Gáspár Endre
Gáspár Endre

2024. december 7. Szombat

Gáspár Endre

műfordító, író, újságíró

Névváltozatok

Gaspar, Andreas; Gottlieb, Andreas 

Születési adatok

1897. január 22.

Debrecen

Halálozási adatok

1955. április 15.

Budapest


Iskola

A debreceni Tisza István Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1918), egyúttal a bölcsészkaron is tanult.

Életút

A debreceni Egyetem (1916–1917), a debreceni Hírlap munkatársa (1917–1919), a Tanácsköztársaság alatt a Népakarat c. debreceni napilap szerkesztője (1919). A bukás után Pozsonyba emigrált (1919–1920), majd Bécsben élt, ahol a Theater an der Wien fordítója és bécsi napilapok és irodalmi folyóiratok munkatársa (1920–1938). Az Anschluss idején letartóztatták, börtönben volt, majd magyar állampolgársága miatt elengedték (1938). Budapesten telepedett le, ahol műfordítóként tevékenykedett (1938–1944), az ország német megszállása után munkatáborba hurcolták (1944–1945). A II. világháború után a Jövendő (1945–1946), az Új Szó (1946-tól), a Magyarok (1946–1947), a Népszava (1948–1949), a Csillag (1949-től), a Szabad Szó (1949- től), az Új Világ munkatársa (1949-től).

Pályafutása kezdetén kapcsolatba került Kassák Lajos körével, emigrációja során népszerűsítette az új, avantgárd forradalmi művészetet: maga is több dolgozatot írt Kassák Lajosról, s egy albumot is szerkesztett munkásságáról. Később elsősorban műfordítói tevékenysége emelkedett ki, 14 nyelvből (!) fordított magyarra, köztük Ovidius, Thomas Mann, Heinrich Heine, James Joyce, Lope de Vega, Puskin, Calderón, Cervantes stb. klasszikus műveit, de magyar szerzők (pl. Móra Ferenc, Nyírő József, Karinthy Frigyes) munkáit is szívesen tolmácsolta (német, spanyol, angol és eszperantó nyelvre; Andreas Gáspár néven). Rendkívül termékeny szerző volt, közel 500 műfordítása jelent meg a legkülönbözőbb műfajban. Műfordításai között megtalálhatóak az 1950-es évek sematikus regényei, Sztálint dicsőítő költeményei, a marxizmus-leninizmus klasszikusai, ill. kantátákat és operettlibrettókat, valamint orvosi és történelmi szakkönyveket egyaránt tolmácsolt.

Emlékezet

Első műfordítása az Egyetem c. lapban jelent meg (Oláh Gábor egyik írását fordította le német nyelvre, 1915-ben). Az ő fordításában mutatta be a pozsonyi színház Franz Grillparzer A toledói zsidónő c. színművét (1916. febr. 14-én).

 

Budapesten élt és alkotott, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik; Debrecenben utca őrzi emlékét. Halálhírére András László (Irodalmi Újság, 1955. 17.) és Görgey Gábor is versben búcsúzott el tőle (Új Hang, 1955. 5.). Néhány levele az MTA Könyvtárában olvasható.

Elismertség

A Petőfi Társaság t. tagja.

Elismerés

Pro Arte Érem (a műfordítás fejlesztése körüli érdemeiért, 1949), József Attila-díj (1953).

Szerkesztés

A II. világháború után műfordításai, versei és egyéb cikkei elsősorban a Jövendő (1945–1946), az Irodalom–Tudomány (1946), az Új Idők (1946), a Magyarok (1946–1947), a Nagyvilág (1947), a Tiszatáj (1947), a Fórum (1947–1949), a Jó szomszédság nagy naptára (1948), a Kossuth népe (1948), az Irodalmi Szemle (1948–1949), a Népszava (1948–1949), a Csillag (1949), a Szabad Szó (1949) és az Új Világ (1949) c. lapokban jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: A szomjazók. Négy dráma. Karczag Gyulával. (Debrecen, 1917)
Ma-Buch. Írta Kassák Lajos. Ford, a bevezető tanulmányt írta. (Berlin, 1923
hasonmás kiad. Bp., 1999)
Kassák Lajos, az ember és munkája. A boríték K. L. munkája. (Wien, 1924)
Tyihonov, Nyikolaj: A lenini zászló. Vál. versek. Vál. (Bp., 1949)
Puskin válogatott művei. Költemények és egyéb verses munkák. Szerk. Gábor Andorral. Ford. Többekkel. Győry Miklós rajzaival. (Bp., 1949)
Kolcov, Alekszej: Dalok. Szerk. Gábor Andorral. (Bp., 1952)
Majakovszkij: Elbeszélő költemények. Szerk. Devecseri Gáborral, Simon Istvánnal. A bevezetőt Wessely László írta. (Bp., 1953)
ford.: Tzara, Tristan: Gáz-szív. Színdarab. (Wien, 1921)
Whitman, Walt: Ének magamról. (Wien, 1921)
Ovidius: A szerelem művészete. (Wien, 1927
2. kiad. Debrecen, 1943
új kiad. 2008)
Bertrand, Luis: A napkirály. Életregény. (Bp., 1939)
Funck-Bertrano: A renaissance. (Az európai kultúra története. Bp., 1939)
Gracián, Baltasar: Az életbölcsesség kézikönyve. (Klasszikus írások. Bp., 1943
2. kiad. 1995
3. kiad. 1996
4. kiad. 2000)
Cervantes: Két kutya beszélget. (Bp., 1944)
Lyra hispanica. 500 év spanyol költészete. Ford. Pál Endrével. (Ampelos Könyvek. Debrecen, 1944)
Puskin: Két kis dráma. Mozart és Salieri. – Don Juan kő-vendége. (Bp., 1945)
Heine forradalmi versei. Ford. Kardos Lászlóval. (Bp., 1946)
Cervantes: Preciosa, a szép cigánylány története. Elbeszélés. (Bp., 1946)
Marx–Engels: Művészet, irodalom. Szemelvények. Vál., szerk. Lifsic, Mihail. Az előszót Lukács György írta. (Bp., 1946)
Lukács György: Az újabb német irodalom története. Németből ford. (Bp., 1946)
Joyce, James: Ulysses. Reg. I–II. köt. (Bp., 1947)
Puskin: Borisz Godunov. Dráma. Az előszót Lukács György írta. (Bp., 1947)
Werfel, Franz: A meg nem születettek csillaga. Reg. I–II. köt. (Bp., 1947
2. kiad. 1992)
Hersey, John: Hirosima. (Bp., 1947)
Krafft-Ebing, Richard: A nemi élet eltévelyedései. Psychopathia sexualis. (Bp., 1947)
Heine, Heinrich: Vallás és filozófia. Luthertől Hegelig. (Bp., 1947
új kiad. 2004)
Mörike, Eduard: Mozart prágai utazása. (Parnasszus Könyvtár. Bp., 1947)
Smedley, Agnes: Kína harci dala. Reg. (Bp., 1948)
Leszkov, Nyikolaj: Vasakarat. Reg. (Külföldi regényírók. Bp., 1948
2. kiad. 1950)
Puskin: A kolomnai házikó. Elbeszélő költemény. (Bp., 1948)
Engels: A természet dialektikája. (Bp., 1948
2. kiad. 1950
3. kiad. 1952)
Mann, Thomas: Doktor Fausztusz. (Nagy elbeszélők. Nyugati irodalom. Bp., 1948)
Pantyelejev, L.: A futár. Elbeszélés. Ék Sándor és Keil, Alex rajzaival. (Bp., 1948
2. kiad. 1949)
Lukács György: A realizmus problémái. Németből ford. (Bp., 1948)
Lope de Vega: A kertész kutyája. Komédia. Ford. és magyarra átdolgozta. (Bp., 1949)
Holbach, Paul Henri: A leleplezett kereszténység, vagy a keresztény vallás alapelveinek és hatásának vizsgálata. (Bp., 1949)
Pervencev, Arkagyij: Csillagod a becsület. Reg. (1–2. kiad. Bp., 1949
3–5. kiad. 1950)
Öreg munkások a nagy Sztálinról. Készült Sztálin elvtárs 70. születésnapja alkalmából. (Bp., 1949
2. kiad. 1950)
Marx–Engels: Válogatott levelek. Sajtó alá rend. Devecseri Emil, Liszkai Zoltán. Ford. (Bp., 1950)
Lope de Vega: Dacból terem a szerelem. Donna Juana. Magyarra átdolgozta és ford. József Attilával. (Bp., 1950)
Szimonov, Konsztantyin: Legény a talpán. Színmű. (A szovjet színpad remekművei. Bp., 1950)
Baumier, Jean: Hitlertől Trumanig. (Bp., 1951)
Guillén, Nicolas: Keserű cukornád. Versek. (Bp., 1952)
Hardy, Frank: John West hatalma. Reg. (Bp., 1952)
Fast, Howard: Az erőszak napja. Reg. (Bp., 1953)
Varela, Alfredo: Jorge Calvo. Egy hős ifjú története. Ford. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1953)
Victor Hugo válogatott versei. Ford. Többekkel. (Bp., 1953)
Arconada, César M.: A Tajo partján. Reg. (Bp., 1954)
Lope de Vega: Válogatott színművek. Vál. és ford. (Bp., 1954)
Varela, Alfredo: A sötét folyó. Reg. (Bp., 1954)
Száz szerelmes vers. Vál. és ford. (Bp., 1954)
Válogatott műfordítások. Vál. Faludy György, a bevezetőt Kardos Tibor írta. (Bp., 1956)
Calderón: A zalameai bíró. Színmű 3 felvonásban. Ford. Az utószót András László írta. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1957)
Cervantes: A csodaszínpad. Ford. Átd. Illyés Gyula. (Klasszikus egyfelvonásosok. Bp., 1960)
Lope de Vega: A kertész kutyája. Komédia. Ford. Az utószót Páll Árpád írta. (2. kiad. Bukarest, 1962)
ford.: magyar nyelvről: Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről. Reg. – Lied von den Weizenfeldern. (Wien, 1936)
Karinthy Frigyes: Monológok a kádban. Humoreszkek. – Selbstgespräche in der Badewanne. (Wien–Leipzig, 1937)
Nyírő József: Úz Bence. Reg. – Der Uz. Roman aus den Schneebergen Siebenbürgens. (Berlin–Wien–Leipzig, 1937)
Gulácsy Irén: A fekete vőlegények. Reg. – Die schwarzen Freien. (Wien, 1938)
Herczeg Ferenc: Pogányok. Reg. – Die Heiden. (Wien, 1938)
Passuth László: Esőisten siratja Mexikót. Reg. – Der Regengott weint über Mexikó. (Graz–Wien, 1950).

Irodalom

Irod.: Kardos László: G. E. (Csillag, 1955).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője