Freund Mihály
vegyészmérnök
Születési adatok
1889. május 25.
Budapest
Halálozási adatok
1984. június 12.
Budapest
Temetési adatok
1984. június 27.
Budapest
Farkasrét
Család
Sz: Freund Fülöp, Wagner Emília. F: Tibold Anna (†1975). Fia: Fóti János (1931–2009) közgazdász; leánya: Esterházy Béláné Freund Katalin. Unokája: Fóti Klára (1958–) közgazdász, kandidátus, az MTA Világgazdasági Kutatóintézete tud. főmunkatársa.Iskola
A bp.-i József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1911), műszaki doktori okl. szerzett (1913); tanulmányait a karlsruhei műegyetemen egészítette ki (1911–1912). A kőolajipar és termékei tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1946), a kémiai tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; r.: 1954. jún. 19.).Életút
A Magyar Petróleumipar Rt. beosztott, majd üzemvezető mérnöke (1914–1924); közben az I. vh. alatt a bécsi Hadügyminisztérium szintetikus gumikísérleti állomásán szolgált, egy ideig, mint az állomás vezetője (1916–1917). Az Óbudai Vegyiművek vezető mérnöke (1924–1926), tanácsadó-tervező vegyészmérnökként különböző megbízatásokat teljesített (1926–1948), a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet igazgatója (1948–1969). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) magántanára (1946–1949), a BME c. ny. rk. tanára (1950-től), c. egy. tanára (1964-től). Jelentős eredményeket ért el a kőolajkémia, az analitikai módszerek, a kőolaj-feldolgozó technológia és a petrolkémia területén. Nemzetközi viszonylatban is elsőként vetette fel (1934) a cseppfolyósított földgáz szállításának lehetőségét. Magyarországon először foglalkozott a motorkenőolajok fékpadi és üzemközi vizsgálatával. A II. vh. után vezető szerepet játszott a magyar petrolkémiai ipar fejlesztésében. Elsőként mutatta ki, hogy a magyar eocénkorú barnaszenek megfelelő lepárlásával jól feldolgozható kátrány keletkezik, s ezzel lehetővé tette ilyen irányú ipartelepek létesítését. Rámutatott a terpének szerepére az ásványolaj keletkezésénél, vizsgálati módszert dolgozott ki a paraffintartalomnak törésmutató útján való meghatározására, s a gyantásodási hajlamnak ultraibolya sugarakkal történő megállapítására. Behatóan foglalkozott továbbá a metán parciális oxidációjával, az oxo-szintézis megteremtésével, a benzinpirolízis nyersanyagainak és melléktermékeinek vizsgálatával.Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).Elismertség
Az MTA Kőolaj-, Szén- és Gáztechnológiai Bizottsága elnöke, Szerveskémiai Technológiai Bizottsága tagja. A Petróleum Világkongresszusok Magyar Bizottsága elnöke. A Magyar Kémikusok Egyesülete Ásványolaj és Petrolkémiai Szakosztályának elnöke (1946-tól), majd t. örökös elnöke. A Magyar Szabványügyi Hivatal Kőolajtermékek, Motorhajó-, ill. Motor-kenőolaj Bizottságának elnöke (1947-től). Az NDK Kémiai Társasága, a Düsseldorfi Tribológiai és Kenéstechnikai Társaság t. tagja (1959). Az Osztrák Kőolajtudományi Társaság és az USA Kémiai Társasága külső tagja.Elismerés
A BME t. doktora (1972). Magyar Munka Érdemrend (ezüst, 1949), Szocialista Munkáért Érdemérem (1959), Munka Érdemrend (1959), a Magyar Népköztársaság zászlórendje (1979). Kossuth-díj (a magyarországi ásványolajokból nyert kenőolaj, mosószer és viaszpótló anyagok előállításáért, 1950), Wartha Vince- emlékérem (1959), Kiváló feltaláló.Főbb művei
F. m.: Alumíniumchlorid hatása terpentinolajra. Egy. doktori értek. (Bp., 1913)A kőolajtermékek finomítási fokáról. (Bp., 1919)
A szénlepárlás és kilátásai Magyarországon. 1–2. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1921)
Csonka-Magyarország szeneinek kátránytartalmáról. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1925)
Benzingyártás a nehezebb szénhidrogénekből. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1926)
Az ásványi kenőolajok nyersanyaga és gyártása. – Az ásványi kenőolajok vegyi vizsgálatának alapelvei. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1931)
A kisfajsúlyú természetes és mesterséges ásványi kenőolajok tulajdonságáról. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1937)
Stabilizált növényi olajok felhasználása a belsőégésű motorok kenésére. Thamm Istvánnal. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1939)
A repülőbenzin. (Bp., 1942)
Az ásványolajipar legújabb gyártási módszerei. (Bp., 1947), Ásványi kenőolajok tapadási jelenségei. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1948. dec. 20.
megjelent: Magyar Kémiai Folyóirat, 1950)
A földgáz. (Természettudományi Kiskönyvtár. Bp., 1951)
Alifás szénhidrogének gyártása. (Bp., 1951)
Alifás nyersanyagú szénhidrogének gyártása a szerves vegyipar számára. (Bp., 1951)
Parafinféleségek. (Bp., 1952)
The Formation of Lubricating Oil Films on Metal Surfaces. (Acta Chimica, 1953)
A nagylengyeli nyersolaj feldolgozása. – Kenőolajrétegek kialakulása fémfelületeken. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1954)
Kenőanyagok, paraffin, bitumen. Többekkel. (Bp., 1953)
Kutatómunka és iparfejlesztés az ásványolaj- feldolgozásnál. (Bp., 1953)
A kőolaj. (Természettudományi Kiskönyvtár. Bp., 1954)
A motorkenőolajok fáradási jelenségeiről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1955. jan. 21.
megjelent: MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1955)
Az M– 120 kenőolaj-adalék előállítása és motorkísérleti vizsgálata. Bencze Péterrel, Pallay Istvánnal. (Veszprém, 1957)
Ásványolajipar. Nyúl Gyulával. (Bp., 1956)
Nagyfeszültségű villamos erőtér hatása a szénhidrogénekre. Földiák Gáborral. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1958)
Verwendung von schwefehaltigem Erdölkoksrückstand zur Herstellung von Anodenmassen. Romwalter Alfréddel. (Acta Chimica, 1959)
A petrolkémia helyzete és fejlődési iránya. (Bp., 1960)
Szilárd karbamidból származó szénhidrogén-adduktok szemcseméret-növelése. Báthory Józseffel, Ország Imrével. (Magyar Kémikusok Lapja, 1961)
Kémiai technológia. Többekkel. (Bp., 1961)
A motorolajok reológiai tulajdonságát befolyásoló adalékok. Összefoglaló jelentés. Fényiné Demény Mártával, Mózes Gyulával. (Veszprém, 1963)
A kristályos karbamid és a karbamidos addukt szűrése folytonosan működő centrifugákon. Báthory Józseffel. (Veszprém, 1965)
Kőolajparaffinok. Többekkel. (Bp., 1973)
Új magyar detergens és diszpergáló hatású kenőolaj-adalékok előállítása. Többekkel. (Magyar Kémikusok Lapja, 1973).
Irodalom
Irod.: F. M. 75 éves. (Magyar Kémikusok Lapja, 1964)Csűrös Zoltán: F. M. 80 éves. (Kémiai Közlemények, 1969)
V. L.: F. M. akadémikus 80 éves. (Magyar Kémikusok Lapja, 1969)
F. M. könyveinek, szakmunkáinak kivonatos jegyzéke. (Veszprém, 1970)
F. M. (Sokszemközt – tudósokkal. Kardos István tévésorozata. Bp., 1974)
Beck Mihály: F. M. akadémikus 90 éves. (Kémiai Közlemények, 1979)
Csikós Rezső: F. M. (Magyar Kémikusok Lapja, 1984)
Hardy Gyula: F. M. (Magyar Tudomány, 1985)
Benedek Pál: A petrolkémiai kutatás kezdetei Magyarországon. In memoriam F. M. (Magyar Tudomány, 1991)
Próder István: 120 éve született F. M. (Magyar Kémikusok Lapja, 2009).
Megjegyzések
MTA tagjai: téves halálozási adat: máj. 12.!Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Aujeszky Aladár
orvos, állatorvos, bakteriológus
Fazekas Mihály
író, költő, botanikus
Gábor Andor
író, költő, újságíró, műfordító
Lyka Károly
művészettörténész, szerkesztő, botanikus
Varga Zoltán
edző, labdarúgó
Foglalkozások
politikus (663), orvos (605), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
