Fényi Gyula
Fényi Gyula

2024. november 13. Szerda

Fényi Gyula

csillagász, fizikus, jezsuita szerzetes

Névváltozatok

Finck István

Születési adatok

1845. január 8.

Sopron

Halálozási adatok

1927. december 21.

Kalocsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye


Iskola

A bencés rend soproni gimnáziumában éretts. (1864), Nagyszombatban belépett a jezsuita rendbe (1864. szept. 24.), Innsbruckban pappá szentelték (1877), Pozsonyban ünnepélyes fogadalmat tett (1882. febr. 2.). A nagyszombati jezsuita kollégiumban klasszika- filológiát és szónoklattant (1866–1868), filozófiát, matematikát és természettudományokat (1868–1871), az innsbrucki egyetemen teológiát tanult (1874–1878). Az MTA tagja (l.: 1916. máj. 4.).

Életút

A kalocsai érseki főgimnáziumban a fizika–természetrajz r. tanára (1871–1874 és 1878–1880), a pozsonyi jezsuita főiskolán a felsőbb matematika r. tanára (1882–1885), a kalocsai Haynald-obszervatórium igazgatója (1885–1913). A Nap légkörfizikájának, elsősorban a napfoltoknak és az ún. protuberancia-jelenségnek nemzetközileg is kimagasló eredményeket elért kutatója. Meteorológiával is foglalkozott, elsősorban a szélfordulások törvényszerűségeit és a légnyomás napi változásait vizsgálta. Jelentős eredményeket ért el a viharjelzők fejlesztése és tökéletesítése területén. Csillagászati megfigyeléseit fokozódó szembetegsége miatt volt kénytelen abbahagyni (1917).

Emlékezet

Kalocsán hunyt el, a városi jezsuita sírkertben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben). Néhány levelét, könyvét és a napkitörésekről készített rajzait a Kalocsai Érseki Könyvtár őrzi. Nevét egy kráter őrzi a Holdon (1971-től), továbbá róla nevezte el a Nemzetközi Csillagászati Unió a 115254Fényi nevű kisbolygót (2010-ben). Nevét vette fel a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium (1994-ben) és az uo. működő Fényi Gyula Csillagda.

Elismertség

A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Szakosztálya (1887–1916), a Szent István Akadémia tagja (r.: 1916). A Magyar Földrajzi Társaság (1907-től), a Magyar Meteorológiai Társaság tagja (t.: 1925), tb. elnöke; a Stella Csillagászati Egyesület díszelnöke (1924-től). A Német (1898-tól), a Belga Asztronómiai Társaság (r.: 1900), a vatikáni Accademia Pontificia dei Nuovi Lincei tagja (l.: 1902), a montevideói Instituto Solare International (l.: 1903; ig.: 1914), az Olasz Csillagászok Társasága tagja (l.: 1909).

Szerkesztés

A Haynald Obszervatórium Közleményeinek szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: A nap protuberancziái. 1–6. (Haynal Obszervatórium Közleményei, 1886–1892)
Meteorológiai észlelések. (Kalocsa, 1886– 1888)
A nap fokozott tevékenysége 1887-ben. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1888)
Anemometer-észlelések a Haynald-obszervatóriumon, Kalocsán. 1881–1888. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1889)
A Merkur bolygónak tengelye körüli forgásáról. Képmelléklettel. (Katholikus Szemle, 1891)
A Haynald-obszervatóriumon 1887-ben tett protuberanczia-észlelések általános eredményei. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1892)
Menyhárth László meteorológiai megfigyelései Boromában. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1895)
A Haynald Obszervatórium alapítása, leírása, tevékenysége. 1–4. (Katholikus Szemle, 1896–1898)
A napon észlelt jelenségek természetének magyarázata. (Bp., 1900)
Protuberanzen beobachtet in den Jahren 1891, 1892. (Kalocsa, 1911)
A légnyomás évi és napi menete Kalocsán. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1911)
A nap légkörének physikája. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1917. jan. 22.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1918)
A napon észlelt jelenségek természete. (Bp., 1918)
A protuberanciák periódusa. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1921)
A légnyomás tíz évi észlelésének eredményei Kalocsán, 1906-tól 1915-ig. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1922)
Die Periodizität der Protuberanzen der Jahre 1886–1917. (Kalocsa, 1922).

Irodalom

Irod.: Anghern Tivadar: F. Gy. (Stella, 1928)
Anghern Tivadar: F. Gy. (Az Időjárás, 1928)
Bíró Bertalan: A Nap-kutató F. Gy. (Jezsuita Történeti Évkönyv, 1942)
Gerlei Ottó: F. Gy. és a kalocsai csillagvizsgáló. (Csillagászati Évkönyv, 1984)
Mojzes Imre: A kalocsai Haynald-obszervatórium története. (Bp., 1986)
Bartha Lajos: F. Gy. emlékezete. (A Magyar Csillagászati Egyesület Csillagászattörténeti Szakcsoportjának Közleményei, 1995)
Székely László: A Nap magyar kutatója. F. Gy. és a jezsuita természettudomány. Megjelent az 1999. aug. 11-i teljes napfogyatkozás alkalmából. (Bp., 1999).

Megjegyzések

Szinnyei: eltérő születési adat: jan. 9.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője