Fabini Theophil János
Fabini Theophil János

2024. december 8. Vasárnap

Fabini Theophil János, 1840-től nemes

orvos, szemész

Névváltozatok

Fabinÿ Teofil

Születési adatok

1791. július 5.

Hásság, Küküllő szék

Halálozási adatok

1847. november 30.

Pest

Temetési adatok

1847. december 3.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Fabini Márton (1749–1802) evangélikus lelkész, Schmidt Johanna Jusztina (1761–1839). Testvére: Fabini Frigyes (1788–1864) orvos, szemész. F: 1821-től Liedemann Mária (1798–1892). Fia: Fabinÿ Teofil (1822–1908), jogász, igazságügyminiszter, Fabinÿ Vilmos (1834–1852) cs. és kir. huszár hadnagy és Fabinÿ Mária Julianna Jusztina (1826–1844).

Iskola

Elemi és középiskoláit Medgyesen (1799–1808) és a kolozsvári líceumban végezte (1808–1809), a bécsi egyetemen orvosi és sebészi tudományokat hallgatott (1810–1815). Bécsben orvostudori okl. és szemészmesteri okl. szerzett (1816).

Életút

A bécsi közkórház másodorvosa (1815–1816), Medgyesen szemorvos (1816-1817). A pesti tudományegyetemen a szemészet r. tanára (1817. jún. 27.–1847. nov. 30.); közben az Orvosi Kar dékánja (1838–1839) és az Egyetem rektora (1845–1847). Kir. tanácsos és Pest vármegye táblabírája (1846–1847). Ágoston Elek után Fabini volt a szemészet első ny. r. tanára Magyarországon (korábban a szemészet és a szülészet egy stúdium volt!), ám elődeivel ellentétben Fabini már csak szemorvos volt, s kizárólag a szemészet kérdéseivel foglalkozott. Nevéhez fűződik a korszerű szemészeti oktatás magyarországi megszervezése. Legfontosabb feladatának az országszerte mértéken túl elszaporodott kontárok és kuruzslók működésének visszaszorítását, a sebészettől és a szülészettől független, önálló szemorvoslás kialakítását tekintette. Fabini évi 400 forint fizetés mellett, évente két, 3 hónapos kurzusban oktatta a szemészetet. Az elméleti előadásokat télen, a gyakorlatiakat nyáron tartotta: hetente kétszer; egyszer magyarul és egyszer németül. Nemsokára külön felterjesztést intézett a Helytartótanácshoz a szemészet oktatása érdekében. Azt kívánta, hogy a szemészetet két éven át tanítsák az egyetemen, s a fiatal orvosok a tanár felügyelete alatt kezdjék meg működésüket. Miután a felsőbb hatóságoknál sikerrel járt, elsőként rendelte el a betegeken naponta észlelt változások megfigyelését és pontos lejegyzését, valamennyi, a tanszéken kezelt beteg kórtörténetének leírását kötelezővé tette hallgatói számára. A kórtörténetek mellett a végrehajtott terápiát is pontosan leíratta, az egyes esetekhez nem egyszer tapasztalatait összefoglaló megjegyzéseket is fűzött. Jóllehet magyar és német nyelven adta elő a szemészetet, legfontosabb műveit még latin nyelven írta. A Doctrina de morbis oculorum (1823) c. munkájában a szemészetet az egyetemes orvostudomány részének tekintette, amelyet csakis képzett orvosok űzhetnek. A szembetegségeket dinamikus és organikus természetűekre osztotta, a dinamikus bajokat tovább bontotta érrendszeri és idegi eredetűekre (= ophthalmiákra és ophthalmoneurosisokra). A könyv azonban nemcsak elméleti mű: a kor színvonalán messze túllépve írta le a különböző hályogbetegségeket, részletesen bemutatva a gyógyító műtéteket és a műtétet megelőző vagy kiegészítő egyéb beavatkozásokat, egyúttal ismertette a műtétekhez szükséges legmodernebb eszközök használatát is. A munka a 19. sz.-i szemészet egyik igen jelentős teljesítménye: magyar nyelven kívül németre, olaszra – és egyes adatok szerint – angolra is lefordították, tankönyvként szerepelt a páduai és a harlemi egyetemen. Másik nagy műve, a De praecipius corneae morbis (1830) a szaruhártya betegségeit és annak gyógyítási módját ismertette, különös tekintettel a különböző gyógyszerekre, gyógynövényekre, gyógynövényi kivonatokra és kúrákra. Kisebb – magyar nyelvű – dolgozataiban az érmetszéssel, a szivárványhártya betegségeivel kapcsolatos „észleleteiről”, ill. a kancsalságot gyógyító műtéteinek tapasztalatairól számolt be. Egyetemi tanári kinevezése után Pestre költözött, 1837-től a Lipótvárosban (Pest, V. kerület Szarka utca [= ma: Zrínyi utca 9.]), egy Hild József által tervezett klasszicista stílusú házban élt és tevékenykedett. Egy szemműtéte után szélütés érte, s néhány nap múlva elhunyt. A Farkasréti Temetőben, családi sírban nyugszik, a síremléket a Nemzeti és Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). A Zrínyi utcai házon emléktábláját helyezték el (2000-ben), valamint itt működött a róla elnevezett alapítvány (Fabini Teofil János Alapítvány a Vak, Gyengénlátó és Szembetegek Gyermekek Gyógyításáért, 1997-től). A Fabini-klinika megmaradt kórtörténeteit és kéziratainak egy részét (pl. leveleit, előadásvázlatait stb.) a budapesti II. sz. Szemészeti Klinika Könyvtára, kéziratban maradt nagyobb művét (Ars oculistica) a budapesti Egyetemi Könyvtár őrzi (Almási Balogh Pál másolatában). Írásai Fabini Theophil János és Fabini Tófor János néven jelentek meg, az utókor inkább Fabini Teofil János, ritkábban Fabini János Teofil néven tartja nyilván. Családja, leszármazottai a nemesi rangemelés után, 1840-től a Fabinÿ névváltozatot használták (a családi síremlékén is ez a változat szerepel!).

Főbb művei

F. m.: Dissertatio inauguralis medica de Amaurosi. Orvostudori értek. (Viennae, 1816)
Doctrina de morbis oculorum. In usum auditorum suorum edidit Joannes Theophilus Fabini. (Pestini, 1823
2. kiad. Pestini, 1831)
Beobachtungen über den grauen Staar. (Journal de Chirurgie, 1830)
De praecipius corneae morbis. Prolusio academica qua diem 27. Junii 1830. cum regia universitas Hungarica Pesthiensis quinquagesimum instaurationis annum solenni ritu celebraret. (Budae, 1830)
A helybeli vérürítések czélirányos használatáról a szem betegségeiben. (Orvosi Tár, 1831)
A szivárványhártya hiányáról. (Orvosi Tár, 1832)
A beteg szemek megvizsgálása. (Orvosi Tár, 1833)
F. J. tanítmánya a szembetegségekről. A Doctrina de morbis oculorum c. műve magyar fordítása. Fordítá Vajnócz János. (A Magyar Tudós Társaság kiadványa. Buda, 1837
olaszul: Treviso, 1831
németül: Leipzig és Pest, 1831
2. német kiad. Leipzig, 1835)
Az emberi nem némely ritkább rendellenes alkotása és beteges volta. (Orvosi Tár, 1839)
A kancsalság műtételéről. (Orvosi Tár, 1841)
Doctrina de morbis oculorum. In usum auditorum suorum edidit Joannes Theophilus Fabini. Hasonmás kiad. Az előszót Kovács Bálint, a kísérő tanulmányt Szállási Árpád írta. (Bp., 2000).

Irodalom

Irod.: Fabini, Joannes Theophilus: Doctrina de morbis oculorum. Szemnyavalyák. (Orvosi Tár, 1832)
Halálhír. (Orvosi Tár, 1847. 23.)
Bíró Imre: Fabini Theophil János. (Orvosképzés, 1932)
Bartók Imre: A magyar szemészet története. (Bp., 1954)
Fabini János Teofil. (Orvosi Hetilap, 1971. 24.)
Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. (Bp., 1990)
Kapronczay Károly: Fabini Teofil János. 200 éve született a szemészet hazai úttörője. (Természettudományi Közlöny, 1991)
Pék László: Fabini T. János. (Orvosi Hetilap, 1991. 52.)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc.(Bp., 1997)
Kapronczay Károly: Fabini János Teofil emlékezete – halála 150. évfordulóján. (Orvosi Hetilap, 1997. 44.)
Bögi Júlia: Fabini János Teofil. Tanári kinevezésének 190., halálának 160. évfordulója alkalmából. (Szemészet, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője