Felhő Ibolya
Felhő Ibolya

2022. január 20. Csütörtök

Felhő Ibolya

levéltáros, történész

Születési adatok

1921. október 13.

Budapest

Halálozási adatok

1998. augusztus 1.

Budapest


Család

Sz: Varga Margit. Hajadon.

Iskola

A bp.-i Állami Erzsébet Nőiskolában éretts. (1940), a Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári okl. (1944), bölcsészdoktori okl. szerzett (1945).

Életút

A Magyar Országos Levéltár (MOL) gyakornoka (1945–1948), segédlevéltárosa (1948–1950), levéltárosa (1950–1958). A Budapesti Fővárosi Levéltár I. Feudális és Polgári Kori Osztálya főlevéltárosa (1958–1970), osztályvezetője (1970–1980). Római levéltárak (1963 és 1968), ill. a Perugiai Egyetemi Levéltár vendégkutatója (1970). Az ELTE BTK-n a Levéltár Tanszék mb. előadó tanára (1972-től). C. egy. docens. A Levéltári Tanács titkára (1970-től). Tudományos pályafutásának kezdetén várostörténettel foglalkozott, majd érdeklődése a közigazgatás-történet felé fordult. Feldolgozta az 1724-től 1848-ig működő, és az egész ország közigazgatását irányító magyar királyi helytartótanács működésére, ill. történetére vonatkozó jelentős forrásértékű anyagot és a teljes Mária Terézia-féle úrbérrendezéssel kapcsolatos levéltári anyagot. Részt vett az 1848–1849. évi centenáriumi kiállítás rendezésében (1948). A Szegedi (1966), a Szentesi (1966), a Székesfehérvári (1967), a Szombathelyi (1969), a Pécsi Állami Levéltár (1970), valamint a Fővárosi Levéltár fondjegyzékeinek összeállítója (1970).

Főbb művei

F. m.: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században. Egy. doktori értek. is. (Levéltári Közlemények, 1946)
Pénzügyigazgatási levéltárak. Sinkovics Istvánnal. (Levéltári alapleltárak. I. Országos Levéltár. 2. Bp., 1952)
Feudáliskori hatósági iratanyag rendezése. (Levéltári Híradó, 1954)
A Mária Terézia úrbérrendezése során készült adatfelvételek. 1 térképpel. (A történeti statisztika forrásai. Bp., 1957)
Urbáriumok. XVI–XVII. sz. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Maksay Ferenc. Összeáll. W. Beretzky Nórával, T. Polonyi Nórával. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok 7. Bp., 1959)
A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működésének története. 1526–1867. Többekkel. (Levéltári szakmai továbbképzés. Felsőfok. Bp., 1959)
Szempontok az állami levéltárak fondjegyzékeinek szerkesztéséhez. Szempontok a városi levéltárak fondjegyzékeinek összeállításához. Nagy Lajossal. (Levéltári Híradó, 1960)
A helytartótanácsi levéltár. Vörös Antallal. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. I. Levéltári leltárak. 3. Bp., 1961)
A magyarországi városi levéltárak története. (Levéltári Szemle, 1965)
Úrbérrendezés Rákospalotán. (Rákospalotai Múzeum évkönyve. Bp., 1966)
Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. köt. Dunántúl. Szerk. Monográfia. és benyújtott kand. értek. is. (Bp., 1970)
A területi levéltárak fondjegyzékei. 2. Budapest Főváros Levéltára fondjainak jegyzéke. Szerk. Többekkel. (A Magyar Állami Levéltárak Fondjegyzéke. 3. Bp., 1970)
Mária Terézia úrbérrendezése a Buda és Pest környéki helységekben. (Tanulmányok Budapest múltjából. Bp., 1971)
Buda elsősége a tárnoki városok között. (Tanulmányok Budapest múltjából. Bp., 1972)
Budapest főváros levéltára. Ismertető. 8 táblával. Összeáll. (Budapest Főváros Levéltára Kiadványai. Bp., 1973
orosz, angol és német nyelven is)
Buda város topográfiai mutatója. 1. Vár. Krisztinaváros. Összeáll. Gál Évával. (Budapest Főváros Levéltára Kiadványai. Topográfiai mutatók. Bp., 1980)
Buda expugnata. 1686. Europa et Hungaria. 1683–1718. – A török kiűzésének hazai forrásai. Szerk. Trócsányi Zsolttal. Fekete-fehér reprodukcióval és kihajtható térképmelléklettel. A térképet Zeikfalvi Lenke készítette. (Bp., 1987)
Buda város 1857. évi műemlékjegyzéke. (Budapest Főváros Levéltára Közleményei, 1988).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1998. szept. 3.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője