Gajzágó László
Gajzágó László

2024. október 8. Kedd

Gajzágó László

jogász, diplomata

Születési adatok

1883. augusztus 1.

Karcag, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Halálozási adatok

1953. szeptember 26.

Budapest


Család

Örmény eredetű családból származott. Sz: Gajzágó Béla (†1927) ítélőtáblai tanácselnök.

Iskola

Jogi tanulmányait Debrecenben, Párizsban, Rómában Budapesten és Kolozsvárott végezte, a bécsi és a berlini egyetemen is tanult. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1912), majd ügyvédi vizsgát tett. Az MTA tagja (l.: 1942. máj. 15.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

Az osztrák–magyar isztambuli konzuli főtörvényszék elnöki titkára (1912–1918), helyettes főbírája (1914–1918), majd az összeomlás után a cs. és kir. ház és a külügyek minisztériumának egyik felszámolója (1918). A Külügyminisztérium Politikai Osztályának tagja (1919–1947); rk. követ és meghatalmazott miniszteri rangban (1927-től). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen a nemzetközi jog ny. r. tanára és a nemzetközi jogi szeminárium igazgatója (1936–1949). A Magyar Külügyi Társaság alelnöke (1931–1944). A Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetségének elnöke (1938–1945). Diplomataként a magyar tárcaközi fegyverszüneti és a magyar tárcaközi jóvátételi bizottság tagja, a bp.-i szövetségközi tábornoki tanács, majd a diplomáciai főmegbízottak mellett összekötő (1919–1920). A Nemzetek Szövetségének Tanácsában többször volt magyar delegátus (1923-tól), a nemzetközi bíróságok előtt magyar kormánymegbízott (1924-től), ill. a Nemzetek Szövetségének Közgyűlésein helyettes magyar delegátus (1923-tól). Magyar ügyekben a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság előtt magyar kormánymegbízott (1932, 1933–1934, 1936). Jogtudósként elsősorban a nemzetközi jog történetével, kialakulásának egyes kérdéseivel, annak római és kora keresztény előzményeivel, a háború, a béke kérdéseivel és az állam szerepével foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőbe temették, síremlékét felszámolták!

Elismertség

Az American Society of International Law tagja (1924). A Nemzetközi Jogi Intézet tagja (r.: 1931; t.: 1948). A Nemzetközi Diplomáciai Akadémia (1932-től), a Hágai Állandó Választott Bíróság tagja (1936–1947).

Elismerés

A Pázmány Péter Tudományegyetem t. doktora (1935).

Főbb művei

F. m.: Az állam felelőssége közhivatalnokai jogellenes cselekményei által harmadik személynek okozott károkért. (Debrecen, 1912)
A korlátolt felelősségre alakult társaság. (Debrecen, 1912)
Grosschmid Béni. Serlegbeszéd. (Szladits Emlékkönyv. Bp., 1938)
A háború és béke joga. (Közigazgatásunk nemzetközi kapcsolatai. Bp., 1941
2. kiad. 1942)
A nemzetközi jog eredete, annak római és keresztény összefüggései, különös tekintettel a spanyol nemzetközi jogi iskolára. (Bp., 1942)
Le Comte Albert Apponyi juriste international, son role dans la vie entre nations. (Bp., 1943)
Gli elementi essenziali del diritto internazionale e il loro stato attuale. (Bp., 1943)
A nemzetközi jog mivoltáról. A nemzetközi jog leglényegesebb elemei s vonatkozásai és ezeknek mai helyzete. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1943. jan. 11.
megjelent: Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 5. köt. 12. Bp., 1943
kivonatosan: Külügyi Szemle, 1943)
Serlegbeszéd gr. Apponyi Albertről 1944. febr. 11-én a Gróf Apponyi Albert Társaságban. (Bp., 1944).

Irodalom

Irod.: Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre, Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Kardos Gábor: A nemzetközi jog és a nemzetközi jogi gondolkodás kialakulásának legfontosabb elemei G. L. műveiben. (Bp., 1983)
Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez. Összeáll., szerk. Pritz Pál. (Bp., 1994)
Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. (Bp., 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője