Fröhlich Pál
Fröhlich Pál

2024. december 13. Péntek

Fröhlich Pál

fizikus

Születési adatok

1889. december 6.

Torzsa, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1949. október 15.

Szeged


Család

Sz: Fröhlich Adorján református tanító, Kármán Ilona.

Iskola

A bp.-i evangélikus gimnáziumban éretts. (1908), a bp.-i tudományegyetemen tanult (1908–1912), bölcsészdoktori okl. szerzett (1918), tanulmányait a Rockefeller Alapítvány ösztöndíjával a baltimore-i és chicagói egyetemen egészítette ki (1925), a kísérleti és elméleti fénytan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1923). Az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.).

Életút

Részt vett az Eötvös Loránd vezette geofizikai kutatásokban (1912–1913), majd a bp.-i református főgimnázium r. tanára (1914– 1924); közben az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1923– 1924), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, ill. a Horthy Miklós Tudományegyetemen a kísérleti fizika ny. rk. (1924– 1926), ny. r. tanára (1926–1949); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1930–1931, 1937–1938, 1940–1941), dékánhelyettese (1931–1932, 1938–1939, 1941–1942), az egyetem rektora (1942–1943). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Kísérleti Intézetének felállítása céljából német egyetemek fizikai intézeteit tanulmányozta (1927). Tudományos pályafutásának kezdetén részt vett a br. Eötvös Loránd vezette balatoni és erdélyi geológiai kutatásokban. Később érdeklődése a kísérleti optikai kutatások felé fordult, elsősorban ultramikroszkopikus másodrendű fényforrások emissziójával, az ún. totális reflexióval, a geometriai optika érvényességi határának vizsgálatával, a zselatinfoszforok fluoreszcenciájával és foszforeszenciájával foglalkozott. Nevéhez fűződik az ún. polarizációs színkép felfedezése. ő alapítota meg a szegedi Kísérleti Fizikai Intézetet, kezdeményezte a fizikai intézeteknek a Dóm téri egyetemi épületegyüttesbe való költözését, a tanszéki helyiségek tervezésében és berendezésében maga is részt vett.

Emlékezet

Születésének 110. és halálának 50. évfordulóján tiszteletére emlékülést tartottak és emlékkiállítást is rendeztek (a JATE TTK-n, 1999-ben). Az évforduló alkalmából emléktábláját is elhelyezték (Szegeden, a Rerrich Béla téren, 1999. dec. 10-én).

Elismertség

A Magyar Természettudományi Társaság választmányi tagja.

Szerkesztés

A szegedi Acta Chemica et Physica társszerkesztője (1928-tól).

Főbb művei

F. m.: Újabb észleletek a teljes fényvisszaverődésnél megtört sugár polárosságáról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1918)
Neuere Beobachtungen über die Polarisation des bei der Totalreflexion des Lichtes. (Annalen der Physik, 1920)
Die Gültigkeitsgrenze des geometrischen Gesetzes der Lichtbrechnung. (Annalen der Physik, 1921)
A fénytörés geometriai törvényének érvényességi határáról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1922)
Die Polarisation des Fluoreszenlichts von Farbstofflösungen. (Zeitschrift für Physik, 1926)
On the Polarization of Fluorescent Light from Colloid Solutions. (Bulletin of the American Physical Society, 1926)
A foszforeszencia egy új törvényszerűsége. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1929. ápr. 22.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1930)
A foszforeszkáló festékoldatok hőmérsékleti optimuma. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935)
Vizsgálatok a szilárd festékfoszforok emissziójáról. Mischung Ilonával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
Die negativ polarisierte Emission der Gelatinefarbstoffphosphore. Gombay Lajossal. (Kolloid Zeitschrift, 1941)
Kísérleti természettan. Egy. tankönyv. (Szeged, 1941)
Über die luminiszierenden Gelatinefarbstoffphosphore. Mischung Ilonával. (Kolloid Zeitschrift, 1944)
Über die Absorption der Gelatinefarbstoffphosphore. Szőr Péterrel. (Acta Chemica et Physica, 1949)
The Permanent Orientation of Dyestuffs Molecules Caused by Illumination. Szalay Lászlóval. (Research, 1949).

Irodalom

Irod.: Szalay László: Pál Fröhlich. (Acta Chemica et Physica, 1950)
Farkas Zsuzsa: Fizika Szegeden. (Fejezetek a magyar fizika elmúlt 100 esztendejéből. Szerk. Kovács László. Bp., 1992)
Molnár Miklós: Emlékülés és emléktábla-avatás Szegeden, F. P. tiszteletére. (A fizika tanítása, 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője