Entz Géza
Entz Géza

2025. január 18. Szombat

Entz Géza, id.

zoológus

Névváltozatok

1915-től mezőkomáromi

Születési adatok

1842. március 29.

Mezőkomárom, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1919. december 4.

Budapest


Család

Sz: Entz Ferenc (1805–1877) orvos, szőlész, kertész, az MTA tagja, Lengyel Lujza. Fia: Entz Géza, ifj. (1875–1943) zoológus, az MTA tagja és Entz Béla (1877–1959) orvos, patológus, az MTA tagja.

Iskola

A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. szerzett (1867). Az MTA tagja (l.: 1883. máj. 17.; r.: 1890. máj. 8.; ig.: 1909. ápr. 29.).

Életút

A pesti tudományegyetem Állattani Intézetének tanársegéde (1868–1869), a kolozsmonostori gazdasági tanintézetben a természetrajzi tárgyak r. tanára (1869–1873). A kolozsvári tudományegyetemen, ill. a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az állattan és összehasonlító bonctan ny. r. tanára (1873–1889); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1873– 1874 és 1878–1879) és az egyetem rektora (1875–1876). A bp.-i József Műegyetemen az állattan ny. r. tanára (1889–1901); közben az Egyetemes és Vegyészmérnöki Osztály dékánja (1892–1894), az egyetem rektora (1894–1896). A bp.-i tudományegyetemen az állattan és összehasonlító bonctan ny. r. tanára (1901–1914), az egyetemi Állattani Intézet és Múzeum igazgatója. Az egysejtűek kutatásával, általános állattani kérdésekkel foglalkozott. Nevéhez fűződik az állat–növény szimbiózis felfedezése (az egysejtűek–moszatok együttélése példáján). Alapvetően új megállapításokat tett az állati mimikri jelenségének leírásakor. Több új fajt és nemet írt le először. Magyarországon az elsők között ismertette Charles Darwin munkásságát, Török Auréllal lefordította Darwin Az ember származása c. művét (1884). később lamarckista lett, végül szembekerült a darwinizmussal, de élesen elutasította a biologizmust is.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

Az MTA III. (Matematikai és Természettudományi Osztálya) elnökhelyettese (1907. nov. 18.–1908. ápr. 28.), elnöke (1908. ápr. 28.– 1919. dec. 4.). A Szent István Akadémia tagja (t.: 1916). A Magyar Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályának elnöke (1896–1910 és 1918–1919); közben a Társulat alelnöke (1910–1919). A bécsi zoológiai-botanikai társaság tagja (1869-től).

Szerkesztés

A kolozsvári Orvos-természettudományi Értesítő szerkesztője (1879-től), Természettudományi Közlöny társszerkesztője (1890– 1897).

Főbb művei

F. m.: Rhizidium Euglenae Alex. Braun. Adalék a chytridiumfélék ismeretéhez. (Bp., 1873)
Az alsóbbrendű állatoknál előforduló levélzöld testecskék természetéről. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1876)
Az ember megjelenése óta kihalt és kihalásnak indult emlősökről. (Orvos-természettudományi. Értesítő, 1879)
Tanulmány az amoeba verrucosáról, különös tekintettel finomabb szerkezetére. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1888. ápr. 16.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1887/1888. 6. köt. Bp., 1888)
Tanulmányok a véglények köréből. I. (Bp., 1888
németül 1889)
A vorticellinák rugalmas és összehúzódó elemei Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1891. febr. 16.
megjelent: Értekezések a természettudományok köréből. 21. köt. 3. Bp., 1891
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1891)
A Balaton faunája. (Bp., 1897)
A hatodik érzékről. (Természettudományi Közlöny, 1898)
Az állati szervezet és élet alapvonalai. (Bp., 1906)
A legegyszerűbb állat. (Természettudományi Közlöny, 1906)
Az élők világa. Szerk. Mágócsy-Dietz Sándorral. (Bp., 1907)
Az állatok színe és a mimikry (Bp., 1908)
ford.: Darwin, Charles: Az ember származása. Ford. Török Auréllal. (Bp., 1884).

Irodalom

Irod.: Horváth Géza: Id. E. G. ig. és r. tag emlékezete. (Bp., 1930)
Dudich Endre: E. G. emlékezete. (Állattani Közlemények, 1942)
Frankl József: Adatok az Entz család történetéhez. (Kaposvár, 1977)
Lukács Dezső: Id. E. G. élete és munkássága. (Apa és fia a tudomány szolgálatában. Székesfehérvár, 1982)
Lambrecht Miklós: Id. E. G. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1992)
Kálmán Gyula: Százötven éve született id. E. G. (Honismeret, 1992).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője