Gärtner Károly
Gärtner Károly

2024. december 8. Vasárnap

Gärtner Károly

vegyészmérnök

Születési adatok

1900. január 16.

Fiume

Halálozási adatok

1978. november 21.

Budapest


Család

Sz: Kiss Anna.

Iskola

Az újpesti állami főgimnáziumban éretts. (1918), a József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1924), műszaki doktori okl. (1927), a dohány, mint élvezeti szer és ipari nyersanyag tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1940). A kémiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (téziseire, 1973).

Életút

A József Műegyetem Általános Kémiai Tanszékén Ilosvay Lajos tanársegéde (1922–1929), a Dohányjövedék főmérnöke (1929–1937), műszaki tanácsosa (1937–1941), műszaki főtanácsosa (1941–1947), műszaki vezetője (1947–1949). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) magántanára (1940–1947), ny. rk. tanára (1947–1950), c. egy. tanára (1951-től). Az Erjedésipari Kutató Intézet Söripari Osztályának kutatóvegyésze, tud. munkatársa (1950–1958), a Magyar Országos Söripari Vállalatok Kutató Osztályának osztályvezető-helyettes tud. főmunkatársa (1959–1970), a Söripari Vállalatok Trösztje tud. főmunkatársa (1970–1971). A dohánynak, mint növénynek és élvezeti szernek, valamint ipari nyersanyagnak tudományos és ipari vizsgálatával foglalkozott. Nevéhez fűződik a magyarországi nikotingyártás megteremtése, a mesterséges gépi fermentálás bevezetése, alapvetően új eredményeket ért el a nikotinban dús ipari dohány termesztésének kutatása terén. 1950-től a magyarországi sörárpatermesztést és malátagyártást, ill. a sörfőzés árpaszükségletének hazai árpafajtákkal történő teljes kielégítését vizsgálta. A sörárpatermesztés ipari feldolgozásának vizsgálata terén számos új kémiai és biológiai eljárást fejlesztett ki és vezetett be. Foglalkozott még a magyarországi szűrőkovaföld előállításával, ill. a hazai szénsavforrások termékének, a szénsavgáznak szagtalanításával és tisztításával.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismertség

A Nemzetközi Dohányakadémia r. tagja (1937-től), alelnöke és kémiai szakosztályának elnöke (1938-tól). Az Európai Sörgyárosok Szövetségének Tanácsa tagja (1968-tól).

Elismerés

Munka Érdemrend (bronz), ’Sigmond Elek-emlékérem (1968).

Főbb művei

F. m.: A szenek öngyúlásáról. A faszén és néhány hazai ásványi, különösen barnaszén gyúlás hőmérsékletének meghatározásáról. Egy. doktori értek. is. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1929)
A dohánygyártmányok nikotintartalmának csökkentése. (Természettudományi Közlöny, 1931)
Das Problem des Entnikotinisierung und des Nikotins. (Deutsche Aerzte Zeitung, 1932)
A magyar dohányok nikotintartalma. 1–4. (Mezőgazdasági Kutatások, 1936–1938)
Dohányminősítés kémiai összetétel alapján. 1–2. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1938–1939)
A dohány fermentálása. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1940)
Kémiai változások a zölddohánynak élvezeti szerré való átalakulása közben. (Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Közleményei, 1942)
A dohány és a nikotin. (Bp., 1944)
A dohány és nikotintartalma. (Növényvédelem, 1944)
A mesterségesen fermentált dohányok minőségének változása a raktározás alatt. (Magyar Kémikusok Lapja, 1947)
A magyar dohányipar száz éve. 1848–1948. – A dohánynövény jelentősége a mezőgazdaságban. (Mezőgazdaság és Ipar, 1948)
Dohányipar. Gazdasági akadémiai jegyz. (Bp., 1950)
A dohány és feldolgozása. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
A magyar sörárpák nitrogéntartalma. (Élelmezési Ipar, 1951)
Nemesített sörárpák vizsgálata. (Élelmezési Ipar, 1952)
A dohány és gyakorlati hasznosítása. Monográfia. (Bp., 1954)
Dohányipar. (Élelmezési iparok. Egy. tankönyv. Bp., 1954)
Malátagyártás és sörfőzés. Radl Ferenccel, Rázga Zoltánnal. (Bp., 1954)
Sörárpaminősítés malátavizsgálatok alapján. (Élelmezési Ipar, 1956)
Hatsoros őszi árpák felhasználása a söriparban. (Söripar, 1957)
Kísérletek nikotinban dús dohányok termelésére. (Élelmezési Ipar, 1958)
A fehérjék szerepe az árpától a kész sörig. (Söripar, 1958)
Kísérletek ásványi eredetű szénsavval. (Erjedésipari Kutató Intézet Közleményei, 1958)
A kovaföld. – Üzemi sörszűrés kovafölddel. (Söripar, 1960)
Szűrés hazai és külföldi kovaföldekkel. (Élelmezési Ipar, 1961)
Árpafajták söripari értéke. – Enzimhatások a két- és háromcefrés eljárásban. (Söripar, 1961)
Üzemi árpák minősítése. 1–2. (Söripar, 1962)
Hazai szűrőkovaföld-gyártás. (Műszaki Élet, 1963)
A duzzadóképesség, mint a sörárpa értékmérője. 1–2. (Söripar, 1963–1964)
A dohány. (Élelmiszerek áruismerete. III. köt. Bp., 1966)
Új sörárpafajták kiválasztása. (Söripar, 1967)
Nemzetközi árpakísérletek vetőmagjának összehasonlító vizsgálata. (Söripar, 1970)
Sörárpatermesztési kísérletek az Országos Agrobotanikai Intézet táplánszentkereszti telepén. (Söripar, 1971)
Söripari kutatási eredmények. Tud. tevékenység tézisszerű összefoglalása. Doktori értek. (Bp., 1972).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője