Gáspár Antal
Gáspár Antal

2024. december 8. Vasárnap

Gáspár Antal

karikaturista, grafikus

Születési adatok

1889. március 22.

Kalocsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1959. december 31.

Budapest


Életút

Már gyermekkorában rajzokat készített a Gyermekújság számára (1900-as évek eleje), később a Kakas Márton, az Üstökös, a Magyar Figaró, a Borsszem Jankó c. lapokban jelentek meg karikatúrái (1910-es évek). A Pesti Hírlap (1920–1934 és 1937–1944), a Budapesti Hírlap munkatársa (1934–1937), de karikatúrái rendszeresen megjelentek a Friss Újság, a Függetlenség, az Esti Újság, az Esti Kurír, a Színházi Élet c. lapokban is (1930–1944). A II. vh. után a Ludas Matyi (1945–1959), a Pesti Izé (1946–1948), a Fűrész (1947–1949) és a Szabad Száj munkatársa (1946–1951), rajzai azonban igen sok napi- és hetilapban (pl. Hírlap, Kossuth Népe, Magyar Vasárnap, Képes Figyelő, Rádióélet, Képes Hét stb.) felbukkantak. A Magyar Újságrajzoló Művészek Egyesülete elnöke, társelnöke. A magyarországi politikai karikatúraművészet kimagasló egyéniségeként és műfaji megújítójaként elsősorban fekete-fehér és színes portrékarikatúrákat készített. Alkotásai kiváló jellem- és korrajzok, a II. vh. után, a Horthy-korszakot elemző történeti és riportkönyvek szívesen használták fel műveit. Munkáiból albumot is készített (A magyar politika görbe tükre Bethlentől Gömbösig, 1934).

Elismerés

Munka Érdemrend (1956). Pro Arte Érem (1949), érdemes művész (1956).

Szerkesztés

Rajzai megjelentek a Herkó Páter (1904, 1933–1936), a Színház (1904–1906), az Üstökös (1905), a Reflektor (1906), az Üstökös- Urambátyám (1906–1914), a Magyar Figaró (1908–1909), a Magyar Miska (1909), a Bohó Misi (1909), a Pikkoló (1909–1918), a Móka (1909–1910), a Magyar Figaró (1910), az Erdélyi Bakter (1910–1911), a Színházi Élet (1911), a Villám (1911), a Képes Színpad (1914), a Nemzeti Sport (1918), a Borsszem Jankó (1919–1934), a Mátyás Diák (1919–1937), Az Ojság (1921–1923, 1925, 1931–1937), a Pesti Hírlap (1923–1928), a Színházi Élet (1925–1930, 1938), a Pesti Hírlap Naptára (1926), Az Ojság Pengős Naptára (1926 és 1928–1934), a Pesti Hírlap Kincsesháza (1927), a Pesti Hírlap Vasárnapja (1927–1938), a Szilveszter (1928), a Bolond Istók (1928–1934), a Reggel (1930–1932 és 1934), a Délibáb (1931), a Budapesti Hírlap (1933–1937), a Pesti Futár (1934), a Vasárnapi Újság (1934), a Kincses Kalendárium (1935), a Tizenkét Órás Újság (1938), a ceglédi Végre-Végre (1940), a Kossuth Népe (1945), a Fényszóró (1945), a Képes Figyelő (1945), a Képes Hét (1945), a Ludas Matyi (1945–1959), az Esti Újság, az Esti Kurír, a Friss Újság, a Szabad Száj (valamennyi: 1946–1951), az Izé (1946), a Pesti Izé (1946–1948), a Szabad Száj Naptára (1947), a Fűrész (1947–1949), a Hírlap (1949), a Képes Figyelő (1949), a Füles Bagoly (1949–1950), a Béke és Szabadság (1951–1956) és a Füles (1958) c. lapokban.

Kiállítások

F. kiállításai: életmű-kiállítás: Budapest (MÚOSZ Székháza, 1959)
csoportos: II. Magyar Karikatúra Kiállítás. Nemzeti Szalon (Bp., 1947)
II. és III. Magyar Képzőművészeti Kiállítás. Műcsarnok (Budapest, 1952 és 1953).

Főbb művei

F. m.: albuma: A magyar politika görbe tükre Bethlentől Gömbösig. (Bp., 1934)
illusztrációi: Balla Vilmos: A Nibelungok. Reg. I–II. köt. (Bp., 1930)
Karikatúrával a békéért. A verseket Tabi László írta. Rajzolta többekkel. (Bp., 1951)
Szokoly Endre: …és Gömbös Gyula, a kapitány. Korrajz és krónika. G. A. korabeli karikatúráival. (Bp., 1960)
Petur László: Egy ország eladó. Riportsorozat. G. A. korabeli karikatúráival. (Bp., 1961)
Lássuk csak. Erdei Sándor, G. A. stb. karikatúrái. Összeáll. Mészáros István. (Bp., 1962)
A mi kis történelmünk. 35 év humora. Szerk. Radványi Ervin. A kötet karikatúráit rajzolta. Többekkel. (Bp. 1980).

Irodalom

Irod.: Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára. 1848–2007. (Bp., 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője