Család

Sz: Fodor Domokos Győző, Bayer Pepi Paula. F: 1. Varga Éva. 2. Ruíz, Ana María. Öt gyermeke született Fia: Fodor András (1940–) biológus, genetikus és Fodor Gábor (1945); leánya: Fodor Judit (1946–); ill. Fodor Gabrielle Paula (1965–) és Fodor Danielle Darleen (1971–).

Iskola

A grazi Technische Hochschulén vegyészmérnöki okl. szerzett (1934), a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult (1934–1935), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen vegyész és bölcsészdoktori okl. (1937), a gyógyhatású szénvegyületek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1945), a kémiai tudomány doktora (addigi tevékenységéért, 1952); az MTA tagja (l. 1951. dec. 15.; r.: 1955. máj. 28.; tagságát felfüggesztették: 1965. jún. 1.; tagsága helyreállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszék gyakornoka (1935–1938), a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára kutatóvegyésze (1938–1945), a Szegedi Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszék magántanára, ill. intézeti tanára (1945–1948), ny. r. tanára (1948–1950), egy. tanára (1951–1957); közben az egyetem rektora (1951–1954), fegyelmivel elbocsátották (1957). Az MTA Sztereokémiai Kutatócsoportjának vezetője (1958–1964), az ottawai Nemzeti Kutatási Tanács vendégprofesszora (1964–1965). – Kanadában (1965–1969), az USA-ban élt (1969–2000). A québeci Université Laval (1965– 1969), a morgantowni Nyugat-Virginia Egyetem Szerves Kémia Tanszék egy. tanára (1969–1986); közben a Müncheni Egyetem (1966), a Stevens Institute of Technology (1968) és a darmstadti Technische Hochschule vendégprofesszora (1975–1976). A JATE emeritusz professzora (1990–2000). A sztereokémiai kutatások iskolateremtő egyénisége. Magyarországon elsőként kezdeményezte az ultraibolya spektroszkópia alkalmazását szerves kémiai problémák megoldására (1938). Nemzetközileg is kiemelkedő felfedezése az ún. N–O acilvándorlás mechanizmusának és térbeli specifitásának felismerése, amellyel hozzájárult a modern szerves kémia egyik fontos elméletének, a konformációs analízisnek kialakításához. Kidolgozta a szkopolamin első, ún. totálszintézisét, számos alkaloid abszolút konfigurációját határozta meg, vizsgálta a C-vitamin új, biciklusos izomerjének lehetőségét. Utolsó éveiben az Alzheimer-kórt okozó agyszfingizin térkémiáját vizsgálta.

Elismertség

Az MTA Szerves Kémiai Bizottsága tagja (1951–1965). A Természettudományi Társaság kémiai csoportja (1937–1944), a Magyar Kémikusok Egyesülete tagja (1945-től). A Schweizerische Chemische Gesellschaft (1942–1990), a Chemical Society of London (1946-tól), az American Chemical Society (1947-től), a Canadian Institute of Chemistry tagja (1964-től).

Elismerés

A Helsinki Egyetem Ezüstérme (1958), a Nyugat-Virginia Egyetem (1988) és a JATE díszdoktora (1990). Kossuth-díj (a szerves vegyületek térbeli szerkezetének tisztázásáért 1950; a tropánvázas alkaloidokra vonatkozó sztereokémiai kutatásaiban elért eredményeiért, 1954), Szent-Györgyi Albert-emlékérem (1992).

Szerkesztés

Az Acta Chimica (1951–1966), a Tetrahedron (1956–1992), a Tetrahedron Letters (1957–1992), a Models in Chemistry (1966–2000), a Tetrahedron Computer Methodology (1987–1992) és a Tetrahedron Asymmetry szerkesztőbizottságának tagja (1989–1992).