Fellner Frigyes, 1917-től németvölgyi
közgazdász
Születési adatok
1871. július 11.
Pest
Halálozási adatok
1945. február 13.
Mauthausen, Ausztria
Család
Református hitre áttért zsidó családból származott. Sz: Fellner Manó, Kramer Zerlina. F: Spett Mária Aranka. Fia: Fellner Frigyes, ifj. (1908–1940) közgazdász.Iskola
A bp.-i tudományegyetemen állam- (1894) és jogtudományi doktori okl. szerzett (1896), Budapesten ügyvédi vizsgát tett (1897), az agrárpolitika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1902). Az MTA tagja (l.: 1915. máj. 6.; r.: 1936. máj. 14.).Életút
Hieronymi Károly belügyminiszter magántitkára (1896–1897), a Magyar Agrár- és Járadékbank elnöki titkára (1897–1904), a bank vezértitkára (1904–1906), igazgatóhelyettese (1906–1910), igazgatója (1910–1914), ügyvezető igazgatója (1914–1919), vezérigazgató-helyettese (1919–1920). A budapesti kereskedelmi akadémián a nemzetgazdaságtan előadó tanára (1901–1905), a bp.-i tudományegyetem magántanára (1902–1914), c. ny. rk. tanára (1914–1919). A bp.-i tudományegyetemi közgazdaság- tudományi karon a közgazdasági politika és pénzügytan ny. r. tanára (1919–1934); közben a kar dékánja (1921–1922), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Közgazdaság-tudományi Karán a közgazdasági politika és pénzügytan ny. r. tanára (1934–1941). Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1938–1944). Elméleti közgazdaságtannal, nemzeti vagyon- és jövedelemszámítással, a fizetési mérleg kérdéseivel, agrárpolitikai, nemzetstatisztikai kérdésekkel, pénzügytannal foglalkozott. Az I. vh. után jelentős szerepet játszott az ország gazdasági-pénzügyi helyzetének megszilárdításában. Alapvető fontosságú elemzéseket végzett a magyarországi nemzetgazdasággal, a hazai nemzeti jövedelemmel és a pénzügyi rendszer reformjával kapcsolatban. Különösen értékesek a nemzeti vagyonbecsléssel, a nemzetközi fizetési mérleggel, valamint a nemzetijövedelem-számítással kapcsolatos dolgozatai. Az ország német megszállása (1944. márc. 19.) után a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, ahol éhen halt.Elismertség
A Magyar Jogászegylet t. tagja, a Magyar Statisztikai Társaság alelnöke. A párizsi Statisztikai Társaság (1901-től), a Nemzetközi Statisztikai Intézet (1909-től) és az Académie des Sciences Morales et Politiques l. tagja (1933-tól). A Német Statisztikai Társaság, a londoni Királyi Statisztikai Társaság és a londoni Királyi Gazdasági Társaság tagja.Főbb művei
F. m.: A nemzeti vagyon becslése. (Bp., 1893)A kiegészítő vagyonadó és szerepe a magyar egyenes adórendszerben. (Társadalom- és gazdaság-politikai könyvtár. 2. Bp., 1895)
A tőzsde megadóztatása. Hegedűs Lóránttal. (Bp., 1895)
Adalék mezőgazdasági hitelpolitikánkhoz. (Bp., 1897)
A telepítéses járadékrendszer. (Közgazdasági Szemle, 1900)
A járadékbirtokok rendszere és alkalmazása Magyarországon. A bevezetés Hieronymi Károly írta. (Bp., 1900
németül: Berlin, 1905)
Földbirtokunk reformjához, tekintettel a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetére. (Bp., 1901)
A törzsöröklés és a magyar földbirtok. (Közgazdasági Szemle, 1903)
A nemzetközi fizetési mérleg áralakulása Magyarországon. (Bp., 1908
németül: Wien–Leipzig, 1908)
La dette hypothécaire et les charges publiques des immeubles en Hongrie. (Paris, 1909)
Jelzálogadósság és az ingatlanokon nyugvó közterhek Magyarországon. (Pénzügyi Szemle, 1910)
A valuta rendezése Magyarországon, különös tekintettel a készfizetések megkezdésére. I–II. köt. (Magyar Közgazdasági Könyvtár. Bp., 1911
németül: Wien, 1911)
Ausztria és Magyarország nemzeti vagyona. (Bp., 1913
németül: Wien, 1913)
Ausztria és Magyarország nemzeti jövedelme. (Bp., 1913
németül: Wien, 1913)
Az egyenesadók reformja Magyarországon. (Adó- és Illetékügyi Szemle, 1914/15)
Magyarország mezőgazdasága és a gazdasági közeledés Németországhoz. (Budapesti Szemle, 1915)
Ausztria és Magyarország nemzeti jövedelme. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1916. márc. 6.
megjelent: Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 1. köt. 8. Bp., 1916
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1916)
Az átmeneti gazdaság kérdéseiről. (Budapesti Szemle, 1917)
Ausztria és Magyarország nemzeti vagyona a háborúban. (Pénzügyi Szemle, 1918)
A bankjegykérdés rendezése a békeszerződésben. (Jogállam, 1920)
Csonkamagyarország nemzetközi fizetési mérlege és a jóvátétel problémája. (Budapesti Szemle, 1922
németül: Berlin, 1923)
A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege. (Bp., 1924
franciául: Bruxelles, 1923)
A pénzrendszer reformja Magyarországon. (Budapesti Szemle, 1925
franciául: Bruxelles, 1925)
La situation financiére de l’État hongrois. (Bruxelles, 1924
angolul: London, 1924)
Magyarország közgazdasági fejlődése I. Ferenc József alkotmányos monarchiája idején. (Budapesti Szemle, 1927)
Smith Ádám, mint közgazda és a klasszikus nemzetgazdaság-tudomány kialakulása. – A földbirtokreform finanszírozása Magyarországon. (Budapesti Szemle, 1928)
Csonkamagyarország és a mezőgazdasági hitel problémái. (Budapesti Szemle, 1929)
Csonkamagyarország nemzeti vagyona. (Bp., 1929
németül: Berlin– Leipzig, 1930)
Csonkamagyarország nemzeti jövedelme. (Bp., 1930)
Közgazdaságpolitikai és pénzügyi dolgozatok. (Bp., 1931)
Statisztika. (Bp., 1932)
Adótehermegoszlás. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1936. okt. 29.
megjelent, önálló kötetben: Statisztikai Közlemények. 79. köt. 3. Bp., 1936)
A világgazdasági válság. (Budapesti Szemle, 1932)
A munka és a tőke részesedése a nemzeti jövedelemben és a közterhekben Magyarországon. (Budapesti Szemle, 1937).
Irodalom
Irod.: Éber Antal: F. F. (Közgazdasági Szemle, 1946)Horváth Róbert: Néhány megjegyzés a Fellner-féle nemzetivagyon-számítás margójára. (Magyar Statisztikai Szemle, 1947)
Laky Dezső: Megemlékezés Földes Béláról, F. F.-ről és Kenéz Béláról. Életrajz és művei bibliográfiája. (Magyar Statisztikai Szemle, 1947)
Hajpál Gyula: A nemzetivagyon-számítás története Magyarországon. (Statisztikai Szemle, 1968)
Tóth Lajos: Fellner és Matolcsy–Varga termelőmunka-felfogásához. (A magyar hivatalos statisztika történetéből. Bp., 1968)
Árvay János: A nemzetijövedelem-számítás története Magyarországon Kautz Gyulától napjainkig. (Közgazdasági Szemle, 1992)
Árvay János: F. F. (Magyar közgazdászok a két világháború között. Szerk. Mátyás Antal. Bp., 1994)
Csahók István: F. F. műveinek válogatott bibliográfiája. Összeáll. A tudományos munkásságáról szóló részt Nyitrai Ferencné írta. (Nagy magyar statisztikusok. 18. Bp., 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)