Filarszky Nándor
Filarszky Nándor

2025. január 20. Hétfő

Filarszky Nándor

botanikus, muzeológus

Születési adatok

1858. október 18.

Késmárk, Szepes vármegye

Halálozási adatok

1941. június 23.

Budapest


Család

Lengyel emigráns családból származott. Sz: Filarszky Kázmér, Krausz Amália.

Iskola

Középiskoláit Késmárkon és Rimaszombatban végezte, a bp.-i tudományegyetemen természetrajz szakos tanári okl. (1883), bölcsészdoktori okl. (1884), az algológia és a virágos növények morfológiája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1896). Az MTA tagja (l.: 1917. máj. 3.; r.: 1932. máj. 6.; t.: 1940. ápr. 26.).

Életút

A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem tanársegéde (1885–1899) és magántanára (1896–1922), c. ny. rk. tanára (1922-től), egyúttal az Eötvös Collegium vezető tanára (1897–1899). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Növénytani Osztályának helyettes őre (1899–1901), igazgatóőre (1901–1902), osztályigazgatója (1902–1919), igazgatói rangban az Osztály vezetője (1919–1929). Magyar királyi udvari tanácsos (1912-től). Algológiával, növénymorfológiával, florisztikával, elsősorban az algák sejttanával és a növények alaktanával foglalkozott. A moszatok közül különösen a csillárkákat (Characeae) vizsgálta behatóan. Tizenegy, a tudományra nézve új csillárkamoszatfajt írt le, jóllehet több ezer oldalas a Charafélék monográfiája c. műve kéziratban maradt. Feldolgozta továbbá az Adria-expedíció algagyűjtését, tanulmányozta a Pieninek algavegetációját, a Balkán algavilágát. Tervei között szerepelt még Magyarország moszatjait feldolgozó munkája. A szeparációs sejtmagosztódásról felállított elmélete tudománytörténeti jelentőségű. Muzeológusként jelentős mértékben fejlesztette az MNM Növénytárát, amelyet tervszerűen bővített és szakszerű módon rendezett is. Felállította és folyamatosan fejlesztette a magyarföldi növények gyűjteményét, a Flora Hungaricát, ill. útjára indította a Flora Hungarica exsiccatát, amelynek kiadásával szerette volna a gyűjteményt gyarapítani, valamint a magyarországi virágos növényeket a külföld számára bemutatni.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Számos csoportban neveztek el róla taxonokat, ill. az ő nevét őrzi – többek között – a Filarszkya algagenus nevű algagenusz. ő maga összesen 25 új algataxont (a 11 csillárkával együtt), valamint Jávorka Sándorral együtt két virágos növényt is leírt.

Elismertség

A Természettudományi Társulat r. tagja (1882-től) és a választmány tagja (1903-tól), majd a Növénytani Szakosztály alapító alelnöke (1913-1920). A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének r. tagja (1912-től).

Főbb művei

F. m.: Adatok a Cleome rendszertani állása, szövettani szerkezete és fejlődéséhez. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1884)
A kikeleti hóvirág néhány alakjáról. (Természetrajzi füzetek, 1890)
A kovamoszatokról. (Természettudományi Közlöny, 1892)
A Charafélék, különös tekintettel a magyarországi fajokra. (Bp., 1893
rövidítve németül is)
A Pieninek és flórája. (Igló, 1898)
Adatok a Pieninek moszatvegetációjához. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1899)
A luczfenyő alakváltozásai. 1–2. (Erdészeti Lapok, 1900)
Rendellenes alkotású gombák. Gomba-teratológia. 1–2. (Természettudományi Közlöny, 1901)
Botanikai eredmények Déchy Mór kaukázusi expedícióiról. (Déchy Mór: Kaukázus. Bp., 1907
németül: Berlin, 1907)
A növényi test alaki tulajdonságai. (Az élők világa. Bp., 1907)
Növénymorphologia. A növények alaki tulajdonságai és a velük kapcsolatos életjelenségek. (Bp., 1911)
A separatiós sejtmagosztódás elmélete és szerepe a növények fejlődésében és rendszerében. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1920. máj. 17.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1920
kivonatosan: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1921)
Kapeller Kristóf algagyűjtései a Quarnero-öbölben. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1921)
A Gleicheniaceák családjába tartozó tropikus harasztfélék leveleiről. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1923)
Die Verbreitung der Chara Crinita beiderlei Geschlechts in Ungarn. (Mathematische und Naturwissenschaftliche Berichte, 1925)
Az I. és II. magyar Adria-expedíció algológiai kutatásának eredményei. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1926)
A Magas Tátra alján termő néhány Chara-féléről. (Magyar Botanikai Lapok, 1926)
A budai hőforrások nyílt vizeinek Chara-féléi és néhány más, érdekesebb algafajta. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1930)
A Balaton és vidékének Chara-féléi. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 1931)
Chara-félék Szeged vidékén. (Folia Cryptogamica, 1933)
A Chara-félék monográfiája a hazánkban eddig megfigyelt fajainak és formáinak elősorolásával. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1934. ápr. 23.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935)
Idegenföldi Chara-félék meghatározása. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1937)
A Chara-félék. [Characeae L. Cl. Richard] monográfiájának kísérlete. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1941).

Irodalom

Irod.: F. N. (Akadémiai Értesítő, 1941)
Moesz Gusztáv: F. N. emlékezete. (Botanikai Közlemények, 1943)
Buczkó Krisztina: F. N. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője