Flerkó Béla
Flerkó Béla

2024. július 21. Vasárnap

Flerkó Béla

orvos, humánbiológus

Születési adatok

1924. június 14.

Pécs, Baranya vármegye

Halálozási adatok

2003. április 12.

Pécs, Baranya megye

Temetési adatok

2003. április 25.

Pécs

Központi Temető


Család

Dédszülei, apai: Flerkó János kereskedő, malomtulajdonos, Hauser Éva; Czéh Antal, ?.

Dédszülei, anyai: Teimel Ádám (1823. okt. 7. Óbánya, Baranya vm.–1885. jan. 15. Óbánya) fazekasmester; Teimel János (1796–1865) és Kaufmann Gertrúd (1798–1855) fia és Féth Mária Anna (= Gyirgin Jánosné Féth Marianna, 1824. Óbánya–1897. dec. 10. Pécs. Temetés: 1897. dec. 12. Pécs, Szigeti Külvárosi Sírkert) szakácsnő, Féth Antal óbányai szabómester leánya; Andrásovics/ts Ferenc  (1838. Pécs–1890. jan. 31. Pécs) asztalosmester, Kozma Mária (†1912. nov. 26. Pécs).

A Teimel család közel kétszáz éve Kisújbányán (= Óbánya) letelepedett, igen kiterjedt fazekas, majd népi iparművész dinasztia.

Nagyszülei: Flerkó János (1850. aug. 25. Szászvár, Baranya vm.–1919. aug. 21. Szászvár) bányatisztviselő, szászvári bányaszámtiszt, Czéh Mária (1854. dec. 5. Szászvár); Teimel Mihály (1858. jan. 1. Nádasd [Mecseknádasd], Baranya vm.–1909. máj. 8. Pécs. Temetés: 1909. máj. 10. Pécs, Központi Temető) pincemunkás, Andrásovics Mária (1865. ápr. 4. Pécs–1939. márc. 15. Pécs).

Teimel Mihály testvére: [ifj.] Teimel Ádám (1866. nov. 8. Óbánya–1903. máj. 26. Óbánya) fazekasmester.

Szülei: id. Flerkó Béla (1885. aug. 13. Szászvár–1933. nov. 30. Pécs. Temetés: 1933. dec. 3. Pécs, Központi Temető) fűszerkereskedő, Teimel Etelka (1888. okt. 2. Pécs–1955. aug. Pécs).

Flerkó Béla testvérei: Vancsura/Vanschura [Várnai] Ferencné Flerkó Mária (1875. okt. 11. Szászvár), Csermák Sándorné Flerkó Rozália (1877. szept. 28. Szászvár–1911. jan. 28. Szászvár), Flerkó István (1879?–1904. febr. 25. Szászvár) szabómester, Csermák Sándorné Flerkó Borbála Alojzia („Lujza”, 1883. okt. 7. Szászvár), Schobert Rezsőné/Rudolfné Flerkó Berta (1890. ápr. 17. Szászvár–1911. jan. 21. Máza, Baranya vm.), Flerkó Jenő (1896. aug. 13. Szászvár–1960. jún. 27. Pécs. Temetés: 1960. jún. 30. Pécs, Pécsi Köztemető) fűszerkereskedő, majd a FÜSZÉRT raktárosa, Flerkó Ilona (†1922. ápr. 12. Szekszárd, Tolna vm.).

Flerkó Rozália halála után Csermák Sándor (1873. aug. 10. Újpest–1957. jan. 28. Bp.) vegyész, bányamester, robbantó technikus; Csermák Alajos és Jakobi Leopoldina fia feleségül vette testvérét, Flerkó Lujzát. Csermák Sándor 1914-ben Pozsonyban súlyos balesetet szenvedett, bal kézfejét amputálni kellett.

Csermák Sándor és Flerkó Lujza fia: Csermák Árpád (1912. márc. 12. Bp.–1975. jún. 6. Bp.) honvédtiszt, százados.

Testvére: Hajdú Lászlóné Flerkó Etelka (1909. ápr. 3. Pécs–1978. júl. 24. Pécs. Temetés: 1978. júl. 31. Pécs, Központi Temető).

Felesége: 1951. júl. 23.–2003. ápr. 12.: dr. Bárdos Vera (1927. nov. 10. Felsőmindszent, Baranya vm.–2011. dec. 11. Pécs. Temetés: 2011. dec. 28. Pécs, Központi Temető) orvos, MÁV rendelőintézeti főorvos; Bárdos Gyula (= 1930-ig Neubauer Gyula, 1896–1933. márc. 16. Felsőmindszent. Temetés: 1933. márc. 17. Felsőmindszent) felsőmindszenti elemi iskolai tanító és Faludi Vilma (1902. máj. 26. Máza–1980. márc. 26. Pécs. Temetés: 1980. márc. 29. Pécs, Központi Temető) tanítónő leánya.

Bárdos Vera testvére: Bárdos Kornél (1921. nov. 1. Felsőmindszent–1993. nov. 8. Bp.) zenetudós, római katolikus pap, ciszterci szerzetes, a zenetudományok doktora (1987).

Iskola

Elemi és középiskolai tanulmányai Pécsett végezte, a Jézus Társaság pécsi Pius Gimnáziumában éretts. (1942).

A Pécsi Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1948. jún. 21.), doktorrá avatták (sub laurea Almae Matris, 1950. jún. 14.), az orvostudományok kandidátusa (1956), doktora (1967).

Az MTA tagja (l.: 1970. febr. 4.; r.: 1982. máj. 7.).

Életút

Katonai szolgálatot teljesített a pécsi VIII/1 zászlóaljnál (1943. máj. 15.–1943. szept. 30, őrvezetőként szerelt le, majd tartalékos tiszti tanfolyamot végzett (1953).

A Pécsi Tudományegyetem, ill. a POTE Általános Orvostudományi Kar Anatómiai Intézete díjtalan gyakornoka (1944. szept. 1.–1946. aug. 31.), díjas demonstrátora (1946. szept. 1.–1948. aug. 31.), díjas gyakornoka (1948. szept. 1.–1949. aug. 31.), egy. adjunktusa (1949. szept. 1.–1961. jan. 14.), egy. docense (1961. jan. 15.1964. júl. 19.), egy. tanára (1964. júl. 20.–1994. jún. 30.) és a Tanszék vezetője (1964. júl. 20.–1992). A POTE rektora (1979–1985).

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) vendégkutatója (1962), a Marylandi Egyetem Élettani Intézete vendégprofesszora (1972).

Országgyűlési képviselő (Pécs, 3. sz. egyéni választókerület, 1971. ápr. 25.–1975. jún. 15.).

A magyarországi neuroendokrinológiai kutatások úttörője és megalapítója. Kutatómunkáját Szentágothai János (1912–1994) professzor intézeti igazgatása alatt és biztatására kezdte el. Mivel szülész-nőgyógyász kutatóorvosnak készült, Szentágothai javaslatára a méh- és petevezeték hámcsillós és szekréciós sejtjeinek fejlődésével és leépülésével foglalkozott. Vizsgálatainak első eredményeként leírta a csillóapparátus új fejlődési és pusztulási mechanizmusát és tisztázta ennek hormonális hátterét (fehér patkány, nyúl és tengerimalac petevezetékében és méhében). Világviszonylatban elsőként bizonyította, hogy az agyban, annak hipotalamikus részében ösztrogén-, ill. androgénérzékeny idegsejtek vannak és a nem hormonok gonadotroph hormonelválasztást szabályozó visszahatása (= feedback) részben ezen neuronokon keresztül érvényesül. Elsőként számolt be arról, hogy patkányban a perinatális androgénhatás jelentősen csökkenti az ösztrogénérzékeny idegsejtek ösztrogénkötő képességét, ill. ennek jelentősége van az ún. androgén-sterilizáció pathomechanizmusában, vagyis abban, hogy egyetlen, a születést követően néhány napon belül adott androgéninjekció a nőstényt patkányt teljes élettartamára anovulációssá teszi. Elsőként lokalizálta a hipotalamuszban a folliculusstimuláló hormon elválasztását szabályozó idegi mechanizmust. Munkatársaival nemzetközi viszonylatban elsők között írta le a luteinizáló hormon-releasing hormont és más hipofiziotroph neurohormont termelő idegsejtek elhelyezkedését és a belőlük kiinduló pályákat.

Emlékezet

Flerkó Béla Pécsett született, elemi és középiskoláit is ott végezte, Pécsett hunyt el, a Pécsi Központi Temetőben nyugszik. tiszteletére róla nevezték el Róla nevezték el a Pécsi Tudományegyetem Flerkó Béla Termét. Visszaemlékezése (Egy oktató-kutató orvos emlékei, 2002) fontos tudomány- és családtörténeti dokumentum.

Elismertség

Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága elnöke (1985–1996), tagja (1996-tól). Az MTA Morfológiai Bizottsága tagja (1955-től). Az MTA Tudományetikai Bizottsága, az MTA Endokrinológiai és Anyagcserekutatásokkal Foglalkozó Bizottsága tagja. A Magyar Élettani Társaság alelnöke (1966–1967).

A Magyar Endokrinológiai Társaság (1973–1981), a Magyar Anatómusok, Hisztológusok és Embriológusok Társasága elnöke (1981–1985).

A MOTESZ vezetőségi tagja (1980–1985).

A Nemzetközi Agykutató Szervezet (IBRO) Központi Tanácsának tagja (1968–1985), a Nemzetközi Neuroendokrinológiai Társaság alelnöke (1972–1976), elnöke (1988–1992).

Az Academia Europaea tagja (1990-től).

Elismerés

Akadémiai Díj (1963), Állami Díj (1978), Hőgyes Endre-emlékérem (1987), Markusovszky Lajos-emlékérem (1988), Pro Universitate Emlékérem (POTE, 1988), Szent-Györgyi Albert-díj (1992), Grastyán Endre-díj (1996), Arany János-közalapítvány a Tudományért Nagydíja (1998), Magyar Endokrinológiáért Érem (1998), Szabó György-díj (2000), Akadémiai Aranyérem (2001).

Munka Érdemrend (arany, 1976), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1984), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995).

Pécs város díszpolgára (2001).

Szerkesztés

Az Acta Biologica, az Experimental Brain Research és a Neuroendocrinology c. nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei, jegyzetei: Az idegrendszer szerepe a női nemzőkészülék szöveti és működési állapotának szabályozásában. Kand. értek. (Pécs, 1956)
Kísérleti műtéti beavatkozások a hypothalamo-hypophysealis rendszeren. – A gonadotroph hormonok mennyiségi meghatározása, ill. a gonadotrophaktivitás-
változás megítélésére használható biológiai módszerek. – A női gonad és függelékszervei. (A kísérletes orvostudomány vizsgáló módszerei. VI. köt. Szerk. Issekutz Béla et al. Bp., Akadémiai Kiadó, 1962)
Hypothalamic Control of the Anterior Pituitary. Monográfia. Halász Bélával, Mess Bélával, Szentágothai Jánossal. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1962
2. bőv. kiad. 1968
3. kiad. 1972
oroszul: 1965)
Neural Aspects of the Feedback Action of Ovarian Steroids. (
Hormonal Steroids, Biochemistry, Pharmacology and Therapeutics. Szerk. Martini, L. és Pecile, A. New York, 1964)
A gonadotroph hormonok közti agyi szabályozása. Doktori értek. (Pécs, 1966)
Control of Gonadotrophin Secretion in the Female. (Neuroendocrinology. Szerk. Martini L. és Ganong, W. F. New York, 1966)
The Experimental Pollyfollicular Ovary. (Endocrinology and Human Behaviour. Szerk. Michael, R. P. Oxford, 1968)
Az ember fejlődése. Egy. jegyz. (A POTE kiaadványa. Pécs, 1969 és utánnyomások: 1971–1990)
Kísérletes anovulációs kórképek. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1970. máj. 13.
megjelent: MTA
Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1970. 3.)
LH–RH [luteinizáló hormon-releasing hormon] neuronrendszer.
Akadémiai székfoglaló is. (elhangzott: 1983. márc. 15.
megjelent: Értekezések, emlékezések 11. Bp
., Akadémiai Kiadó, 1984).

F. m.: népszerű írásai, megemlékezései, visszaemlékezései: Julesz Miklós. (Magyar Tudomány, 1973. 1.)
Góth Endre. (Orvosi Hetilap, 1977. 7.)
Szentágothai János. Kosáry Domokossal. (Magyar Tudomány, 1994. 12.)
Az iskolateremtő Szentágothai. (A 800 éves magyar orvosképzés. A honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére a Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1996. ápr. 26-án rendezett tudományos ülés. Szerk. Benke József. Pécs, 1996)
Szentágothai János. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., Akadémiai Kiadó, 1998)
Egy oktató-kutató orvos emlékei. Visszaemlékezések. (Pécs, Alexandra Kiadó, 2002)
.

F. m.: tanulmányai: Einfluss experimenteller Hypothalamuslaesionen auf das Eileterepithel. (Acta Morphologica, 1951)
Einfluss experimenteller Hypothalamuslaesionen auf die Funktion des Sekretiensapparates im weiblichen Genitaltrakt. (Acta Morphologica, 1953)
Die Epithelien des Eileiters und ihre hormonalen Reaktionen. (Zeitschrift für mikroskopisch-anatomische Forschung, 1954)
Zur hypothalamischen Steuerung der gonadotrophen Funktion der Hypophyse.
(Acta Morphologica, 1954)
Elülső hypothalamus sértés hatása a tüszőhormon kezeléssel gátolt luteinizációra. F. Bárdos Verával. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1957. 1-2.)
Nach Gonadhormonverabreichung eintretende Gewebsreaktionen der intralienalen Ovarialtransplantate von Ratten. Illei Györggyel. (Acta Morphologica, 1957)
Oestrogen
Sensitive Nervous Structures in the Hypothalamus. Szentágothai Jánossal. (Acta Endocrinologica, 1957)
Zur Frage nach der Spezifität des Einflusses von Sexualsteroiden auf hypothalamische Nervenstrukturen. Illei Györggyel. (Endokrinologie, 1957)
Hypothalamic Control of the Hypophyseal Gonadotrophic Function in the Rat. (Acta Physiologica et Pharmacologica Neerlandica, 1959)
Zwei verschiedene Effekte experimenteller Läsion des Hypothalamus auf die Gonaden. F. Bárdos Verával. (Acta Neurovegetativa [Wien], 1959)
Die Rolle von Nervenstrukturen des vorderen Hypothalamus  in der auf Sexualhormonrückwirkung beruhenden Regulation der gonadotrophen Adenyhypophysenfunktion. (Symposia Biologica Hungarica 1. Szerk. Törő Imre. Bp., 1960)
Pituitary Hypertrophy after Anterion Hypothalamic Lesion. F. Bárdos Verával. (Acta Endocrinologica, 1960)
Absence of Compensatory Ovarian Hypertrophy in Rats with Anterior Hypothalamis Lesions. F. Bárdos Verával. – Luteinisation Induced in „Constant Oestrus Rats” Lowering Oestrogen Production. F. Bárdos Verával. (Acta Endocrinologica, 1961)
The Central Nervous System and the Secretion and Release of Luteinizing Hormone and Follicle Stimulating Hormone. (Advances in Neuroendocrinology, 1963)
Kísérlet biológiai ciklus matematikai logikai elemzésére. Ádám Andrással és Székely Györggyel. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1965. 2.)
On the Mechanism of Sexual Differentiation of the Hypothalamus. Petrusz P.-vel. (Acta Biologica, 1965)
Prolongation of Dioestrus in Rats with Diencephalic and Mesencephalic Lesions. F. Bárdos Verával. (Experimental Brain Research, 1966)
Electron Microscopic Observations on Rat Ovaries in Different Stages of Development and Steroidogenesis. Hajós Ferneccel és Sétáló Györggyel. (Acta Morphologica, 1967)
On the Mechanism of Sexual Differentiation of the „Critical Period” of the Rat. Petrusz P.-vel és Tima L.-lel. (Acta Biologica, 1967)
Ovulation Induced by Autologous Pituitary Extracts in Persistent Estrous Rats. Tima L.-lel. (Endocrinologia Experimentalis, 1967)
Effect of Overiectomy and Oestrogen Administration on the Pituitary and Uterine Weight in Androgen-Sterilized Rats. Petrusz P.-vel. (Acta Biologica, 1968)
Reduced Oestradiol-Binding Capacity of Androgen-Sterilized Rats. Mess Bélával. (Acta Physiologica, 1968)
On the Mechanism of Androgen Sterilization. Többekkel. (
Neuroendocrinology, 1969)
Az anatómiai kutatás helyzete, problémái és perspektívái. (Magyar Tudomány, 1970. 6.)
Die Rolle des Hypothalamus bei der hormonellen Sexualsteuereung. (Journal of Neuro-Visceral Relations, 1971)
Steroid Hormones and the Differentiation of Central Nervous System. (Current Topics in Experimental Endocrinology, 1971)
Szaporodásbiológiai szabályozási mechanizmusok néhány kérdése. (MTA Biológiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1974. 3-4.)
Neurohormonok morphológiai kimutatása. (Orvosi Hetilap, 1978. 5.)
A hypophysis portalis érrendszere és
keringési sajátságai. (Orvosi Hetilap, 1982. 2.)
Visszajelentési mechanizmusok a hypophysis gonadotroph hormon elválasztásának szabályozásában. (Orvosi Hetilap, 1988. 1.).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Flerkó János szászvári bányaszámtiszt két leányát jegyezték el pünkösd vasárnapján. Róza leányát eljegyezte Csermák Sándor, a szászvári kőszénbánya főaknásza, Mariska kisasszonyt eljegyezte Vanschura [!] Ferenc szászvári vállalkozó. (Pécsi Napló, 1898. jún. 1.)
Kettős esküvő. Flerkó János szászvári bányaszámtiszt két leányát kísérte az oltárhoz Róza leánya Csermák Sándor főaknásznak, Mariska Vancsura Ferencnek esküdött örök hűséget. (Pécsi Napló, 1898. aug. 12.)
A hét halottai: Teimel Mihály pincemunkás. (Pécsi Napló, 1909. máj. 16.)
A pozsonyi dinamitgyár pécsi áldozata. [Csermák Sándor balesetéről.] (Pécsi Napló, 1914. márc. 8.)
Neubauer Gyula igazgatósági tag nevének Bárdos Gyula névre történt 1930. évi átváltoztatása kitüntettetett. (Központi Értesítő, 1932. dec. 8.)
Elhunyt Bárdos Neubauer Gyula felsőmindszenti elemi iskolai néptanító. [Temetés utáni hír.] (Dunántúl [napilap], 1933. márc. 19.)
Flerkó Béla kereskedő meghalt. – Flerkó Béla gyászjelentése. (Dunántúl [napilap], 1933. dec. 2.)
Elhunyt Flerkó Béla. (Pécsi Napló, 1933. dec. 3.)
Halálozások. Özv. Teimel Mihályné Andrásovics Mária. (Pécsi Napló, 1939. márc. 18.–Dunántúl [napilap], 1939. márc. 19.)
Anyakönyvi hírek. Elhunyt Flerkó Béláné Teimel Etelka. (Dunántúli Napló, 1955. aug. 18.)
Flerkó Jenő FÜSZÉRT raktáros gyászjelentése. (Dunántúli Napló, 1960. jún. 29. és jún. 30.)
Hajdú Lászlóné Flerkó Etelka gyászjelentése. (Dunántúli Napló, 1979. júl. 28.)
Bárdos Gyuláné Faludi Vilma tanítónő gyászjelentése. (Dunántúli Napló, 1980. márc. 28.)
Elhunyt Flerkó Béla akadémikus. (Magyar Nemzet–Népszabadság–Népszava, 2003. ápr. 16.)
Halász Béla: In memoriam.
Flerkó Béla. (Orvosi Hetilap, 2003. 38.)
Sétáló György:
In memoriam Flerkó Béla. (Pécsi Szemle, 2003. 2.)
Székely György: F
lerkó Béla. (Magyar Tudomány, 2003. 5.)
dr. Flerkó Béláné dr. Bárdos Veronika gyászjelentése. (Új Dunántúli Napló, 2011. dec. 21.).

Irod.: lexikonok és feldolgozások: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969
2. átd. kiad. 1972
3. átd. kiad. 1975
4. átd. kiad. Bp., 1981)
Hallama Erzsébet: „Fele játék, fele gyötrelem.” Tudósportrék. (Pannónia Könyvek. Pécs, 1986)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–2002. (Bp., 1991–2003)
Műszaki és természettudományi ki kicsoda? A–Z. Főszerk. Hetényi Pálné. (Bp., 1995)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Áldozat és szenvedély. Tudósportrék. Az interjúkat készítette Cseri László, Kozma Ferenc, Méhes Károly Gyula. A kötetet szerk. Szirtes Gábor. (Pannónia Könyvek. Pécs, 2003)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010)
.

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8YP-58G ([id.] Flerkó János keresztelési anyakönyve, 1850)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8VF-HSS (Flerkó Borbála Alojzia születési anyakönyve, 1883)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8VF-D3X ([id.] Flerkó Béla születési anyakönyve, 1885)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBS-FH2G (Flerkó Jenő születési anyakönyve, 1896)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/282489 (Gyirgin Jánosné Féth Anna gyászjelentése, 1897)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JYB-LDJD (Gyirgin Jánosné Féth Anna halotti anyakönyve, 1897)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB9-B7F8 (Flerkó Mária és Vancsura Ferenc házassági anyakönyve, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB9-73BY (Flerkó Rozália és Csermák Sándor házassági anyakönyve, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JY1-Z41T ([ifj.] Teimel Ádám halotti anyakönyve, 1903)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JY1-CB8D (Flerkó István halotti anyakönyve, 1904)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB9-SDNX (Flerkó Béla és Teimel Etelka házassági anyakönyve, 1908)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB9-MHN8 (Flerkó Berta és Schobert Rudolf házassági anyakönyve, 1908)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBS-1SGT (Flerkó Etelka születési anyakönyve, 1909)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/513702 (Teimel Mihály gyászjelentése, 1909)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JY1-ZJW5 (Teimel Mihály halotti anyakönyve, 1909)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JYB-GB5K (Flerkó Berta halotti anyakönyve, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JY1-SN53 (Csermák Sándorné Flerkó Rozália halotti anyakönyve, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBM-YCMR (Flerkó Borbála és Csermák Sándor házassági anyakönyve, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JY1-329H (Flerkó János halotti anyakönyve, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JYB-VBBD (Flerkó Ilona halotti anyakönyve, 1922)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBX-RMN3 (Csermák Árpád és Takács Stella házassági anyakönyve, 1943)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V95-MHPQ (Csermák Sándor halotti anyakönyve, 1957)

Megjegyzések

Flerkó Béla 1948-ban sub auspiciis Maiestatis Apostoli Regis doktorként végzett, mert középiskolai és egyetemi vizsgái mindig kitűnőek voltak. Időközben azonban megszűnt a végzett orvosok doktorrá avatása, mert a tudományos képzés átszervezése miatt eltörölték a doktori címet a végzett orvosoktól, állatorvosoktól, gyógyszerészektől stb. Flerkó Bélát sem avathatták sub auspiciis Maiestatis Apostoli Regis doktorrá, ám az Elnöki Tanács döntését sem hagyhatta az egyetem figyelmen kívül: ezért tudománytörténeti érdekességként sub laurea Almae Matris doktorrá avatták 1950-ben!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője