Gárdus János
nyelvész, pedagógus
Születési adatok
1932. június 11.
Hejőcsaba
Halálozási adatok
1995. február 28.
Miskolc
Család
Sz: Jascsur Mária. Apja postaszakaltiszt volt. Hatan voltak testvérek: egyik bátyja bíró, a másik bátyja az Amfora Kereskedelmi Vállalat miskolci kirendeltségének vezetője volt.Iskola
Elemi és középiskoláit Miskolcon végezte, a Földes Ferenc Gimnáziumban éretts. (1951), a KLTE BTK-n orosz nyelv és irodalom szakos (1955) és magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1961) és angol szakon alapszigorlatot tett (1970), doktorált (1982). Az MLEE-n filozófia, politikai gazdaságtan és tudományos szocializmus kiegészítő szakon is végzett.Életút
A miskolci Kilián György Gimnázium (= Diósgyőri Gimnázium) tanára (1955–1969) és középiskolai szakfelügyelő (1965–1969). A miskolci NME, ill. a Miskolci Egyetem Nyelvi Intézete vezető nyelvtanára (1969–1987), majd az Intézet igazgatója (1987–1992). Az idegennyelv-oktatás és a fogalmazástanítás módszertani kérdéseivel, új, modern nyelvoktatási módszerek kidolgozásával és továbbfejlesztésével foglalkozott. Jelentős oktatásszervezői tevékenysége. Miskolcon nevéhez fűződik az ágazati szakfordítóképzés bevezetése (az országban először a nappali képzés keretein belül, 1972-től), az állami nyelvvizsga decentrum létrehozása (az országban először, 1981-ben), továbbá az orosz szakos tanárok nyelvi átképezésének, ill. posztgraduális, főiskolai nyelvtanári szintű átképzésének megszervezése (1989-től). A Miskolci Egyetem, kezdeményezésére a Nyelvi Intézetből hat nyelvi tanszéket szerveztek (Angol Nyelvészeti, Angol Irodalom, Német Nyelvészeti, Német Irodalom, Szlavisztika és Romanisztika, valamint Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, az Idegennyelvi Oktatási Központ mellett, 1992. júl. 1-jétől).Emlékezet
Miskolcon hunyt el, emlékét őrzi a róla elnevezett Gárdus János Középiskolai Idegennyelvi Verseny és a miskolci Gárdus János Alapítvány.Elismertség
Az MTA Alkalmazott Nyelvészeti Bizottsága tagja (1975?-től), a Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) Nyelvtudományi Munkabizottsága tagja és titkára (1980?-tól). Az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Idegennyelvi Szakbizottságának elnöke (1975-től). Az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szervezete (Maprjal) magyar szekciójának alelnöke. A Magyarországi Nyelvoktatók Egyesülete főtitkára (1990-től). A TIT (= TTIT) tagja (1953-tól), Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Idegennyelvi Szakosztályának elnöke és az országos idegennyelv-oktatási választmányának tagja.Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst, 1975), Szocialista Kultúráért (1977), Bugát Pál-díj (1987), Signum Aureum Universitatis (1988), Szemere Bertalan-díj (1993).Főbb művei
F. m.: magyar nyelvű írásai: Az orosznyelv-oktatás az internacionalizmusa nevelés szolgálatában. (Az idegen nyelvek tanítása, 1968)Az individuális és a csoportnevelés kérdései a stockholmi nemzetközi szimpózium tükrében. (Pedagógiai Szemle, 1969)
A fogalmazástanítás néhány módszertani kérdése az orosznyelv-oktatásban. (Az idegen nyelvek tanítása, 1970)
A korszerű nyelvoktatási módszerek tapasztalatai a műszaki felsőoktatásban. (Felsőoktatási Szemle, 1971)
A nyelvtanítás néhány pszichológiai és pszicholingvisztikai kérdése. (Modern Nyelvoktatás, 1971)
A fordítástechnika néhány pszichológiai és pszicholingvisztikai kérdése. (Korszerű szakszövegoktatás. Miskolc, 1972)
Idegennyelvi képzés az iparban. Barna Gézával. (Borsodi Szemle, 1973)
A fordítástechnika tanításáról. (Felsőoktatási pedagógiai tanulmányok. Korszerű nyelvoktatás. II. köt. Bp., 1975)
A gazdasági hatékonyság és az idegennyelvtudás néhány összefüggése. Barna Gézával. (Borsodi Szemle, 1977)
Az egyetemeken beindítandó ágazati szakfordítói képzés tervezete. Ferenczy Gyulával, Gribovszki Lászlónéval. (Miskolc, 1978)
Az anyanyelvi és a célnyelvi beszédszituációk közötti nyelvi kontrasztok. (Modern Nyelvoktatás, 1979)
A szakfordítói képzés tapasztalatai a Nehézipari Műszaki Egyetemen. (Borsodi Művelődés, 1979)
Orosz nyelvi jegyzet bányamérnök-hallgatók számára. Török Pálnéval. (Bp., 1981
4. kiad. 1992)
Az orosz tudományos stílus. Egy. doktori értek. (Miskolc, 1982)
A nyelv, a nyelvészet és a tudományos-technikai forradalom. (Borsodi Szemle, 1984)
A szaknyelvi társalgás nyelvészeti, lélektani és módszertani alapjai. (Felsőoktatási Szemle, 1984)
A nyelv kommunikatív egységei. (Fordításelméleti füzetek, 1985)
Az orosz tudományos- műszaki funkcionális stílusban leggyakrabban használt strukturális-szemantikai szerkezetekről. (Borsodi Művelődés, 1986)
Az orosz nyelv szerepe a tudományos-műszaki és a gazdasági szférában. (Borsodi Szemle, 1988)
Sztereotípiák és klisék szerepe a tudományos-műszaki funkcionális stílusban – angol nyelvi példák alapján. (Borsodi Művelődés, 1988)
Szaknyelvi társalgási jegyzet orosz nyelvből mérnökhallgatók számára. Összeáll. Török Pálnéval, Várnai Aladárral. (Bp., 1989)
Milyen legyen a nyelvi képzés a műszaki felsőoktatásban? (Borsodi Művelődés, 1990)
Legyen-e szaknyelvkutatás és szaknyelvoktatás a nem nyelvszakos tanárokat képző felsőoktatásban? (Könyv Papp Ferencnek. Debrecen, 1991).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)