Erdey-Grúz Tibor
Erdey-Grúz Tibor

2024. december 8. Vasárnap

Erdey-Grúz Tibor

kémikus

Névváltozatok

1916-ig Erdey; 1916-tól egerbegyi

Születési adatok

1902. október 27.

Budapest

Halálozási adatok

1976. augusztus 16.

Budapest


Család

Sz: Erdey Aladár, minisztériumi osztálytanácsos, Heuffel Olga.

Iskola

A bp.-i gyakorló főgimnáziumban éretts. (1920), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1924), gyógyszerész okl. (1938); az elektrokémia tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1934). Az MTA tagja (l.: 1943. máj. 14.; r.: 1948. júl. 2.).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE TTK III. sz. Kémiai Intézet gyakornoka (1924), tanársegéde (1924–1932), egy. adjunktusa (1932–1946) és magántanára (1934–1941), c. ny. rk. tanára (1941–1946), intézeti tanára (1946–1949). A Fizikai- kémiai és Radiológiai Intézet ny. r. tanára (1949–1952), egy. tanára (1952–1976) és a Tanszék vezetője (1949–1976); közben az ELTE TTK dékánja (1950–1952). A müncheni Bajor Akadémia Kémiai Intézetének Humboldt-ösztöndíjasa (1928–1929), a Berlini Műszaki Egyetem vendégkutatója (1929–1931). Felsőoktatási (1952. dec. 6.–1953. júl. 3.), majd oktatásügyi miniszter (1953. júl. 4.–1956. júl. 30.). Az MTA Matematikai, Fizikai, Kémiai és Műszaki Tudományok Osztályának osztálytitkára (1947. nov. 17.–1949. nov. 29.), az MTA Elnökség tagja (1949. nov. 29.–1950. dec. 2. és 1953. máj. 30.–1961. ápr. 14.), főtitkára (1950. dec. 2.–1953. máj. 30.; 1956. máj. 30.–1957. dec. 20.; 1964. ápr. 24.–1970. febr. 5.), a Kémiai Tudományok Osztálya osztálytitkára (1959. jan. 30.–1964. máj. 25.). Az MTA elnöke (1970. febr. 5.–1976. aug. 16.). Országgyűlési képviselő (1953–1957). Az MDP Központi Vezetősége (KV) tagja (1954–1956). A Tudományos és Felsőoktatási Tanács alelnöke (1961–1962), elnöke (1962–1964). A magyarországi elektrokémiai kutatások elindítója és világhírű művelője, az elektrokémiai kinetika megteremtője. Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el az elektrolitikus fémleválás, az ionvándorlás, a fémes kristályok elektrolitikus vizsgálata, ill. a higanyelektróddal és -amalgámmal kapcsolatos kutatások terén. Elsőként vizsgálta a hidrogén elektronikus leválasztása során fellépő túlfeszültség okait (Erdey-Grúz–Volmer-jelenség). Miniszterként nevéhez fűződik a magyarországi akadémiai kutatóhálózat kialakítása, majd létrehozta az első hazai országos távlati tudományos kutatási tervet (1961–1964), később a magyar akadémiai reform kezdeményezője (1970).

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

A Magyar Kémikusok Egyesülete főtitkára (1943–1949), elnöke (1949–1951). A Magyar Természettudományi Akadémia tagja (1945– 1946). Az NDK (l.: 1963), a Román (t.: 1965), a Szovjet (külső: 1966), a Bolgár (külső: 1969), a Csehszlovák (külső: 1969), az Osztrák Tudományos Akadémia tagja (l.: 1969).

Elismerés

A Veszprémi Egyetem (1974) és az ELTE díszdoktora (1975). A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1948), Munka Érdemrend (1960), Cirill–Metód-rend (Bulgária, 1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1972). Kossuth-díj (1950 és 1956), Akadémiai Aranyérem (1966).

Szerkesztés

A Magyar Kémiai Folyóirat szerkesztője, főszerkesztője (1946–1976).

Főbb művei

F. m.: Über die Überführungszahlen der Salzsäure und Pikrinsäure. Egy. doktori értek. is. (Zeitschrift für physikalische Chemie, 1927)
A kémiai szerkezetről. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1929)
Az atomokról és az anyag szerkezetéről. (Bp., 1930)
Fizikai kémiai praktikum. Proszt Jánossal. Főisk. jegyz. (Sopron, 1934
3. kiad. 1943)
Az alacsony hőmérsékletek jelentősége és előállítása. (Bp., 1937)
Zur Theorie der Wasserstoffüberspannung. Volmer, M.-mel. (Zeitschrift für physikalische Chemie, 1939)
Fizikai kémia. Többekkel. I. Egyetemi tankönyv. (Bp., 1940)
A kémia és vívmányai. I–II. köt. Groh Gyulával. (Bp., 1940)
Vegyszerismeret. I–II. köt. (Bp., 1943)
Potenciál-meghatározó folyamatok fém és oldat határán. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1944. jan. 24.)
A katalízis. (Bp., 1944)
Atomok és molekulák. (Bp., 1946
2. átd. kiad. 1966)
A reakciósebesség változása a kontakt-katalizátor mennyiségével. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1948. okt. 11.
megjelent: Magyar Kémikusok Lapja, 1949)
Elméleti fizikai kémia. Egy. tankönyv. I–III. köt. Schay Gézával. (Bp., 1952–1962)
Az anyagszerkezet alapjai. (Bp., 1961
2. átd. és bőv. kiad. 1973
lengyelül: 1963
németül: 1967
oroszul: 1976)
Anyag és mozgás. Adalékok a kémiai jelenségek dialektikájához. (Bp., 1962)
Fizikai kémiai praktikum. Egy. tankönyv. I–II. köt. (Bp., 1965)
Filozófiai tallózás a természettudományokban. (Bp., 1965)
A világ anyagi szerkezete. (Bp., 1965)
Az energia kémiai forrásai. (Bp., 1967)
Elektródfolyamatok kinetikája. (Bp., 1969
angolul: 1972
németül: 1975
)
Transzportfolyamatok vizes oldatokban. (Bp., 1971
angolul 1974)
A fizikai kémia alapjai. (Bp., 1972)
A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. I–III. köt. Fodorné Csányi Piroskával. (Bp., 1972–1974)
Protonátugrás oldatokban. Lengyel Sándorral. – A platinaanódok felületének állapota és az oxigénelektród kinetikája. Horányi Györggyel, Szetey Zoltánnéval. (Bp., 1977).

Irodalom

Irod.: Szentágothai János: Búcsú E-G T.-tól. (Magyar Tudomány, 1976)
Lengyel Béla: E-G. T. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1976)
E-G. T. (Magyar Kémikusok Lapja, 1976)
Márta Ferenc: E-G. T. (Kémiai Közlemények, 1976)
Polinszky Károly: E-G. T. (Magyar Tudomány, 1977), E-G. T. (Acta Chimica, 1977)
Beck Mihály: E-G. T., a tudós, a tudománypolitikus és a tudománynépszerűsítő. (Magyar Tudomány, 1983).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője