Család

Nagyapja: Esterházy Miklós József (1714–1790) nagybirtokos, honvédtiszt. Sz: Esterházy Antal. F: Maria Hermenegilde von Lichtenstein (1768–1845). Fia: Esterházy Pál Antal (1785–1866) politikus, diplomata, nagybirtokos, az MTA tagja és Esterházy Miklós (1799–1833) nagybirtokos, politikus.

Iskola

A bécsi Theresianumban tanult. Ifjúkorában utazásai során bejárta Nagy-Britanniát, Franciaországot és Itáliát, s nagy jártasságot szerzett a művészetekben.

Életút

Katonatisztként II. József birodalmi hadseregében szolgált; részt vett az osztrák–török háborúban (1788–1789), majd a bécsi magyar testőrséghez került (1791-től), testőralhadnagyi (1791–1794), testőrhadnagyi (1794–1796), tábornoki (1796–1803), altábornagyi (1803–1817), táborszernagyi rangfokozatban (1817-től). A napóleoni háborúk idején, saját költségen szerelt fel egy önkéntes ezredet (1797), majd a 32. gyalogezred tulajdonosa (1802-től), a nemesi testőrség kapitánya (1803-tól). Napóleon őt akarta Magyarország királyává tenni, ezt azonban a herceg elutasította (1809-ben). A rendkívül művelt főúr a művészetek és a tudományok nagy barátja, bőkezű mecénása volt. Kismartonban ő alapította meg az Esterházy Képtárat, az 50 000 metszetből és 3500 rajzból álló gyűjtemény jórészt az ő szerzeménye. Figyelme minden korra kiterjedt, a felvilágosodás szellemében teljességre törő, enciklopédikus gyűjtemény kialakítására törekedett; képtárában az itáliai reneszánsz, a barokk, ill. a németalföldi festők munkái is megtalálhatóak voltak. A képtárat először a laxenburgi kastélyban nyitották meg (1812-ben, katalógus is készült róla, 528 képpel), nem sokkal később a mariahilfi nyári palotában volt látogatható (1815-ben, az újabb katalógus 542 képet írt le). Építészeti érdeklődése a kismartoni kastély klasszicista átépítésére szorítkozott (1795–1805), amelyet a napóleoni háborúk miatt nem tudott befejezni. Újjászervezte továbbá a híres Esterházy-zenekart (1794- ben), híres érem- és csigagyűjteményt is alapított, ill. nevéhez fűződik egy zenei és színháztörténeti tár (ebből alakult meg az Országos Széchényi Könyvtár Színháztára) és egy ásványtár (ebből jött létre a Természettudományi Múzeum Ásványtára) megalapítása is. Az 1800-as évek elején Kismarton valódi kulturális központtá vált, híres színházi- és opera-előadásokat, koncerteket tartottak ott. Végrendeletében 14 400 koronát hagyott a Magyar Tudós Társaságra.

Emlékezet

Ismert képét Martin Knoller festette (1790 körül, olaj).

Elismerés

Az Aranygyapjas Rend lovagja, a Szent István Rend nagykeresztese.