Család

Református családból származott. Szülei: Garai János vasúti altiszt, Nagy Klára.

Testvérei: Garai János (†1946. okt. 22. Temetés: 1945. nov. 6. Monor), Garai Miklós és Fekete Istvánné Garai Klára.

Felesége: 1940. szept. 28.–1965. jan. 20.: battonyai Fehér Ibolya [korábban özvegy Borbás Józsefné] (†1965. jan. 20. Bp. Temetés: 1965. jan. 26. Monor) vegyész, battonyai Fehér Mihály (†1933. dec. 20. Monor. Temetés: 1933. dec. 22. Monor) Ugocsa vármegye közjegyzője és Makay Erzsébet leánya.

Iskola

A budapesti Szent László Gimnáziumban éretts. (1928), a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1935), iskolaorvosi és egészségtan szakos középiskolai tanári képesítést szerzett (1938), radiológus szakorvosi vizsgát tett (1942), a biológiai tudományok kandidátusa (1959).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar Élettani Intézetében Beznák Aladár (1901–1959) gyakornoka (1936–1939), a budapesti Szent János Kórház Röntgen Laboratóriumának segédorvosa (1939. okt. 1.–1945). Az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) Központi Röntgen Laboratóriumának helyettes főorvosa (1943–1946), a Röntgenterápiás Osztály osztályvezető főorvosa (1946–1949). Az Agrokémiai Kutató Intézet, ill. az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete kutatóbiológusa, tud. munkatársa (1949–1954), osztályvezető tud. főmunkatársa (1954–1960).

A Széchenyi Tudományos Társaság (1938–1943), az MTA ösztöndíjasa (1950–1953).

Radiobiológiával foglalkozott, az ún. ultraszonikus sugárzás tanulmányozásával sikerült jobb hatásfokú vakcinákat előállítania. Tervei alapján épült meg az Egyesült Izzó Rt. kutatólaboratóriumának ultraszonikus generátora (1936–1939 között, Budapest ostromakor elpusztult; 1947-ben sikerült egy újabbat építenie). Szent-Györgyi Albert (1893–1986) munkatársaként nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az ún. ATP-foszfátészterkötés vizsgálatának terén.