Gaál András
Gaál András

2024. december 8. Vasárnap

Gaál András

társadalomorvos, higiénikus

Névváltozatok

Gaál András Kálmán

Születési adatok

1893. május 11.

Ruttka, Túróc vármegye

Halálozási adatok

1945. május 10.

Budapest


Család

Evangélikus családból származott. Sz: Gaál Emil, Tóth Kornélia.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1921), az egészségvédelem hazánkban és külföldön tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1934).

Életút

A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Bőr- és Nemibeteg Klinika egy. tanársegéde (1921–1923), a Rockefeller-alapítvány ösztöndíjasa (Baltimore-ban, 1924–1925), a genfi Nemzetek Szövetsége Főtitkárság Egészségügyi Osztályának munkatársa, egyúttal magyar királyi egészségügyi főfelügyelő (1927–1933). A Magyar Közegészségügyi Intézet egészségügyi főfelügyelője (1934–1942), a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság ügyvezető igazgatója (1942–1945). A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem magántanára (1942–1945).

Népegészségüggyel, egészségvédelemmel, a magyar falu egészségügyi és higiéniai vizsgálatával foglalkozott. A magyarországi zöldkereszt mozgalom egyik elindítója, az egészségvédelmi és a modern higiéniai kutatások egyik magyarországi úttörője. Több írását Gaál András Kálmán néven jegyezte, megkülönböztetésül Gaál András (1899–1948) orvos, radiológustól.

Szerkesztés

Az Orvosképzés munkatársa (1939–1941), az Acta Balneologica et Rheumatologica szerkesztője (1944).

Főbb művei

F. m.: Az egészségügyi közigazgatás legfőbb fórumainak szervezete néhány európai államban. (Népegészségügy, 1932)
Falusi egészségvédelmünk mai állása és fejlődési lehetőségei. (Egészségpolitikai Szemle, 1934)
Az egészségvédelmi munka méréséről. (Népegészségügy, 1935)
A magyar falu egészségének védelme. (Zöld Kereszt Tudósító, 1935)
Das ungarische Grüne Kreuz. Farkas Zoltánnal. (Bp., 1940
angolul, olaszul és franciául is)
A magyar idegenforgalom évkönyve. Szerk. (Bp., 1941)
Rheumagyógyítás. Többekkel. (Bp., 1941)
A budapesti központi gyógy- és üdülőhelyi bizottság szerepe a fürdőügyek fejlesztésében. (Hidrológiai Közlöny, 1942)
Budapest kétezer esztendeje a gyógyfürdők városa. Szerk. (Bp., 1942
2. kiad. 1944)
A Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság és munkájának ismertetése. (Orvosképzés, 1944).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
G. A. (Magyar Nemzet, 1945. 16.)
Charmant Pál: G. A. emlékezete. (Hidrológiai Közlöny, 1946)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1997).

Megjegyzések

Bibliográfiákban művei összekeverve Gaál András (1899–1948) radiológus műveivel!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője