Entz Géza
Entz Géza

2021. július 28. Szerda

Entz Géza, id.

zoológus

Névváltozatok

1915-től mezőkomáromi

Születési adatok

1842. március 29.

Mezőkomárom, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1919. december 4.

Budapest


Család

Sz: Entz Ferenc (1805–1877) orvos, szőlész, kertész, az MTA tagja, Lengyel Lujza. Fia: Entz Géza, ifj. (1875–1943) zoológus, az MTA tagja és Entz Béla (1877–1959) orvos, patológus, az MTA tagja.

Iskola

A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. szerzett (1867). Az MTA tagja (l.: 1883. máj. 17.; r.: 1890. máj. 8.; ig.: 1909. ápr. 29.).

Életút

A pesti tudományegyetem Állattani Intézetének tanársegéde (1868–1869), a kolozsmonostori gazdasági tanintézetben a természetrajzi tárgyak r. tanára (1869–1873). A kolozsvári tudományegyetemen, ill. a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az állattan és összehasonlító bonctan ny. r. tanára (1873–1889); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1873– 1874 és 1878–1879) és az egyetem rektora (1875–1876). A bp.-i József Műegyetemen az állattan ny. r. tanára (1889–1901); közben az Egyetemes és Vegyészmérnöki Osztály dékánja (1892–1894), az egyetem rektora (1894–1896). A bp.-i tudományegyetemen az állattan és összehasonlító bonctan ny. r. tanára (1901–1914), az egyetemi Állattani Intézet és Múzeum igazgatója. Az egysejtűek kutatásával, általános állattani kérdésekkel foglalkozott. Nevéhez fűződik az állat–növény szimbiózis felfedezése (az egysejtűek–moszatok együttélése példáján). Alapvetően új megállapításokat tett az állati mimikri jelenségének leírásakor. Több új fajt és nemet írt le először. Magyarországon az elsők között ismertette Charles Darwin munkásságát, Török Auréllal lefordította Darwin Az ember származása c. művét (1884). később lamarckista lett, végül szembekerült a darwinizmussal, de élesen elutasította a biologizmust is.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

Az MTA III. (Matematikai és Természettudományi Osztálya) elnökhelyettese (1907. nov. 18.–1908. ápr. 28.), elnöke (1908. ápr. 28.– 1919. dec. 4.). A Szent István Akadémia tagja (t.: 1916). A Magyar Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályának elnöke (1896–1910 és 1918–1919); közben a Társulat alelnöke (1910–1919). A bécsi zoológiai-botanikai társaság tagja (1869-től).

Szerkesztés

A kolozsvári Orvos-természettudományi Értesítő szerkesztője (1879-től), Természettudományi Közlöny társszerkesztője (1890– 1897).

Főbb művei

F. m.: Rhizidium Euglenae Alex. Braun. Adalék a chytridiumfélék ismeretéhez. (Bp., 1873)
Az alsóbbrendű állatoknál előforduló levélzöld testecskék természetéről. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1876)
Az ember megjelenése óta kihalt és kihalásnak indult emlősökről. (Orvos-természettudományi. Értesítő, 1879)
Tanulmány az amoeba verrucosáról, különös tekintettel finomabb szerkezetére. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1888. ápr. 16.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1887/1888. 6. köt. Bp., 1888)
Tanulmányok a véglények köréből. I. (Bp., 1888
németül 1889)
A vorticellinák rugalmas és összehúzódó elemei Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1891. febr. 16.
megjelent: Értekezések a természettudományok köréből. 21. köt. 3. Bp., 1891
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1891)
A Balaton faunája. (Bp., 1897)
A hatodik érzékről. (Természettudományi Közlöny, 1898)
Az állati szervezet és élet alapvonalai. (Bp., 1906)
A legegyszerűbb állat. (Természettudományi Közlöny, 1906)
Az élők világa. Szerk. Mágócsy-Dietz Sándorral. (Bp., 1907)
Az állatok színe és a mimikry (Bp., 1908)
ford.: Darwin, Charles: Az ember származása. Ford. Török Auréllal. (Bp., 1884).

Irodalom

Irod.: Horváth Géza: Id. E. G. ig. és r. tag emlékezete. (Bp., 1930)
Dudich Endre: E. G. emlékezete. (Állattani Közlemények, 1942)
Frankl József: Adatok az Entz család történetéhez. (Kaposvár, 1977)
Lukács Dezső: Id. E. G. élete és munkássága. (Apa és fia a tudomány szolgálatában. Székesfehérvár, 1982)
Lambrecht Miklós: Id. E. G. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1992)
Kálmán Gyula: Százötven éve született id. E. G. (Honismeret, 1992).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013