Forgó László
Forgó László

2024. december 6. Péntek

Forgó László

gépészmérnök, feltaláló

Születési adatok

1907. május 5.

Budapest

Halálozási adatok

1985. június 24.

Budapest


Család

Sz: Forgó Oszkár, Brief Johanna. F: Milkó Zsuzsanna. Fia: Forgó Imre és Forgó Gábor.

Iskola

A zürichi Eidgenössische Technische Hochschulén gépészmérnöki okl. szerzett (1929), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953), doktora (1965). Az MTA tagja (l.: 1985. máj. 9.).

Életút

A zürichi Eidgenössische Technische Hochschule tanársegéde (1929–1930), a Magyar Radiátorgyár Rt. fejlesztő mérnöke (1930– 1948), az Általános Gépipari Központ osztályvezetője (1948–1949). A Gépipari Beruházási Vállalat (1949–1950), a Hőtechnikai Kutató Intézet igazgatóhelyettese (1950–1952), a Hőtechnikai Tervező Iroda főmérnöke (1952–1953). A Hőenergia-gazdasági és Tervező Vállalat, ill. az Energiagazdálkodási Intézet osztályvezetője (1953–1964), irodavezetője (1964–1970). Hőtechnikai gépek és berendezések műszaki fejlesztési kérdéseivel, elsősorban kazánok, tüzelőberendezések, hőcserélők, hulladékhasznosító berendezések tervezésével, az alumínium hőátadási tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozott Nevéhez fűződik a Forgó-féle apróbordás hőcserélő feltalálása, ill. az ezzel összefüggő gyártástechnológia kidolgozása. Legjelentősebb technikai alkotása a Heller–Forgó-rendszer (= s az ezen az elven működő Heller–Forgó-hűtőtorony, 1958) néven nemzetközileg is elismert és alkalmazott léghűtésű kondenzáció (az elvet Heller László dolgozta ki, a berendezést Forgó László tervezte). A gyakorlati hőátszármaztatás világszerte elismert szakértője, alapvetően új eredményeket ért el a gőzzel fűtött hőcserélők légtelenítésének vizsgálata terén. Magyarország energiagazdálkodási távlati tervének kidolgozója (1955–1960).

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

Az MTA Hőenergetikai Bizottsága tagja, Kalorikus Albizottsága elnöke. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnökségi tagja (1952-től), t. tagja.

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1973), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1982). Kossuth-díj (az apróbordás-hőcserélő elméletek kidolgozásáért, 1952).

Főbb művei

F. m.: A levegőkondenzáció alkalmazásának műszaki és gazdasági lehetőségei hazai gőzerőművekben. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1950)
Szórótüzelések alkalmazásának lehetőségei Magyarországon. (Magyar Energiagazdaság, 1951)
Az apróbordás hőkicserélő rendszer elméleti alapjai. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
Erfahrungen mit einer luftgekühlten Kraftwerks-Kondensationsanlage. Heller Lászlóval. (Allgemeine Wärmetechnik, 1956)
Dry Cooling Towers System Heller for Power Stations. (Hungarian Heavy Industries, 1959)
Das Luftkondensationsverfahren „System Heller” bei Atomkraftwerken. Heller Lászlóval. (Allgemeine Wärmetechnik, 1959)
Magyarország távlati energiahelyzete. (Energia és Atomtechnika, 1959)
Ein neuer Wärmeübertrager aus Aluminium. (Allgemeine Wärmetechnik, 1961)
Gőzzel fűtött, párhuzamosan kapcsolt csövekből álló hőcserélők légtelenítési problémái. Doktori értek. (Bp., 1963)
Betriebserfahrungen und weitere Entwicklungsergebnisse mit dem Heller System bei Lufkondensation für Kraftwerksanlagen. Heller Lászlóval. (Energietechnik, 1963)
Problems of Deaeration of Steam Heated Heat Exchangers. (Acta Technica, 1965)
Lakóházak és lakótelepek hőenergia-ellátásának gazdaságossági és egyéb kérdései. (Energia és Atomtechnika, 1965)
Möglichkeiten der Steigerung der elektrischen Leistungsfähigkeit von Heizkraftwerken während warmer Jahreszeiten. (Energietechnik, 1971)
Villamosenergia-termelés és környezetvédelem Magyarországon. (Műszaki Tudomány, 1973)
Le Role du Refroidissement par l’air dans les Centrales Électriques et les Installations Frigorifiques Industrielles. (Journées de Science et Techniques Hongrois, 1979).

Irodalom

Irod.: Lévai András: F. L. (Magyar Tudomány, 1985)
Erdősi Mária: Az energetika doyenje. Búcsú F. L.-tól. (Műszaki Élet, 1985)
Pető Gábor Pál: Arckép gyászkeretben. Vonások egy új akadémikus posztumusz portréjához. (Népszabadság, 1985. 148.)
Sipos László: 100 éve született Heller László és F. L. (Magyar Energetika, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője