Ereky István
Ereky István

2024. december 13. Péntek

Ereky István

jogász, műfordító

Névváltozatok

Ereki; 1893-ig Wittmann

Születési adatok

1876. december 26.

Esztergom

Halálozási adatok

1943. május 21.

Budapest


Család

Evangélikus családból származott. Sz: Ereki István, dukai Takách Veronika. Testvére: Ereky Károly (1878–1952) gazdaságpolitikus.

Iskola

Középiskoláit Sümegen és Székesfehérvárott végezte. A bp.-i és a bécsi egyetemen tanult, a bp.-i tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. (1898), a magyar közigazgatási jog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1909). Az MTA tagja (l.: 1921. máj. 8.; r.: 1934. máj. 11.).

Életút

A bp.-i büntető járásbíróság joggyakornoka, a rétsági és sümegi járásbíróság aljegyzője, majd jegyzője (1898–1904). Az eperjesi evangélikus jogakadémián a közigazgatási jog és a statisztika rk. (1904–1909), r. tanára (1909–1914), egyúttal a bp.-i tudományegyetem magántanára (1909–1914), a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a közigazgatási és pénzügyi jog ny. r., a jogbölcselet és a statisztika ún. jogosított tanára (1914–1919). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) megbízásából Nagy-Britanniában, a helyhatósági önkormányzati rendszert tanulmányozta (1909–1910). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Magyar Alkotmány- és Jogtörténet Tanszék ny. r. (1921–1924), mb. tanára (1924– 1927 és 1938–1940), egyúttal a Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék ny. r. tanára (1921–1940); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1923–1924, 1931–1932, 1939–1940), dékánhelyettese (1924–1925, 1930–1931, 1932–1933), az egyetem rektora (1938–1939). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának megszüntetése után (1940) a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a közigazgatási és pénzügyi jog ny. r. tanára (1940–1943). A Felsőoktatási Egyesület választmányi tagja, az Országos Felsőoktatási Tanács és az Országos Ösztöndíjtanács meghívott tagja. Közigazgatási joggal, a közigazgatás szociológiai vonatkozásaival foglalkozott, elsősorban a helyhatósági önkormányzatokat, a közigazgatási jog kútfőit, rendszerének és tárgykörének kérdéseit vizsgálta. Műfordítói tevékenysége is jelentős, Béranger, Victor Hugo és Lenau verseit tolmácsolta magyar nyelvre.

Elismertség

Az MTA Jogtudományi Bizottsága tagja (1929–1942).

Elismerés

A Magyar Vörös Kereszt érdemkeresztje (1941). Az MTA Sztrókay-jutalma (1923), Marczibányi-mellékjutalma (1930) Nagyjutalma (1938); Corvin-koszorú (1930).

Szerkesztés

Az Acta Litterarum ac Scientiarum Szegediensis szerkesztőbizottságának elnöke.

Főbb művei

F. m.: Tanulmányok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete köréből. I–III. köt. (Bp., 1903)
A magyar helyhatósági önkormányzat. Vármegyék és községek. I–II. köt. (I. köt. Eperjes, 1908 és II. köt. Bp., 1908
2. jav. és bőv. kiad. Bp., 1910)
Tanulmányok a vármegyei önkormányzat köréből. (Bp., 1908)
Tezner elmélete a rendi alkotmányokról. (Budapesti Szemle, 1917)
Jogtörténelmi és közigazgatási jogi tanulmányok. I–II. köt. (Eperjes, 1917–1918)
A közigazgatási jog és a közigazgatási tudomány kialakulása. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1922. ápr. 10.
megjelent: Klebelsberg Emlékkönyv. Bp., 1925
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1922)
Nemzetgyűlés és országgyűlés. (Társadalomtudomány, 1926)
A közigazgatási jog kialakulása Franciaországban. (Miskolc, 1925)
Fascismus és parlamentarismus. (Magyar Szemle, 1927)
A jogtudomány módszerei. A Duguit- és Kelsen-féle módszertani álláspontok bírálata. (Városi Szemle, 1929)
Közigazgatási jogi jegyzetek. (Szeged, 1931)
Közigazgatási reform és a nagy városok önkormányzata. I–II. köt. (Bp., 1933–1936)
Önkormányzat az Északamerikai Egyesült Államokban. (Bp., 1934)
Egy jogtörténelmi vonatkozású per iratai. (Bp., 1935)
A közigazgatási eljárás reformjai. (Bp., 1935)
A közigazgatási aktusok által okozott sérelmek hatósági orvoslása. (Szeged, 1935)
A tárgyi jog egysége. (Bp., 1936)
Egyetemi reform. Az egyetemi szelekció reformja. (Szeged, 1937)
Az egyetemi vizsgálatok és szigorlatok kérdése általában. (Bp., 1937)
Külföldi közigazgatási szervezeti rendszerek. (Bp., 1937)
The Origin of Modern Local Government in Hungary. (Bp., 1938)
A tárgyi jogról. (Szeged, 1938)
Közigazgatás és önkormányzat. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1935. okt. 21.
megjelent önálló kötetként: Bp., 1939)
Az önkormányzat modern rendszerének kialakulása Magyarországon. (Bp., 1939)
A tárgyi jog dualismusa. (Bp., 1939)
A modern magyar közigazgatás kialakulása. (Pécs, 1942)
Adalékok a modern magyar pénzügyi közigazgatás kialakulásához. (Pannonia, 1943).

Irodalom

Irod.: E. I. (Akadémiai Értesítő, 1943)
Polner Ödön: E. I. munkássága. (Közigazgatástudomány, 1944).

Megjegyzések

MÉL I.: téves halálozási hely: Lipótfa!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője