Fabinyi Rudolf
Fabinyi Rudolf

2022. január 19. Szerda

Fabinyi Rudolf, id.

kémikus

Névváltozatok

Fabínyi

Születési adatok

1849. május 30.

Jolsva, Gömör vármegye

Halálozási adatok

1920. március 7.

Budapest


Család

Sz: Fabinyi Sámuel kereskedő, takarékpénztári igazgató, Markusovszky Hermine, Markusovszky Lajos (1815–1893) orvos testvére. F: 1. Weber Katalin. 2. Reimann Paula. Első felesége halála után újra nősült; két házasságából 11 gyermeke született. Fiai közül: Fabinyi Rudolf, ifj. (1879–1936) orvos, neurológus.

Iskola

Középiskoláit Rozsnyón és Iglón végezte, a rozsnyói evangélikus gimnáziumban éretts. (1869), bp.-i tudományegyetemen fizika– kémia szakos tanári és bölcsésztudori okl. szerzett (1875), ismereteit németországi tanulmányútján egészítette ki (Würzburgban, Münchenben és Bunsennél Heidelbergben, 1875–1877), kémiából magántanári képesítést szerzett (1878). Az MTA tagja (l.: 1891. máj. 8.; r.: 1915. máj. 6.).

Életút

A bp.-i József Műegyetem Kísérleti Vegytani Intézete tanársegéde (1877–1878) és a bp.-i tudományegyetem magántanára (1877– 1878). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Elméleti és Gyakorlati Chemiai Tanszéken a kísérleti kémia ny. r. tanára (1878– 1918); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1879–1880, 1888–1889, 1903–1905, 1910–1911, 1915–1919), az egyetem rektora (1899–1900). A kezdeményezésére létrejött kolozsvári vegykísérleti állomás igazgatója (1888-tól). Magyar kir. udvari tanácsos. A Magyar Chemikusok Egyesülete – többek között – Fabinyi Rudolf kezdeményezésére jött létre (1907. jún.-ban, az alakuló ülés Budapesten, az V. kerületi Polgári Kör helyiségében, az Akadémia utca 3. alatt volt). Az Egyesület első rendes közgyűlését 1909. márc. 28-án tartotta meg, a Magyar Chemikusok Lapja, az Egyesület hivatalos közlönye (amelynek szerkesztője kezdetben mindig az elnök volt) első száma 1910. jan. 15-én jelent meg. Az Egyesületnek 45 alapító tagja volt, a létszám csak lassan emelkedett (1910: 146 fő; 1913: 220 fő). A magyarországi szerves kémiai kutatások egyik úttörőjeként elsősorban kinolinszármazékokkal, ezen belül pedig elsősorban a farkasalmafélék családjába tartozó kapotnyak nevű gyógynövényből előállított azaronnal és származékaival foglalkozott. Magyarországon az elsők között ismerte fel az elektromosság szerepét a kémiai kutatásokban: vizsgálta az egyenáram hatását különböző fémekre, ill. nagyfeszültségű áram hatását gázelegyek abszorpciójára. Megállapította továbbá, hogy a nagyfeszültségű elektromosság lassú kiegyenlítődése a széngázokban szintetikus folyamatokat is létesít. Vizsgálatai az 1890-es években ugyanakkor új festékanyagok felfedezéséhez is vezettek. Ceracidin néven, elsőként állított elő és szabadalmaztatott benzopirilliumsót, e vegyületből származtathatóak a növényi színanyagok (1897-ben; a festékanyag a meggyfa [Cerasus acida] gyümölcsének színére emlékeztetett). Új módszert dolgozott ki továbbá az elemek molekulasúlyának meghatározására. Alapvetően új eredményeket ért el a fémek oldhatóságának vizsgálata terén, elsők között vizsgálta Magyarországon a talajok fertőzöttségét. Tudománytörténeti és -népszerűsítő tevékenysége is jelentős.

Emlékezet

A keracidin előállítására szolgáló reakciót róla nevezték el Fabinyi-féle szalicil-aldehid reakciónak. Kollégájával, Farkas Gyulával előállított tüzelőanyag-cellája az űrhajózásban használt technika korai elődje. Az összeomlás után, a román megszállás elől Budapestre menekült. A kitört spanyolnáthajárvány áldozata lett, fia hűvösvölgyi intézetében hunyt el, a Kerepesi úti (Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. (2004-ben). Tiszteletére a Magyar Kémikusok Egyesülete Fabinyi Rudolf-emlékérmet alapított (2007-ben).

Elismertség

A Magyar Kémikusok Egyesülete (= Magyar Chemikusok Egyesülete) alapító tagja és első elnöke (1907–1920). A kolozsvári Unió szabadkőműves páholy főmestere (1903–1918).

Szerkesztés

Az első magyarországi kémiai folyóirat, a kolozsvári Vegytani Lapok alapító szerkesztője (1882–1889). A Magyar Chemikusok Egyesülete folyóiratának, a Magyar Chemikusok Lapjának első szerkesztője (1910–1920).

Főbb művei

F. m.: Jelentés a capronamid előállításának egy módjáról. (Akadémiai Értesítő, 1874)
Két isomer mono-bromnithro-naphtalinról. (Értekezések a természettudományok köréből. 7. köt. 11. Bp., 1876)
Tanulmányok az aldehydek vegyületeiről phenolokkal. (Akadémiai Értesítő, 1877/78)
A talajvíz nagymérvű fertőzésének egy esete. (Vegytani Lapok, 1882/83)
Az ecetsavas aetherek felbomlása magasabb hőmérsékleten. (Vegytani Lapok, 1883/84)
A kolozsvári tudományegyetem új vegytani intézete. (Kolozsvár, 1884)
Nagy feszültségű elektromosság lassú kiegyenlítődésének hatása bizonyos gázelegyekre. (Vegytani Lapok, 1885)
Állandó elektromos áram befolyása a fémek oldhatóságára. (Akadémiai Értesítő, 1890)
Múlt és jelen a chemiában. 1–2. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1892)
Stereochemiai tanulmányok. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1893. márc. 13.
megjelent: Értekezések a természettudományok köréből. 23. köt. 3. Bp., 1894)
Új eljárás bizonyos szerves vegyületek nitrogentartalmának meghatározására. – A perturbatio hypothesise. (Erdélyi Múzeum Egyesület Értesítője, 1893)
Új eljárás a nitrogen mennyiségi meghatározására bizonyos szerves vegyületekben. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1893)
Über eigentümliche Isomerie-Erscheinungen. (Zeitschrift für physikalische Chemie, 1893)
Elméleti chemia. F. R. előadásai alapján összeáll. Ruzitska Béla. (Kolozsvár, 1895)
A ceracidinek. Új festékanyagok. (Magyar Chemia, 1899)
Bevezetés az elméleti chemiába. (Kolozsvár, 1900)
Chemiai elemek. (Kolozsvár, 1903)
A festőanyagokról. (Természettudományi Közlöny, 1911)
A molekulák világából. (Kolozsvár, 1917)
szabadalma: Új festékanyag és eljárás azok előállítására. (1897).

Irodalom

Irod.: F. R. (Természettudományi Közlöny, 1899)
Winkler Lajos: Emlékbeszéd F. R. ravatalánál. (MTA Emlékbeszédek, 1920)
Száhlender Lajos: F. R. (Gyógyszerészi Közlöny, 1920)
Ruzitska Béla: F. R. (Erdélyi Orvosi Lap, 1923)
Hendiges, William A.: F. R. (Magyar Kémikusok Lapja, 1968)
László Gábor: F. R. emlékezete. (Kémiai Közlemények, 1970)
Móra László: F. R. élete és kora. Monográfia. (Bp., 1999)
Móra László: F. R. szellemi hagyatéka. (Múzeumi füzetek. Új sorozat, 2000)
Móra László: F. R. népszerű előadása a kémiáról és a hitről. (Magyar Kémikusok Lapja, 2005)
Móra László–Liptay György: A Magyar Kémikusok Egyesülete. Történeti áttekintés. (Természet Világa, 2005)
Móra László: Mit jelent számunkra F. R.? – Tömpe Péter: F. R. sírjánál. (Magyar Kémikusok Lapja, 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője