Gábor Aurél
Gábor Aurél

2024. október 12. Szombat

Gábor Aurél

orvos, belgyógyász

Születési adatok

1923. augusztus 10.

Sopron

Halálozási adatok

1976. március 8.

Ács, Komárom megye

Temetési adatok

1976. március 29.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Gábor János (†1953) vámtiszt, Gálfi Mária. Testvére: Gábor Artemisz (1936–) opera-énekesnő. F: Bogsch Szonja orvos, az Országos Idegsebészeti Intézet tud. munkatársa.

Iskola

Debrecenben éretts. (1941), a Debreceni Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1948), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1952), az orvostudományok kandidátusa (1966).

Életút

A BOTE III. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1948–1951), a bp.-i Koltói Anna Állami Baleseti Kórház Belgyógyászati Osztályának alorvosa (1951–1952), a Sztálinvárosi Kórház és Rendelőintézet alorvosa, belgyógyász szakorvosa (1952–1955). Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), ill. a Mentőkórház Belgyógyászati Osztálya klinikai orvosa (1955–1968), az OMSZ Főigazgatóság tud. főmunkatársa (1968–1976). Tudományos pályafutását belgyógyászati pszichológiával kezdte, majd érdeklődése a sürgősségi betegellátás, ill. a sürgősségi belgyógyászat felé fordult. Nevéhez fűződik a magyarországi sürgősségi betegellátás tudományos megszervezése, az oxiológia (= mentéstudomány, az orvosi elsősegélynyújtás tudománya) fogalmának megalkotása. Alapvető szerepet játszott a magyarországi felsőfokú mentőtisztképzésnek az Egészségügyi Főiskolán való megszervezésében. Nevéhez fűződik továbbá az egyetemi oxiológiai oktatás bevezetése (kezdetben csak speciális kollégium keretében, de – Gábor Aurél halála után – 1983-tól már kötelező egyetemi tantárgyként. Részt vett a bp.-i I. (1958) és a berlini II. Nemzetközi Mentőkongresszus (1960) előkészítésében és szervezésében. Kutatási területei: újraélesztés, fájdalomcsillapítás, elektroterápiák és életveszélyes sokkállapotok helyszíni kezelése.

Emlékezet

A pozsonyi mentőkongresszusról hazatérőben autóbaleset áldozata lett. Budapesten (Krisztinaváros, I. kerület Mátray utca 5–7.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Emlékére az 1979-ben létrejött Magyar Oxiológiai Társaság Gábor Aurél-díjat alapított (először 1995-ben adták át). A Soproni Mentőállomás falán a Soproni Városi Önkormányzat és a Magyar Oxiológiai Társaság domborműves emléktábláját leplezte le (bronz, Kutas László szobrászművész alkotása, 2006. okt. 12-én).

Elismerés

Falck-aranyérem (A Dán Mentésügyi Szervezet elismerése, 1975).

Főbb művei

F. m.: Hypnotherapiával sikeresen kezelt asthma bronchiale. (Orvosok Lapja, 1949)
Friss szívizominfarktusos betegen deconnexióban végzett amputatio. (Orvosi Hetilap, 1957. 51–52.)
Sürgősségi belgyógyászat. (Orvosi elsősegélynyújtás. Bp., 1962)
Adatok a myocardiuminfarctus korai diagnosisának és terápiájának néhány kérdéséhez. Sürgősségi szemlélet. Kand. értek. (Bp., 1965)
Életveszélyes állapotok körzeti orvosi ellátása. Bencze Bélával. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1970
2. jav. kiad. 1973
3. átd. kiad. 1975
4. átd. kiad. 1978)
Korszerű elsősegélynyújtás. Egészségügyi szakközépiskolai és szakiskolai tankönyv. (Bp., 1972
2. kiad. 1975
3. kiad. 1981)
Ifjú egészségőr. Kézikönyv az ifjúsági vöröskeresztes tanfolyamokhoz és az úttörő egészségőr-szakpróbához. Székely Lajossal. Ill. Cakó Ferenc és Pásztor Péter. (Bp., 1975)
Belgyógyászat. 1–2. A mentőtisztképző szak hallgatói számára. Főisk. jegyz. (Bp., 1975–1976
új kiad. 1988).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1976. márc. 25.)
Felkai Tamás: Emlékezzünk G. A.-ra. (Magyar Mentésügy, 1986)
G. A.-emlékszám. 20 éves a Magyar Oxiológiai Társaság. (Magyar Mentésügy, 1999)
Debrődi Gábor: Az oxiológia születése. G. A. tudományos munkásságára emlékezve. (Magyar Mentésügy, 2005)
G. A., az OMSZ tudományos főmunkatársa. (Magyar Mentésügy, 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője