Entz Géza
Entz Géza

2024. december 7. Szombat

Entz Géza, ifj.

biológus, zoológus

Névváltozatok

1915-től mezőkomáromi

Születési adatok

1875. május 30.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1943. február 21.

Budapest


Család

Sz: Entz Géza, id. (1842–1919) zoológus, az MTA tagja, Seivert Adél Jozefina. Testvére: Entz Béla (1877–1959) orvos, patológus. Fia: Entz Géza, legifj. (1913–1993) művészettörténész.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen középiskolai tanári okl. (1899) és bölcsészdoktori okl. (1902), az egysejtűek élettana tárgykörben (bp.-i tudományegyetem, 1907), a hidrobiológia és haltenyésztés tárgykörben magántanári képesítést szerzett (József Műegyetem, 1916). Az MTA tagja (l.: 1910. ápr. 28.; r.: 1932. máj. 6.).

Életút

A József Műegyetem Növénytani Tanszék tanársegéde (1898–1905), az Állattani Tanszék tanársegéde, egy. adjunktusa (1905–1913), az Erzsébet Nőiskola Polgári Iskolai Tanítóképző Intézete r. tanára (1913). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1907–1914), az általános állattan helyettes tanára (1914–1915), a József Műegyetem magántanára (1916–1922), a bp.-i tudományegyetemen az állatrendszertan ny. r. tanára (1922: állását nem foglalta el), az általános állattan és bonctan ny. r. tanára (1933–1943). Az Utrechti Egyetem Állattani Intézete első tanársegéde (1922–1929), a tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet igazgatója (1929–1942), egyúttal az MNM Természetrajzi Osztályainak igazgatója is (1932-től). Általános állattannal, elsősorban alsóbbrendű állatok élettanával foglalkozott. Nevéhez fűződik a Balaton élővilága rendszeres hidrobiológiai vizsgálatának elindítása.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Emlékére a Magyar Biológiai Társaság Entz Géza-díjat alapított (1980?-ban).

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (1923). A Magyar Adria Egyesület elnöke (1933-tól).

Elismerés

Az MTA Margó-díja (1908) és Bugát Pál-díja (1908).

Szerkesztés

A Magyar Biológiai Kutatóintézet I. Osztálya Munkálatainak szerkesztője (1922–1942), A Tenger (1935–1938) és az Állattani Közlemények társszerkesztője (1935–1938).

Főbb művei

F. m.: Adatok a Peridineák ismeretéhez. Egy. doktori értek. is. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1902)
Adatok a Balaton planktonjainak ismeretéhez. (Bp., 1903)
Brehm: Alsóbbrendű gerinctelen állatok. Ismereteinkhez és a hazai viszonyokhoz alkalmazta. (Bp., 1907)
A magyarországi folyami rákokról. (Állattani Közlemények, 1908)
A Tintinnidiák szervezete. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1908)
Hydrát pusztító amoeba. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1911. márc. 13.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1911)
Növénytan. Egy. jegyz. (Bp., 1914)
Miért pusztulnak ki véglénytenyészeteink? (Bp., 1931)
Élet a tengerben. Soós Lajossal. (Bp., 1931)
A biológia fogalma. Élettartam és növekedés. (Bp., 1934)
Általános állattan. Előadásai alapján összeáll. Apor László, Homonnay Nándor. (Bp., 1934)
Az ostor és protoplasma növekedéséről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1934. márc. 19.
megjelent: Matematikai és Természettudományi Közlemények, 1934)
A Balaton élete. Sebestyén Olgával. (Bp., 1942).

Irodalom

Irod.: E. G. (Akadémiai Értesítő, 1943)
Frankl József: Adatok az Entz család történetéhez. (Kaposvár, 1977)
Lukács Dezső: Id. E. G. élete és munkássága. (Apa és fia a tudomány szolgálatában. Székesfehérvár, 1982)
Wolsky Sándor: Ifj. E. G. és a magyar biológia. (Magyar Tudomány, 1988)
Kálmán Gyula: Ifj. E. G. (Természetbúvár, 1993)
Entz Béla: Megemlékezés ifj. E. G.-ról. (Hidrológiai Tájékoztató, 1993).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője