Család

Sz: Entz Ferenc (1805–1877) orvos, szőlész, kertész, az MTA tagja, Lengyel Lujza. Fia: Entz Géza, ifj. (1875–1943) zoológus, az MTA tagja és Entz Béla (1877–1959) orvos, patológus, az MTA tagja.

Iskola

A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. szerzett (1867). Az MTA tagja (l.: 1883. máj. 17.; r.: 1890. máj. 8.; ig.: 1909. ápr. 29.).

Életút

A pesti tudományegyetem Állattani Intézetének tanársegéde (1868–1869), a kolozsmonostori gazdasági tanintézetben a természetrajzi tárgyak r. tanára (1869–1873). A kolozsvári tudományegyetemen, ill. a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az állattan és összehasonlító bonctan ny. r. tanára (1873–1889); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1873– 1874 és 1878–1879) és az egyetem rektora (1875–1876). A bp.-i József Műegyetemen az állattan ny. r. tanára (1889–1901); közben az Egyetemes és Vegyészmérnöki Osztály dékánja (1892–1894), az egyetem rektora (1894–1896). A bp.-i tudományegyetemen az állattan és összehasonlító bonctan ny. r. tanára (1901–1914), az egyetemi Állattani Intézet és Múzeum igazgatója. Az egysejtűek kutatásával, általános állattani kérdésekkel foglalkozott. Nevéhez fűződik az állat–növény szimbiózis felfedezése (az egysejtűek–moszatok együttélése példáján). Alapvetően új megállapításokat tett az állati mimikri jelenségének leírásakor. Több új fajt és nemet írt le először. Magyarországon az elsők között ismertette Charles Darwin munkásságát, Török Auréllal lefordította Darwin Az ember származása c. művét (1884). később lamarckista lett, végül szembekerült a darwinizmussal, de élesen elutasította a biologizmust is.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

Az MTA III. (Matematikai és Természettudományi Osztálya) elnökhelyettese (1907. nov. 18.–1908. ápr. 28.), elnöke (1908. ápr. 28.– 1919. dec. 4.). A Szent István Akadémia tagja (t.: 1916). A Magyar Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályának elnöke (1896–1910 és 1918–1919); közben a Társulat alelnöke (1910–1919). A bécsi zoológiai-botanikai társaság tagja (1869-től).

Szerkesztés

A kolozsvári Orvos-természettudományi Értesítő szerkesztője (1879-től), Természettudományi Közlöny társszerkesztője (1890– 1897).