ill. élete végén összeállította visszaemlékezését pedagógiai pályafutására, amelyből azonban csak részletek jelenhettek meg. Fő műve, a Csemegék olvasni még nem tudó gyermekek számára… (1848) első kiadása még elsősorban német szerzők fordításait, magyarított elbeszéléseit és gyermekverseit tartalmazta, a 2. kiadásba már belekerültek Gyulai Pál, Kriza János, Tompa Mihály versei, a 3. kiadás viszont a Gáspár János által, a nép ajkáról összegyűjtött mondókákat, találós kérdéseket is közölt. Ez volt az első olyan magyar gyermekkönyv, amelyben hangsúlyosan szerepet kapott a népi gyermekköltészet. A művet Arany János a legjobb gyermekkönyvnek tartotta.Emlékezet
Félévszázados tanítói jubileumát Nagyenyeden Gáspár-ünnepéllyel köszöntötték (1886. dec. 8-án). Nagyenyeden hunyt el, Maroscsúcson, családi sírboltban nyugszik. Az 1990-ben újjáalakult nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium önképzőköre nevét vette fel, majd az intézet falán emléktábláját is elhelyezték (1996-ban). Levelezését, visszaemlékezéseit a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Dokumentációs Könyvtára, az MTA Könyvtár Kézirattára és az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. A Csemegék 3. kiadásában megjelent népi gyermekköltészeti alkotásokat Vita Zsigmond tette közzé (1978-ban). Hagyatékából dokumentumválogatást Aknay Tibor adott ki (2003-ban).Elismertség
Az Országos Tanítógyűlés társelnöke (1881).Főbb művei
F. m.: Manna jégeső alakban és még valami. – Magassági mérések Erdélyben. (Természetbarát, 1846)Csemegék olvasni még nem tudó gyermekek számára, melyekkel a szüléknek, testvéreknek és kisdedóvóknak elbeszélés végett kedveskedik. (Kolozsvár, 1848
2. kiad. 1854
3. kiad. 1864)
Magyar olvasókönyv elemi és reál (polgár) tanodák, gymnasiumok és magánnövendékek használatára. Az oktatás és lélektan mai igényei szerint, szigorúan korhoz alkalmazva. I–II. köt. (Kolozsvár, 1848
2. kiad. 1853
3. kiad. 1856
7. kiad. 1871)
Néhány szó a berlini egyetemről. (Délibáb Naptár, 1857)
Népiskolai olvasókönyv. A protestáns népiskolák alsó osztályai számára. (Kolozsvár, 1861)
Magyar olvasókönyv a népiskolák II. osztálya számára. (Bp., 1876
2. kiad. 1882
Olvasókönyv címmel 6. átd. kiad. 1910
utolsó lenyomat 1914
román átdolgozott kiad. megjelent: 1907–1915: évente
szlovák és rutén nyelven is)
Magyar olvasókönyv a népiskolák III. osztálya számára. (Bp., 1876
2. kiad. 1882
Olvasókönyv címmel 4. átd. kiad. 1906
8. kiad. 1915
románul és szlovákul 1898-tól évenként)
Magyar olvasókönyv a népiskolák IV. osztálya számára. (Bp., 1876
2. kiad. 1882
Olvasókönyv címmel 7. átd. kiad. 1907
12. átd. kiad. 1911
románul és szlovákul 1898-tól évenként)
Magyar olvasókönyv a népiskolák V. és VI. osztálya számára. (Bp., 1876
2. kiad. 1882
Olvasókönyv címmel 4. jav. kiad. 1905
7. kiad. 1907
románul és szlovákul 1898-tól évenként)
Visszaemlékezések életpályámra. (Pedagógiai Szemle, 1881)
Kerekecske, dombocska. Mesék, versek, mondókák. Szerk. Vita Zsigmond. Ill. Pusztai Georgeta. (Bukarest, 1978
új kiad. 2001).
Irodalom
Irod.: Andrássy Jenő: G. J. (Paedagogia Plutarch. I. köt. Pozsony, 1886)Kiss Áron: G. J. (Néptanítók Lapja, 1892)
Vita Zsigmond: G. J. útinaplója Kölcsey otthonáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
Bauer Tiborné: G. J. jelentősége a magyar gyermekirodalom kibontakoztatásában. (Óvónőképző Intézetek Tudományos Közleményei, 1964)
Zoványi György: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. (3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1977)
Náhlik Zoltán: Egy kiváló erdélyi pedagógus: G. J. (Magyar Pedagógia, 1978)
Oláh Emőd: G. J., a néphagyományra épülő óvodai ének-zenei nevelés előfutára. (Pedagógusképzés, 1987)
Náhlik Zoltán: Tavassy Lajos erdélyi kapcsolatai. G. J. erdélyi pedagógushoz intézett, közzé nem tett levelei. (Magyar Pedagógia, 1990)
G. J. 1816–1892. Dokumentumok. Összeáll. és a bevezetést írta Aknay Tibor. (Bp., 2003).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)