Fabriczy Sámuel
jogász
Születési adatok
1791. március 18.
Poprád, Szepesi kerület
Halálozási adatok
1858. március 18.
Lőcse, Szepes vármegye
Család
Sz: Fabriczy András evangélikus lelkész, Augustini Klára. Testvére: Fabriczy János (1800–1865) mérnök, Szepes vármegye [kerület] főmérnöke (1830–1849). F: 1821-től Scultéty Mária Izabella (†1855). Fia: Fabriczy Kornél (1839–1910) mérnök, művészettörténész.Iskola
Iskoláit a poprádi (1803–1805), a lőcsei (1805–1807) és a késmárki evangélikus líceumokban végezte (1807–1808), jogot Miskolcon és Eperjesen tanult (1808–1810), ügyvédi vizsgát tett (1810). Az MTA tagja (l.: 1832. márc. 9.).Életút
Okolicsányi Jánosnak, Torna vm. főispánjának titkára (1811–1813), a vm. táblabírája (1813–1814). Berzeviczy Gergely hívására Szepeslomnicra költözött, ahol ügyvédként dolgozott (1814-től), egyúttal Szepes vármegye aljegyzője (1816-1818), táblabírája (1818–1828). Abaúj vármegye táblabírája (1841–1847), Szepes vm. főtáblabírája (1847). A tiszai ágostai evangélikus superintendentia főjegyzője (1820–1841) és a szepesi tizenhárom város esperességi felügyelője (1826–1841), a tiszai egyházkerület főfelügyelője (1847. júl. 5.–1848. ápr. 24.). A forradalom és szabadságharc idején a fővárosba költözött, vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos (1848. ápr. 24.–1849). A szabadságharc bukása után visszaköltözött Lőcsére, ahol ügyvédként tevékenykedett és jogi értekezéseket írt. A lőcsei evangélikus egyházkerület felügyelője (1854–1858). Jogtudósként büntetőjoggal foglalkozott, ill. jogtörténeti dolgozatokat és népszerű tudományos értekezéseket írt, Magyarországon az elsők között javasolta az esküdtszék intézményének megvalósítását, elsők között vizsgálta a halálbüntetés kérdését. Összeállította Berzeviczy Gergely életrajzát és a család történetét. Két, nagyobb jogi munkáját latin nyelven, népszerű írásait magyarul, kéziratban maradt jogi dolgozatainak többségét németül írta.Emlékezet
Lőcsén hunyt el, a helyi evangélikus temetőben nyugszik. Halála után évtizedekkel, fia, emlékére (1905–1907-ben) igen nagy összeget, 254 000 koronát adományozott az MTA-nak.Szerkesztés
Írásai a Tudományos Gyűjteményben (1819–1829), a Figyelmezőben (1837–1839), az Athenaeumban (1840–1842), a Jelenkorban (1844–1847), a Budapesti Híradóban (1846) és az Uj Magyar Muzeumban jelentek meg (1852). Néhány kisebb elbeszélését a Társalkodó közölte. (1834–1837).Főbb művei
F. m.: Elementa juris criminalis hungarici. Líceumi tankönyv. (Leutschovia, 1819)A Berzeviczyek nemzetségének előideje. (Tudományos Gyűjtemény, 1819)
Gondolatok a régi s újabb nemzeteknek némely nevezetesebb vitézi költeményeiről. (Tudományos Gyűjtemény, 1820)
Berzeviczy Gergely életírása. (Tudományos Gyűjtemény, 1822)
Az esküdtek székéről. (Tudományos Gyűjtemény, 1823)
Manuale procuratorum. (Pest, 1828
2. kiad. 1835
3. kiad. 1841)
A halálbüntetésekről. (Társalkodó, 1834)
Éhnyomort elhárító törvények. (Jelenkor, 1848)
A hatalmaskodási büntetés falusi községek ellen. (Uj Magyar Muzeum, 1852).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)