Gárdus János
Gárdus János

2022. január 26. Szerda

Gárdus János

nyelvész, pedagógus

Születési adatok

1932. június 11.

Hejőcsaba

Halálozási adatok

1995. február 28.

Miskolc


Család

Sz: Jascsur Mária. Apja postaszakaltiszt volt. Hatan voltak testvérek: egyik bátyja bíró, a másik bátyja az Amfora Kereskedelmi Vállalat miskolci kirendeltségének vezetője volt.

Iskola

Elemi és középiskoláit Miskolcon végezte, a Földes Ferenc Gimnáziumban éretts. (1951), a KLTE BTK-n orosz nyelv és irodalom szakos (1955) és magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1961) és angol szakon alapszigorlatot tett (1970), doktorált (1982). Az MLEE-n filozófia, politikai gazdaságtan és tudományos szocializmus kiegészítő szakon is végzett.

Életút

A miskolci Kilián György Gimnázium (= Diósgyőri Gimnázium) tanára (1955–1969) és középiskolai szakfelügyelő (1965–1969). A miskolci NME, ill. a Miskolci Egyetem Nyelvi Intézete vezető nyelvtanára (1969–1987), majd az Intézet igazgatója (1987–1992). Az idegennyelv-oktatás és a fogalmazástanítás módszertani kérdéseivel, új, modern nyelvoktatási módszerek kidolgozásával és továbbfejlesztésével foglalkozott. Jelentős oktatásszervezői tevékenysége. Miskolcon nevéhez fűződik az ágazati szakfordítóképzés bevezetése (az országban először a nappali képzés keretein belül, 1972-től), az állami nyelvvizsga decentrum létrehozása (az országban először, 1981-ben), továbbá az orosz szakos tanárok nyelvi átképezésének, ill. posztgraduális, főiskolai nyelvtanári szintű átképzésének megszervezése (1989-től). A Miskolci Egyetem, kezdeményezésére a Nyelvi Intézetből hat nyelvi tanszéket szerveztek (Angol Nyelvészeti, Angol Irodalom, Német Nyelvészeti, Német Irodalom, Szlavisztika és Romanisztika, valamint Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, az Idegennyelvi Oktatási Központ mellett, 1992. júl. 1-jétől).

Emlékezet

Miskolcon hunyt el, emlékét őrzi a róla elnevezett Gárdus János Középiskolai Idegennyelvi Verseny és a miskolci Gárdus János Alapítvány.

Elismertség

Az MTA Alkalmazott Nyelvészeti Bizottsága tagja (1975?-től), a Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) Nyelvtudományi Munkabizottsága tagja és titkára (1980?-tól). Az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Idegennyelvi Szakbizottságának elnöke (1975-től). Az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szervezete (Maprjal) magyar szekciójának alelnöke. A Magyarországi Nyelvoktatók Egyesülete főtitkára (1990-től). A TIT (= TTIT) tagja (1953-tól), Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Idegennyelvi Szakosztályának elnöke és az országos idegennyelv-oktatási választmányának tagja.

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1975), Szocialista Kultúráért (1977), Bugát Pál-díj (1987), Signum Aureum Universitatis (1988), Szemere Bertalan-díj (1993).

Főbb művei

F. m.: magyar nyelvű írásai: Az orosznyelv-oktatás az internacionalizmusa nevelés szolgálatában. (Az idegen nyelvek tanítása, 1968)
Az individuális és a csoportnevelés kérdései a stockholmi nemzetközi szimpózium tükrében. (Pedagógiai Szemle, 1969)
A fogalmazástanítás néhány módszertani kérdése az orosznyelv-oktatásban. (Az idegen nyelvek tanítása, 1970)
A korszerű nyelvoktatási módszerek tapasztalatai a műszaki felsőoktatásban. (Felsőoktatási Szemle, 1971)
A nyelvtanítás néhány pszichológiai és pszicholingvisztikai kérdése. (Modern Nyelvoktatás, 1971)
A fordítástechnika néhány pszichológiai és pszicholingvisztikai kérdése. (Korszerű szakszövegoktatás. Miskolc, 1972)
Idegennyelvi képzés az iparban. Barna Gézával. (Borsodi Szemle, 1973)
A fordítástechnika tanításáról. (Felsőoktatási pedagógiai tanulmányok. Korszerű nyelvoktatás. II. köt. Bp., 1975)
A gazdasági hatékonyság és az idegennyelvtudás néhány összefüggése. Barna Gézával. (Borsodi Szemle, 1977)
Az egyetemeken beindítandó ágazati szakfordítói képzés tervezete. Ferenczy Gyulával, Gribovszki Lászlónéval. (Miskolc, 1978)
Az anyanyelvi és a célnyelvi beszédszituációk közötti nyelvi kontrasztok. (Modern Nyelvoktatás, 1979)
A szakfordítói képzés tapasztalatai a Nehézipari Műszaki Egyetemen. (Borsodi Művelődés, 1979)
Orosz nyelvi jegyzet bányamérnök-hallgatók számára. Török Pálnéval. (Bp., 1981
4. kiad. 1992)
Az orosz tudományos stílus. Egy. doktori értek. (Miskolc, 1982)
A nyelv, a nyelvészet és a tudományos-technikai forradalom. (Borsodi Szemle, 1984)
A szaknyelvi társalgás nyelvészeti, lélektani és módszertani alapjai. (Felsőoktatási Szemle, 1984)
A nyelv kommunikatív egységei. (Fordításelméleti füzetek, 1985)
Az orosz tudományos- műszaki funkcionális stílusban leggyakrabban használt strukturális-szemantikai szerkezetekről. (Borsodi Művelődés, 1986)
Az orosz nyelv szerepe a tudományos-műszaki és a gazdasági szférában. (Borsodi Szemle, 1988)
Sztereotípiák és klisék szerepe a tudományos-műszaki funkcionális stílusban – angol nyelvi példák alapján. (Borsodi Művelődés, 1988)
Szaknyelvi társalgási jegyzet orosz nyelvből mérnökhallgatók számára. Összeáll. Török Pálnéval, Várnai Aladárral. (Bp., 1989)
Milyen legyen a nyelvi képzés a műszaki felsőoktatásban? (Borsodi Művelődés, 1990)
Legyen-e szaknyelvkutatás és szaknyelvoktatás a nem nyelvszakos tanárokat képző felsőoktatásban? (Könyv Papp Ferencnek. Debrecen, 1991).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője